199438. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexenon-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 199438 B A találmány tárgya az (I) általános kép­lett] ciklohexenonszármazékok előállítása, valamint zz ezeket a vegyületeket hatóanyag­ként tartalmazó gyomirtókészítmények. A 162 224 és a 125 094 számú európai szabadalmi leírásból ismert az 5-ös helyzet­ben 5 tagú heterociklusos csoporttal szubsz­­tituált 3-hidroxi-2-ciklohexén-I-on-oxim-éter­­származékok gyomirtó hatása. Azt találtuk, hogy az (I) általános kép­­letű ciklohexenonszármazékoknak és bázisok­kal alkotott sóiknak jó gyomirtó hatásuk van, előnyösen a Gramineae családba tartozó fű­féle gyomokkal szemben. Az (I) általános képletű vegyületek a széleslevelű haszonnö­vények, és a nem a Gramineae családba tarto­zó egyszikű növények számára jól elvisel­hetek, és ezért szelektív hatásúak. Az (I) álta­lános képletű vegyületek némelyike a Grami­­naea családhoz tartozó haszonnövényekkel, így például a búzával szemben is szelektív hatású, és irtja a nem kívánt fűféle gyomokat. Az (I) általános képletben R1 jelentése 1—4 szénatomos alkil-, 3—4 szénatomos alkenil-, 3—4 szénatomos ha­­logén-alkenil-csoport, két halogénatommal szubsztituált 4—7 szénatomos cikloalkil­­-metil-csoport, adott esetben halogénatom­mal, ciano- vagy trifluor-metil-csoporttal szubsztituált benzilcsoport, adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztitu­ált 5-izoxazolil-metil-csoport vágy halo­génatommal szubsztituált tienil-metil-cso­­port; R jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom, 1—20 szénatomos alkil-karbonil-csoport vagy benzoilcsoport, R4 jelentése 2—16 szénatomos alkilcsoport, az alkilrészekben 1—4 szénatomos alkoxi­­-alkil-csoport, 3—6 szénatomos cikloal­­kilcsoport, 3—5 szénatomos alkenilcsoport vagy 3—8 szénatomos olyan alkilcsoport, amely csoport szénláncának folytonossá­gát két oxigénatom szakítja meg. Az (1) általános képlet fenti értelmezésének meg­felelően R1 jelenthet például metil-, etil-, n-propil-, allil-, (E)-2-butenil-, (E)-3-klór-2-prope­­nil-, 2,3,3-triklór-2-propenil-, 3,3-diklór­­-ciklopropil-metil-, 3-klór-benzil-, 4-ciano­­-benzil-, 3-metil-5-izoxazolil-metil-, 5-klór­­-2-tienil-metil- vagy 5-bróm-2-tienil-metil­­-csoportot, R2 egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, azaz me­til-, etil-n, n-propil-, izopropil-, n-butil-, szek-butil-, izobutil- és terc-butil-csoportot, R3 jelenthet például hidrogénatomot, acetil-, propionil-, butiril-, izobutiril-, pivaloil-, valeroil-, kaproil-, kaprinoil-, lauroil-, pal­­mitoil-, sztearoil-, oleoil- vagy benzoil­­csoportot, R4 jelenthet például 2—10 szénatomos alkil­csoportot, etil-,n-propil-, izopropil-, n-bu­­til-, szek-butil-, terc-butil-, izobutil-, 2,4,4- -trimetil-pentil-, hept-3-il-, 2,6-dimetil-1 -heptil-, ciklopropil-, ciklohexil-, metoxi­­-metil-, etoxi-metil-, 1-metoxi-etil-, 1,3-di­­metoxi-propil-, 2-etoxi-etiI- vagy 2-metil­­-1 -propenil-csoportot. Az (I) általános képletű ciklohexenonszár­­mazékokat egy (II) általános képletű vegyü­­leinek — a képletben R2, R3 és R4 jelentése a fenti —. egy R'ONH2 • HX általános kép­letű alkoxi-ammónium-vegyülettel való reak­ciójával állíthatjuk elő, a képletben R1 a fen­ti jelentésű és X aniont jelent. Ebből a célból a két reakciópartnert oldószerben, bázis je­lenlétében reagáltatjuk, a megfelelő hőmér­sékleten. így például 0°C és az oldószer for­ráspontja közötti hőmérsékleten. Megfelelő bázisok például az alkálifémek vagy az alká­liföldfémek, főleg a nátrium, kálium, magné­zium és a kálcium karbonátjai, hidrogén-kar­bonátjai, acetátjai, alkoholátjai, oxidjai illet­ve hidroxidjai, vagy szerves bázisok, így a piridin vagy a tercier aminok. A reakcióhoz alkalmas oldószer például a dimetil-szulfoxid, az alkoholok, így a metanol, etanol, izopropanol, az aromás szénhidrogé­nek, így a benzol, toluol, a klórozott szénhid­rogének, így a kloroform, diklór-etán, az ali­fás szénhidrogének, így a hexán, ciklohexán, az észterek, igy az etil-acetát, az éterek, így a dioxán, tetrahidrofurán. A reakció néhány óra múlva befejeződik, és a reakcióterméket a reakcióelegyből úgy különítjük el, hogy a reakcióelegyet bepárol­juk, a bepárlási maradékot diklór-metán/víz eleggyel felvesszük, és a szerves fázisból az oldószert vákuumban lehajtjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket ezenkívül a (II) általános-képletű vegyületek­­nek a megfelelő R'ONH2 általános képletű alkoxi-aminnal való reakciójával is előállít­hatjuk, a megfelelő oldószerben és a meg­felelő reakcióhőmérsékleten, így például 15°C és 70°C közötti hőmérsékleten. Az alkoxi­­-amint vizes oldata formájában is alkalmaz­hatjuk, így a másik reakciópartnerhez hasz­nált oldószertől függően egy-vagy kétfázisú reakcióelegyet kapunk. Ehhez a reakcióhoz alkalmas oldószer például az alkoholok, így a metanol, etanol, izopropanol, ciklohexanol, az adott esetben klórozott alifás és aromás szénhidrogének, így a hexán, ciklohexán, diklór-metán, toluol, diklór-etán, az észterek, így az etil-acetát, a nitrilek, így az acetonitril, a gyűrűs éterek, így a tetrahidrofurán. Az (I) általános képletű vegyületek alká­lifém sóit úgy állíthatjuk elő, hogy a 3-hidroxi­­vegyületeket nátrium- vagy kálium-hidroxid­­dal vagy -alkoholáttal reagáltatjuk vizes oldatban vagy szerves oldószerben, így meta­nolban, etanolban, acetonban vagy toluolban. Más fémsókat, például mangán, réz, cink, vás, kálcium, magnézium és bárium sókat nátrium sóból állíthatunk elő, a szokásos mó­don, valamint ammóniával, foszfónium-, szul­­fónium- vagy szulfoxónium-hidroxidokkal az 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents