199412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluorozott arachidonsav-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 199412 B alkoholok, például etanol, benzil-alkohol, poli­etilén-alkoholok; ezeket kívánt esetben gyó­­gyászatilag alkalmazható felületaktív szerek­kel, szuszpendáló- vagy emulgeálószerekkel keverhetjük. A találmány oltalmi körébe eső vegyüle­­teket parenterálisan, vagyis szubkután, int­ravénás, intramuszkuláris vagy intraperito­­neális úton is beadhatjuk. Ilyenkor a vegyü­­leteket valamilyen gyógyászatilag alkalmaz­ható hígitóanyagban valamilyen gyógyásza­tilag alkalmazható hordozóanyaggal kever­ve injektálható dózisokban adjuk be. Ez le­het egy steril folyadék vagy folyadékkeverék, így víz, sóoldat, vizes dextróz és rokon cu­koroldatok; alkohol, így etanol, izopropanol vagy hexadecilalkohol; glikolok, így propilén­­-glikol vagy polietilén-glikol; glicerin ketá­­lok, így 2,2-dimetil-l,3-dioxalán-4-metanol; éterek, így poli(etilén-glikol) 400; olaj; zsír­sav; zsírsav-észter vagy glicerid vagy eceti­­lezett zsírsav glicerid, amely a hatóanyag mellett adott esetben valamilyen gyógyásza­tilag alkalmazható felületaktív anyagot, így valamilyen szappant vagy detergenst; szusz­­pendálószert, így pektint, karbomereket, me­­tilcellulózt, hidroxi-propil-metilcellulózt vagy karboxi-metilcellulózt; vagy emulgeálósze­­reket, továbbá egyéb gyógyászatilag alkal­mazható adalékanyagokat is tartalmazhat. A parenterálisan beadható gyógyszerké­szítményekben alkalmazható olajok például a következők lehetnek: ásványolajok, állati, növényi vagy szintetikus eredetű olajok, így például mogyoróolaj, szójaolaj, szezámolaj, gyapotmag olaj, kukoricaolaj, olívaolaj, stea­­rinsav és izostearinsav. Megfelelő zsírsav ész­terek például az etil-oleát és izopropil-merisz­­tát. Jól alkalmazható szappanok például az alkálifém, ammonium és trietanol-amin sók; megfelelő detergensek a kationos detergen­­sek, ilyenek például a dimetil-dialkil-ammóni­­um-halogenidek, alkil-piridinium-halogenidek és alkil-amin-acetátok; az anionos detergen­sek, így például alkil-, aril-, és olefin-szul­­fonátok, alkil és olefin éterek, valamint mono­­glicerid szulfátok és szulfoszukcinátok; nem-io­nos detergensek, például zsírsav amin oxi­­dók, zsírsav alkanol-amidok és polioxietilén­­-polipropilén kopolimerek; amfoter detergen­sek, például alkil-béta-amino-propionátok és 2-alkil-imidazolin kvaterner ammonium sók, valamint ezek keverékei. A találmány szerinti vegyületekből előál­lított parenterális készítmények általában kö­rülbelül 0,5—körülbelül 25 t% hatóanyagot tartalmaznak oldatban. Ezek a készítmények előnyösen tartalmazhatnak puffereket és kon­zerválószereket is. Szubkután beadásra al­kalmas injekciós készítmény esetén az ilyen kompozíciók tartalmazhatnak valamilyen nem­­-ionos felületaktív szert, melynek HLB (hid­­rofil-liofil részek aránya) értéke körülbelül 12—körülbelül 17 között van. Az ilyen ké­szítményekben a felületaktív szerek mennyisé­ge körülbelül 5—körülbelül 15 súly% közöt -9 6 ti. A felületaktív szer lehet egy anyag, mely­nek HLB értéke a fenti, de lehet két vagy több komponensű, melyek egyenletesen adják a kívánt HLB értéket. Parenterális készítmé­nyekben alkalmazható felületaktív anyagok a polietilén-szorbit zsírsav észterek, például ilyenek a szorbit monooleát, valamint az eti­­lénoxid nagymolekulasúlyú adduktjai hidro­­fób alappal, melyek propilén-oxid és propilén­­glikol kondenzációjával keletkeznek. Aeroszolos vagy spray készítmények ese­tén az ilyen készítmények valamilyen mikro­­nizált szilárd anyagot vagy valamilyen (I) általános képletű vegyület oldatát tartalmaz­hatják, továbbá tartalmazhatnak oldószere­ket, puffereket, felületaktív anyagokat, aroma­anyagokat, mikrobaellenes szereket, antioxi­­dánsokat és hajtóanyagokat. Az ilyen készít­mények nyomás alatti spray-k formájában, vagy porlasztófejjel ellátott palackokban, gáz­nemű hajtóanyag nélkül kerülhetnek forga­lomba. Előnyös aeroszolos vagy spray készít­mény a nazális célra alkalmazható spray. A hatóanyagot beadhatjuk késleltetett ha­tású készítmény formájában is, amikor az (I) általános képletű hatóanyag fokozatosan,, szabályozott, egyforma sebeséggel szabadul fel valamilyen inert, vagy bioerózióra képes hordozóanyagból diffúzió, ozmózis vagy a hor­dozóanyag szétesésének segítségével. A szabá lyozott hatóanyagleadású készítmények le­hetnek tapasz vagy kötés formájúak, amelye­ket a bőrön vagy az arcon, nyelv alatti vagy orrüregi membránokon alkalmazhatunk, de lehetnek fokozatosan széteső tabletták vagy kapszulák, vagy alkalmazhatók valamilyen orálisan beadott gasztrointesztinális hordo­zó formájában is. Az ilyen késleltetett ható­anyagleadású készítmények alkalmazása le­hetővé teszi, hogy a testszöveteket folyama­tosan, hosszabb időtartam alatt érje a ható­anyag terápiás vagy profilaktikus dózisának hatása. A szabályozott hatóanyagleadású rendszerek alkalmazása esetén az egységdó­zis körülbelül a hatásos napi dózis annyiszo­rosa, ahány napig a készítmény a testtel érint­kezésben van. A késleltetett hatóanyaglea­dású készítmények hordozóanyaga lehet va­lamilyen szilárd vagy porózus matrix vagy hordozó, amelyet egy vagy több természetes vagy szintetikus polimerből állhat, ilyen a módosított vagy módosítatlan cellulóz, kemé­nyítő, zselatin, kollagén, kaucsuk, poliole­­finek, poliamidok, poliakrilátok, polialkoho­­lók, poliéterek, poliészterek, poliuretánok, po­­liszulfonok, polisziloxánok és poliimidek, va­lamint ezen polimerek keverékei és kopolimer­­jei. Késleltetett hatóanyagleadású készítmé­nyek esetén az (I) általános képletű hatóanya­got önmagában vagy valamilyen megfelelő folyékony vagy szilárd hordozóban felold­va, illetőleg elkeverve alkalmazhatjuk. Szi­lárd hordozó lehet az a polimer, amely a kés­leltetett hatóanyagleadású hordozóanyagot képezi. 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents