199396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás aminok szelektiv n-alkilezésére
HU 199396 B térfogatú vizes oldathoz adtuk. A kivált csapadékot elkülönítettük, kétszer 100 cm3 vízzel mostuk, majd 12 órán át 70—80°C-on szárítottuk. A csapadékot 30 percig 350°C- on hőkezeltük, majd a katalizátort 600 cm3 5 10%-os vizes ecetsav-oldathoz adtuk, és a szuszpenziót fél órán át kevertük. A szilárd anyagot leszűrtük, hatszor 100 cm3 vízzel mos-5 tűk, és 125°C-on 12 órán át szárítottuk. A kapott poralakú anyagot 5% grafittal kevertük, össze, és a keveréket tablettáztuk. Az így kapott katalizátort a továbbiakban "A" katalizátornak nevezzük. Hasonló eljárással állítottuk elő a "B"— "E" katalizátort. A katalizátorok oxidösszetételét az I. táblázatban közöljük. 6 I. táblázat Koaponeris fi t- !» <\ A Uatsli "3" zábor 3öla "C" "Q" "E" o :r> o 42,2 £ 47, 5 % 45,5 SS 42,1 % 44,9 % Cr?0-,- 51,8 % 41,0 % 55,2 f» 51,7 % 55,1 % SrO 6,0 %BeO-8,8 %-4,5 Sí-CaO-5,4 /i 1,7 %Amint az 1. táblázatból megállapítható, az "E" katalizátor nem tartalmaz alkáliföld - fém-oxidot. Az "E" katalizátort összehasonlítás céljából vizsgáltuk. 1. példa "B" katalizátorral töltött katalizátorágyon 4 bar nyomáson anilin és vízmentes metanol 1:3 mólarányú elegyét és 75 térfogat% hidrogént tartalmazó hidrogén-nitrogén gázelegyet vezettünk keresztül. A nyomás 4 bar, a katalizátorágy folyadékterhelése 0,5 kg/dm3.óra, a gáz/folyadék térfogatarány 1000 Ndm3/dnr volt. Két katalizátorágyat alkalmaztunk; az első hőmérsékletét 230°C-ra, a másodikét 185°C-ra állítottuk be. A kapott termékelegyben az amintípusú vegyületek megoszlása a következő volt: anilin: 0,7 tömeg%, N-metil-anilin: 99 tömeg%, N,N-dimetil-anilin: 0,3 tömeg%. A feleslegben adagolt alkohol nem alakult át. Gyantás melléktermékek képződését nem észleltük. A katalizátor aktivitása 800 órás üzemelés után nem csökkent. 2 2. példa "E" katalizátorral* töltött katalizátorágyon p-etil-anilin és 4 tőmeg% vizet tartalmazó etanol 3:1 mólarányú elegyét és 80 térfogatit hidrogént tartalmazó hidrogén-nitrogén gázelegyet vezettünk keresztül. Egy katalizátorágyat használtunk. A hőmérséklet 230°C, a nyomás 4 bar, a katalizátorágy folyadékterhelése 0,5 kg/dm3.óra, a gáz/ /folyadékarány pedig 1000Ndm3/dm3 volt. A kapott termékelegyben a amintípusú vegyületek megoszlása a következő volt: p-etil-anilin 8,2 tömeg%, N-etil-p-etil-anilin 69,2 tömeg%, N,N-dietil-p-etil-anilin 23,6 tömeg%. 4 A‘példából megállapítható, hogy ha alkáliföldfém-oxjdot nem tartalmazó katalizá- 2- tort használunk, jelentősen csökken a reakció szelektivitása. 3. példa "A" katalizátorral töltött három kataligg zátorágyon anilin és vízmentes metanol 1:4 mólarányú elegyét és 75 térfogat% hidrogént tartalmazó hidrogén-nitrogén gázelegyetvezettünk keresztül. A nyomás 6 bar, a katalizátorágyok folyadékterhelése a katalidn zátor össztérfogatára vonatkoztatva 0,5 kg/ /dm3, a gáz/folyadék arány 1200 Ndm3/dnr, az egyenlő térfogatú katalizátorágyak hőmérséklete rendre 250°C, 230°C, illetve 185°C volt. A termékelegyben az amintípusú vegyületek megoszlása a következő volt: ani- 45 lm 0,5 tömeg%, N-metil-anilin 99,3 tömeg%, N,N-dimetil-anilin 0,2 tömeg%. Mellékreakciók lezajlását nem tapasztaltuk. 50 4. példa "B" katalizátorral töltött két katalizátorágyon anilin és 10 tömeg% vizet tartalmazó etanol 1:3 mólarányú elegyét és 75 térfogat?^ hidrogént tartalmazó hidrogén-nitrogén gázelegyet vezettünk keresztül. A gáz/ 55 /folyadék arány 700 Ndm3/dift3, a katalizátorágyak hőmérséklete rendre 260°C és 220°C volt; a további paraméterek megegyeztek az 1. példában közöltekkel. A termékelegyben az amintípusú vegyületek megoszlása a kö- 6° vetkező volt: anilin: 7,8 tömeg%, N-etil-anilin: 87,1 tömeg%, N,N-dietil-anilin 5,1 tömeg^. A példából megállapítható, hogy az alkohol víztartalmának növekedésével párhu- 65 zamosan csökken a reakció szelektivitása.