199366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktericid és viricid hatásu növényvédőszerrel kombinált permettrágya előállitására.
HU 199366 A Kísérlet ideje: 1988. Fajta: szürkebarát Kísérleti kezelés: 1988. július 2-án, 1988. július 14-én, 1988. augusztus 9-én 8 I/lía-os dózisban. Értékelés: A kezelés megkezdése előtt az ültetvény tőkéi mintegy 75%-ban, különböző mértékben mutatták a sárgulás jeleit. A sárgulást mutató tőkék aránya az alábbi volt: kezdeti tünetek: 25% kifejezett sárgulási tünetek: 30% sárgulás miatt legyengült, termőképtelen tőkék: 20% Az első kezelés hatására a kezdeti sárgulási tüneteket mutató tőkék 4—5 nap alatt visszazöldültek, az egészséges tőkék sötétebbek lettek. A második kezelés után kifejezetten sárgulási tüneteket mutató tőkék hajtásnövekedése zölden folytatódott, de a korábban erősen sárgás leveleken is látszott a visszazöldülés folyamata, ezek a levelek a harmadik kezelés hatására gyakorlatilag visszazöldültek. A kipusztuláshoz közelálló tőkék állapota tovább nem romlott, javulást mutatott, de teljes mértékben nem zöldült vissza. Valószínűnek látszik, hogy ezek a tőkék a következő évben ismételt kezelés hatására termőképességüket visszanyerik. Megjegyezzük, hogy korábban már kísérleteztek a kereskedelmi forgalomban levő permettrágyákkal, és a termési veszteséget csökkenteni csak nagyon kis mértékben tudták, de a tőkék kipusztulását egyáltalán nem tudták megakadályozni. 5. Alkalmazási példa Komló kísérlet Helye: Tamási Állami Gazdaság Kísérlet ideje: 1987—1988. Fajta: Francia Kísérleti kezelés: a tenyészidőben kétszer 5 1/ha mennyiségben Értékelés: A kísérletet megelőző években számos permettrágyát kipróbáltunk, de egyik sem hozott megfelelő eredményt. 1987- ben a levelek 25%-a volt sárga. Az első kezelés hatására a sárga levelek 50%-a, még a második kezelés hatására az összes levél visszazöldült. Az alfasavtartalom a kezeletlen kontrolihoz képest 0,5%-kai emelkedett. 1988- ban a levélzet 15%-a sárgult, ez a kétszeri kezelés hatására visszazöldült. A találmány szerinti eljárással készült baktericid és viricid hatású növényvédőszerrel kombinált levéltrágya igen jól használható különféle növények sárgulásának kezelésére. Mivel a permettrágya fertőzés leküzdését elősegítő baktericid és viricid hatású anyagot, valamint a növény fejlődését előnyösen befolyásoló bioaktív anyagokat, pl. 6 enzimeket is tartalmaz, jelentősen csökkenti a sárgulás következtében á termésben fellépő mennyiségi veszteséget és minőség romlást. Természetesen a találmány szerinti eljárással előállított permettrágya a sárgulást előidéző tápanyaghiányt vagy aránytalanságot kompenzáló makro- és mikroelemeket is tartalmaz. A baktericid és viricid hatást, valamint a bioaktív tulajdonságokat ugyanaz az anyag, a tejsav tartalmazza, amely ugyanakkor a fémionok oldatban tartásához szükséges kel átképző is. A találmány szerinti eljárás olcsón megvalósítható, mivel foganatosításához nincs szükség drága, kelátképző, vegyi úton előállított anyagra. A találmány szerinti eljárás alapanyagát a rendkívül olcsón nagy mennyiségben a tejüzemben rendelkezésre álló tejsavó képezi. Az eljárás olcsón egyszerű eszközökkel megvalósítható. A találmány szerinti eljárással folyékony vagy por alakú permettrágyává egyaránt előállítható. A találmány szerinti eljárással előállított permettrágya túladagolást lehetősége — bioaktív tejsavó tartalmának következtében — jóval kisebb az ismert permettrágyákénál. Még a tejsavó tartalmú, 5—10% töménységű permettrágya kijuttatása semmilyen károsodást nem idéz elő a növényzetben, az ugyanilyen töménységű ismert permettrágyák a növényzetet megperzselik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás baktericid és viricid hatású növényvédőszerrel kombinált permettrágya előállítására, azzal jellemezve, hogy sajt- vagy vajgyártásnál keletkező folyékony mellékterméket fehérjetartalmától megtisztítjuk, a megtisztított folyadékot tejsavbaktérium-kultúrával beoltjuk és fermentáljuk, a túrógyártásnál keletkező savanyú folyékony mellékterméket fehérjetartalmától megtisztítjuk, és az így előállított tejsavóhoz vizet, valamint különféle makro- és mikroelemeket keverünk és kívánt esetben a keveréket szárítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 20 1 tejsavóhoz folyamatos keverés közben hozzáadunk 10—15 kg vasszulfátot és/vagy 0,8—1,8 jtg cinkszulfátot és/vagy 10—12kg magnézium-szulfátot, majd keverés közben hozzáöntünk 6—15 kg kálium-szulfátot és/vagy 4—20 kg kálium-nitrátot és/vagy 2—8 kg nátrium-nitrátot és/vagy 5—15 kg ammónium-nitrátot, majd az oldatot vízzel 100 I térfogatúra egészítjük ki, az eljárás alatt az oldatot állandóan keverjük, az így elkészített, oldatot 12—48 órán keresztül ülepítjük és a foiyadékfázist az üledékről lefejtjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lefejtett oldatot vákuumporlasztással vagy fagyasztva szárítjuk. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4 Rajz nélkül
