199429. lajstromszámú szabadalom • Új imidazolszármazékokat tartalmazó reagens-készítmény hidrogén-peroxid és peroxidként ható anyagok kimutatására,valamint eljárás az imidazolszármazékok előállítására
HU 199429 B hosszat 5— 10°C-on hidrogénezzük. A hidrogénfelvétel befejeződése után a katalizátort kiszűrjük, a szűrletet vákuumban bepároljuk, és a hidrogénezés termékét, 5,95 g színtelen kristályos anyagot 150 ml metanolból átkristályosítjuk. így 4,2 g színtelen, kristályos, cím szerinti vegyületet kapunk (kitermelés: 70,1%). Olvadáspont: 185/218— 219°C (bomlás). X«a*=680 nm (e=25,500). 8.a) 4- (5) - [4- (Dimetil-amino) -3-metoxi-fenil] -2-(3,5-dimetoxi-4-hidroxi-fenil)-5-(4)-metil- ( 1H) -imidazol-hidroklorid. A 8. példában leírtakhoz hasonlóan állítjuk elő a 2. péoda a) pontja szerinti termékből kiindulva. A cím szerinti vegyület színtelen kristályos anyag; olvadáspontja: 211°C (bomlás). Xmo*=417 nm (e=28,300). 9. példa: 2-(3,5-Dimetoxi-4-hidroxi-fenil)-5-(4) -metil-4-(5)-[4-[N-mono-, illetve bisz(2-szulfo-etil ) -amino] -fenil] - ( 1H) -imidazol. 3,3 g (0,01 mól) 4-(5)-(4-amino-fenil)-2- (3,5-dimetoxi-4-hidroxi-fenil) -5- (4) -metil-(lH)-imidazolt (a 2. példa szerinti bázis) oldunk 50 ml dimetil-formamidban, hozzáadunk 2,11 g (0,01 mól) 2-bróm-etánszulfonsav-nátriumsót, és 7 óra hosszat forraljuk argongázatmoszférában visszafolyó hűtő alatt. Az oldószer vákuumban végzett eldesztillálása után az olajos maradékot Kieselgel 60 oszlopon (töltetmagasság: 110 cm; átmérő: 5 cm) kromatográfiásan tisztítjuk. Eluálószer izopropanol : dibutil-éter : víz (5:3:2). A megfelelő frakciók bepárlásával nyerstermékeket kapunk, amelyek vízzel való felfőzés után 1,3 g mono.- és 0,6 g bisz-származékot adnak. Vékonyréteg-kromatográfiás adatok: Kieselgel 60-F-254 a mono-származék fy-értéke: 0,44; hmax=620 nm (e=29,100); a bisz-származék R/-értéke: 0,28; A.max=610 nm (e=28,400). 10. példa: Az I általános képletű anyagok optikai tulajdonságainak áttekintése. A moláris extinkciós koefficiens meghatározása céljából a következőképpen járunk el: 2X10-2 mól I általános képletű indikátort oldunk 100 ml 0,1 mólos sósavoldatban. Amennyiben egy anyag nem oldódik teljesen fel, úgy sósav : metanol (9:1) elegyben oldjuk. Ebből az oldatból 0,1 ml-t 10 ml 0,1 mólos 6,0 pH-jú foszfátpufferrel hígítjuk. Az így kapott indikátoroldatból 10 |xl-t pipettázunk 10 pl hígított hidrogén-peroxid oldat (100 pl 30 tömeg%-os hidrogén-peroxidot vízzel 100 ml-re hígítunk), 10 pl peroxidáz-oldat (600 egység peroxidázt oldunk 1 ml vízben) és 10 ml 0,1 mólos 6,0 pH-jú foszfátpuffer elegyéhez. Az indikátor oxidálódik, az oldat elszíneződik. Az elszíneződött 15 10 oldatból 60 másodperc múlva spektrumot rajzolunk fel, és az extinkdőéríékekboT kiszámítjuk a moláris extinkciós koefficienseket [ha a keletkező színezék kiyálik, úgy puffer és acéton vagy metanol (9:1 elegyet használjuk] . Ugyanezzel az eljárással határozhatók meg mintákból is a hidrogén-peroxid koncentrációk, illetve olyan szubsztrátok koncentrációi, amelyekből valamely előbbiekben felsorolt enzimes reakció során reakciótermékként hidrogén-peroxid keletkezik. A találmány szerinti redoxindikátorok alkalmazhatóságára a következő példákat adjuk meg szemléltetésként. 11. példa: Tesztrendszer húgysav kimutatására vizes oldatokban. Egy előzetesen már zselatinréteggel ellátott poliészter-fóliára az alább megadott összetételű, nedvesen 300 pm filmvastagságú zselatinmátrixot öntünk, és utána megszárítjuk. 47,5 ml 0,5 mólos 7,2 pH-jú trisz- foszfát pufferba 8,4 g zselatint, 0,25 g Tween 20-at, 500 egység urikázt, 500 egység peroxidázt és 100 mg 7. példa szerinti indiká-or anyagot — 4-(5)-[4-(dimetil)-amino)-fenil] -2-(3,5-dimetoxi-4-hidroxi-fenil) -5- (4) - (4- -hidroxi-butil) - ( 1H) -imidazol-hidrokloridot — dolgozunk bele. Az így készített reagensfilmet az 1. ábra szerinti tesztrendszerre dolgozzuk fel a továbbiakban. Az adagolózónára 35 pl húgysavoldatot viszünk fel. A reagenszónának és a szövetnek a vezetőzónára való rányomásával indítjuk a reakciót. Két perc múlva mérünk egy remíssziós fotométerben (a szövetszerepe az, hogy az üvegrostfilc egyenetlenségeit kiegyenlítse). A leírt rendszerrel kapott kalibrációs görbék adatait a kővetkező táblázat tartalmazza: Húevsavkoncentráció % remisszió 3mg/TOlïïI------------------- ------55T 5 mg/100 ml 49,3 7 mg/100 ml 43,8 9 mg/100 ml 39,5 11 mg/100 ml 34,2 14 mg/100 ml 31,3. 12. példa: Tesztrendszer kreatinin szérumban való kimutatására. Egy szívóképes hordozót (a Schöller és Hösch cég sablonpapírja' felületsúly : 12g/m2 szívóképesség: 50 ml/nr/200.000 egység peroxidáz és 1,2 g kollagénhidrolizátum 100 ml 0,1 mólos 8,0 pH-jú foszfátpufferral készített oldatával impregnálunk, és megszáritjuk. Az előimpregnált papírt egy második impregnálási műveletben 2 mmól 7. példa szerinti indikátorvegyület 100 ml metanollal készített oldatával utóimpregnáljuk, és megszárítjuk. így kapjuk a 2. ábrán 8 jelzésű reagenspapírt. 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
