199435. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-fenoxi-fenil-1-triazolil-metil-karbinol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 HU 199435 B 4 zéssel, a B-reakcióvázlatnak megfelelően. Az (I) általános képletű karbinolok királis cent­rummal rendelkeznek, és ezek R- és S-formá­ban állhatnak. Általában ezen anyagok előállítása során a két enantiomer elegye keletkezik. Ezt önma­gában ismert módszerekkel, például optikai­lag aktív, erős savakkal alkotott sóikból vég­zett, frakcionált kristályosítással a tiszta op­tikai antipódokká választhatjuk szét. A két enantiomer egymástól eltérő biológiai akti­vitással rendelkezhet. A találmány szerint hatóanyagként az egyes tiszta enantiomereket, valamint azok elegyeit egyaránt értjük. Meglepő módon úgy találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek gyakorlati szempontból igen előnyös fungicid spektrum­mal rendelkeznek növénypatogén gombákkal és .baktériumokkal szemben. így e vegyületek előnyös kurativ, szisztemikus és főleg prepa­­ratív tulajdonságokkal rendelkeznek, és szá­mos kultúrnövény esetén alkalmazhatók. Az (1) általános képletű vegyületekkel a külön­böző haszonnövényeken vagy azok részein, például gyümölcsökön, virágokon, lombkoro­nán, törzsön, hagymán, gyökéren élősködő mikroorganizmusok elnyomhatok vagy elpusz­títhatok, és a később kinövő növényi részek az ilyen mikroorganizmusoktól nem lesznek fertőzöttek. Az (I) általános képletű hatóanyagok pél­dául a következő osztályokba tartozó növény­patogén gombákkal szemben hatékonyak: Fungi imperfecti (például Botrytis, Helmintho­­sporium, Fusarium septoria, Cercospora és Alternaria); Basidiomycetes (például a Hemi- leia, Rhizoctonia, Puccinia nemzetségek); va­lamint az Ascomycetes (például Venturia, Podosphaera, Erysiphe, Monilinia, Uncinula). Ezenkívül az (I) általános képletű vegyüle­tek szisztemikus hatásúak. Alkalmazhatók ezek továbbá szaporítóanyag kezelésére csá­vázószerként (gyümölcsökön, hagymákon, magokon), valamint növényi dugványok csá­­vázására gombafertőzések megelőzésére, va­lamint a talajban élő növénypatogén gombák ellen. A találmány szerinti vegyületeket a ha­szonnövények igen jól tűrik. A találmány szerinti hatóanyagok, illetve készítmények például a következő növény­fajták esetén alkalmazhatók: gabonafélék, például búza, árpa, rozs, zab, rizs, köles és ezekkel rokon vegyületek; répafélék, például cukor- és takarmányrépa; magos, csonthéjas és bogyós gyümölcsök, például alma, körte, szilva, barack, mandula, cseresznye, eper, mál­na, áfonya és erdei szeder; hüvelyesek, példá­ul bab, lencse, borsó, szója; olajos növények, például repce, mustár, mák, oliva, napraforgó, kókusz, ricinus, kakaó, földimogyoró; uborka­félék, például tök, uborka, dinnye; szálas nö­vények, például gyapot, len, kender, juta; citrusfélék, például narancs, citrom, grape fruit, mandarinok; zöldségfélék, például spe­nót, fejessaláta, spárga, kelféleségek, sárga­répa, hagyma, paradicsom, burgonya, papri­ka; babérfélék, például avocado, cinnamonium kámfor; valamint egyéb növények, például kukorica, dohány, dió, kávé, cukornád, ana­nász, tea, szőlő, komló, banán és természetes kaucsuknövények, valamint dísznövények, így virágok, bokrok, lombos és tűle'velű fák. Természetesen a fenti felsorolás nem korláto­zó jellegű. Az (I) általános képletű hatóanyagokat általában formálva alkalmazzuk, és más ható­anyagokkal egyidejűleg, vagy egymást követő­en vihetjük fel a kezelendő felületre vagy növényekre. Ilyen további hatóanyagok példá­ul a trágyázószerek, nyomelemek vagy más, a növény növekedését befolyásoló készítmények. Lehetnek e további hatóanyagok azonban sze­lektív herbicidek, inszekticidek, fungicidek, baktericidek, nematicidek, molluszkicidek, vagy ezek elegyei is, adott esetben további a formálási technikában szokásos hordozó­anyagokai, tenzidekkel vagy más, adagolást elősegítő adalékanyagokkal együtt is. Az alkalmazott hordozó- és adalékanya­gok szilárdak vagy folyékonyak lehetnek, és a formálási technikában a célnak megfelelően alkalmazott anyagok; például természetes vagy regenerált ásványi anyagok, oldószerek, diszpergálószerek, nedvesítőszerek, kötősze­rek, töltőanyagok, tapadást elősegítő anyagok vagy trágyázószerek. Az (I) általános képletű vegyületeknek, illetve egy olyan mezőgazdasági készítmény­nek, mely a fenti hatóanyagok legalább egyi­két tartalmazza, egyik előnyös adagolási el­járása a levélzetre történő felhordás. Az ada­golások száma és a felhasznált mennyisé­gek mindenkor a megfelelő kórokozó (gomba­faj) fertőzésének erősségétől függ. Az (I) ál­talános képletű hatóanyagok azonban bejuttat­hatok a növénybe a talajon és a gyökérze­ten keresztül is (szisztemikus hatás), melynek során a növények vetésterületét a folyékony készítménnyel itatjuk át, vagy az anyagot szilárd formában a talajba bekeverjük, pél­dául granulátum formájában (talaj-adago­lás). Az (I) általános képletű vegyületek azonban felvihetők a magokra is (coating), melynek során a magokat vagy a hatóanyag valamely folyékony készítményébe mártjuk, vagy azokat szilárd készítménnyel vonjuk be. Ezenkívül bizonyos esetekben további adago­lási módszerek is lehetségesek, például a nö­vény szárának vagy hagymájának célzott ke­zelése. Az (I) általános képletű vegyületeket ilyen célokra önmagukban, vagy előnyösen a formá­lási technikában szokásosan alkalmazott hordozóanyagokkal együtt alkalmazhatjuk, és ilyen célra például emulzió-koncentrátum, kenhető paszta, közvetlenül permetezhető vagy hígítható oldat, híg emulzió, permetező­­por, oldható por, porozószer, granulátum, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents