199370. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a levéltetvekre riasztó hatású /e/-béta-farnezén előállítására

HU 199370 B Nestrick, T. J., McKenna, C.: J. Org. Chem. 34, 3789 (1969); Brieger, G., Watson, S. W„ Barar, D. G., Shene, A. L.: J. Org. Chem. 44, 1340 (1979)]. A közlemények egy része azt állítja, hogy ily módon tiszta (E)-fi-farnezén­­hez (I) jutottak, de későbbi vizsgálatok ki­mutatták, hogy e reakciókban izomerek ele­gye keletkezett [Anet, E.: Aust J. Chem. 23, 2101 (1973); Moshonas, M. G., Shaw, P. E.: J. Agric. Food Chem. 28, 680 (1980); Dawson, G. W„ Griffiths, P. C., Pickett, J. A., Smith, M. C. Woodcock, C. M.: J. Chem. Ecology 8, 1111 ( 1982) ]. A kiindulási anyagként felhasz­nált farnezol ill. nerolidol izomertiszta álla­potban kereskedelmi forgalomból nem szerez­hetők be, és az izomerkeverékek ára is igen magas. Izoprén különböző nikkeltartalmú kata­lizátorok segítségével végzett polimerizáció­­jával történő előállításokat is közölték (Aku­tagawa, S. és mtsai: Bull. Chem. Soc. Jpn. 51, 1158 (1978) ; Hegedűs, L. S„ Varaprath, S.: Organometallics (Washington DC) 1, 259 (1982)], így azonban különböző polimerizá­­ciós fokú termékek kémiailag inhomogén ke­verékében nyerték az (E)-ö-farnezént (I), e módszerek tehát nem alkalmasak nagytisz­taságú anyag előállítására. Oprean és Ciupe szintézisükben geranil­­-bromid (III, X=Br) és izoprenil-bromid nik­­kel-karbonil segítségével megvalósított kap­csolásával állítottak elő (E)-B-farnezént (I) [Oprean, I., Ciupe, H.: Román szabadalom RO 70.093, 1981; Oprean, I., Ciupe, H.: román szabadalom RO 77.594, 1982]. Második sza­badalmuk szerint 7 g geranil-bromid (III, X=Br) és 2,9 g izoprenil-bromid kapcsolásá­val 1,8 g 1:1 arányú (E) és (Z)-fi-farnezének keverékéhez jutottak. Az eljárás az alacsony termelés és az izomerek nehéz elválasztható­­sága miatt nem tűnik alkalmasnak tiszta (E)­­^-farnezén (I) előállítására. Tanaka és munkatársai (2Z,6E)-farnezol­­ból kiindulva végezték az (E)-fi-farnezén (I) előállítását [Tanaka, S., Yasuda, A., Yamamo­to, H. Nozaki, H.: J. Am. Chem. Soc. 97, 3252 (1975)]. Az allil-kettőskötést terc.-butil-hid­­rogénperoxiddal vanádium-acetil-acetonát ka­talizátor jelenlétében eopxidálták, a terméket trimetil-klórszilánnal hexametil-diszilazán/pi­­ridin elegyben szililezték, majd az oxirán­­gyűrűt dietil-alumínium-2,2,6,6-tetrametil-pi­­perididdel (DATMP) allil-alkohollá átrendez­ve és a szilil védőcsoportot eltávolítva jutot­tak az (E)-2-fridroxi-7,ll-dimetil-3-metilén­­-6,10-dodekadién-l-olhoz. A dióiból 5 ekvi­valens réz-(I)-bromid jelenlétében foszfor - -tribromiddal állították elő a tiszta (E)-ß-far­­nezént (I). Az eljárás lépésszáma (5) és az alkalmazott, kereskedelmi forgalomban nem levő, igen drága kiindulási anyag miatt nem látszik alkalmasnak nagyobb anyagmennyi­ség előállítására. Víg és munkatársai két szintézist is kidol­goztak [Vig, O. P., Víg, A. K-, Kumar, S. D.: Indian J. Chem. 13, 1244 (1975); Vig, O. P., 3 Aggarwal, R. C., Bari, S. S., Sharma, S. D.: Indian J. Chem. Sect. B 18B, 33 (1979)]. 1975- ben közölt szintézisükben az acetecetészter­­ből képzett dianiont geranil-bromiddal (III, X=Br) kapcsolták, a termékből redukció és elimináció után képződött (E)-7,l l-dimetiI-3- -oxo-l,6,10-dodekatriént metilfoszforánnal reagáltatva Wittig típusú reakcióban nyerték az (E)-B-farnezént (I). 1979-ben közölt szin­tézisükben 4-tetrahidro-piraniloxi-bután-l-ól­ból kiindulva négy lépésben (E)-4-metil-8-tet­­rahidropiraniloxi-4-oktenált állítottak elő, azt izopropenil-foszforánnal reagáltatva és hidro­­lizálva az ismert (E)-5,9-dimetil-6,10-deka­­dién;l-ölhöz jutottak, melyből már ismert mó­don állítható elő a végtermék. A közölt szin­tézisek bonyolultságuk és az alkalmazott drá­ga reagensek miatt nem látszanak gazdasá­gosnak az (E)-S-farnezén (I) előállítására. Mimura és munkatársai allil-tiokarbamá­­tokat használtak fel szintézisükben [Mimura, T., Kimura, Y., Nakai T.: Chem. Letters 1979, 1361]. Myrcénből kiindulva szelén-dioxidos oxidáció, nátrium- [tetrahidro-borát-(III)] -os redukció, majd foszfor-tribromid segítségével 1 -bróm,-2-metil-6-metilén-2,7-oktadiént állí­tottak elő, melyet az acetaldehid terc.-butil­­-aminnal képzett Schiff-bázisának a-Iítium­­vegyületével kapcsolva, majd savasan hidro­­lizálva (E) -4-metil-8-metilén-dekadienálhoz jutottak. Az aldehidet izopropenil-magnézium­­-bromiddal reagáltatva, a terméket nátrium­­-hidriddel, majd N,N-dimetil-tiokarbamoil­­-kloriddal kezelve a megfelelő (E)-allil-’tiokar­­bamáthoz jutottak, melyet réz-(II) -klorid/lí­­tium- [tetrahidrido-aluminát-(III)] rendszer­rel redukálva nyerték az (E)-S-farnezént (I). A szintézis lépésszáma (7), a drága és nehe­zen kivitelezhető reakciólépések miatt nem tűnik gazdaságosnak. Oda és munkatársai a vinil-szilícium ve­­gyületek tetrabutil-ammónium-fluoriddal ki­váltott hasítását használták fel szintézisük­ben [Oda, H., Sato, M., Morizawa, Y., Oshima, K., Nozaka, H.: Tetrahedron Lett. 24, 2877 (1983)]. (E)-6,10-dimetil-5,9-undekadien-l-in réz- (I)-jodid katalizálta reakciója fenii-di­­metil-szilil-magnézium-kloriddal és a termék vinil-bromiddal történt kapcsolása után (E)­­-3- [ (fenil-dimetil-szilil) -metilén] -7,11-dimetil -1,6,10-dodekatriénhez jutottak, melyből a fe­nil-dimetil-szilil csoportot tetrabutil-ammóni­um-fluoriddal hasították és így jutottak a tiszta (E)-fi-farnezénhez (I). A szintézis a kereskedelemből be nem szerezhető alapanyag és a bonyolult lépések miatt nem tűnik alkal­masnak nagyobb anyagmennyiség előállításá­ra. Godschalx és Stille allil-bromidok és szer­ves ónvegyületek között lejátszódó kapcso­lási reakciót alkalmazták szintézisükben [Godschalx J. P., Stille, J. K.: Tetrahedron Lett. 24, 1905 (1983)]. Izoprenil-bromidból lítium-trimetil-sztanáttal 2-metilén-4-trimetil­­-sztannil-l-butént állítottak elő, melyet 50%­­os termeléssel cink-(II)-klorid jelenlétében 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05

Next

/
Thumbnails
Contents