199366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktericid és viricid hatásu növényvédőszerrel kombinált permettrágya előállitására.
HU 199366 A> A találmány tárgya baktericid és viricid hatású növényvédőszerrel kombinált permettrágya előállítására szolgáló eljárás. A növénytermesztésben igen gyakran karokat okozó növénybetegség a növények sárgulása. Ismert, hogy a sárgulást általában a tápanyagaránytalanság, esetleg tápanyaghiány okozza. így a sárgulás ellen eddig megfelelő mikro- és makroelemtartalmú permettrágyákat használták. A fémionok oldatban tartása érdekében kelátképzőket használnak, melyek hatására a fémionok vízoldható stabil kelátkomplexszé alakulnak. Ismert kelátképző anyagok: citromsav, tejsav, hitrilo-triecetsav, etilén-diamin-tetraecetsavas dinátrium stb. A 179.134 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás növényi tápanyagokat tartalmazó készítményt ismertet, amely cink, magnézium, mangán, bór, kobalt, réz, molibdén, vas és nikkel mikro növényi tápelemek legalább egyikét és adott esetben a nitrogén, foszfor és kálium makro növényi tápelemek legalább egyikét tartalmazza, ezenkívül glicint, citromsavat ammóniás oldatban is tartalmaz. A 4.125.939 sz. USA szabadalom a citromsav felhasználásának lehetőségeit ismerteti makro- és mikroelemtartalmú permettrágyák és ULV peszticidek szerkombinációjában. Bemutatja a fémionokkal való komplexesítést is. A 862.550 sz. belga és 2.714.601 sz. DE szabadalmak bemutatják a glicin és a citromsav nitrogén műtrágyákkal együttes felhasználási lehetőségét. Az eddig ismert eljárásokkal előállított permettrágyák alkalmasak voltak a növényi sárgulás jelentős csökkentésére, azonban sok esetben teljesen megszüntetni nem tudták azt, illetve ha meg is szüntették a sárgulást, a növény fejlődése lelassult, a termés menynyisége csökkent és/vagy minősége romlott. Az ismert eljárásokkal előállított permettrágyák viszonylag drágák, többek között azért, mert az előállításukhoz szükséges kelátképző anyagok, mint mesterségesen előállított vegyi anyagok, drágák. Az eddig ismert eljárásokkal előállított permettrágyák további hátránya, hogy a növények kezelése csak viszonylag ritkán végezhető velük, mivel a gyakori kezelés a növények károsodását okozza. A permettrágyák fejlesztésének célja sárguláscsökkentő hatásuk fokozása oly módon, hogy a sárgulás minél hamarabb jelentősen csökkenjen, vagy megszűnjön a legkisebb terméscsökkenés és minőségromlás mellett. Ennek egyik feltétele olyan permettrágyák előállítása, mellyel a kezelés viszonylag gyakran megismételhető. Nyilvánvaló célja a fejlesztésnek a permettrágya előállítási árának csökkentése is. Találmányunk kidolgozásának egyik alapja az a felismerés, hogy a sárgult növény, mint beteg növény, a fertőzésekre sokkal fogékonyabb, mint az egészséges. A sárgulás 2 1 tehát sokkal eredményesebben kezelhető, ha nemcsak a növény megfelelő mikro- és makroelemigényét biztosítjuk, hanem a sárguláskor fellépő fertőzéseket is csökkentjük. A találmány szerinti eljárás feladata olyan eljárás kidolgozása, mellyel előállított permettrágya egyszerre baktericid és viricid hatású, valamint egyszerre biztosítja a növények megfelelő mennyiségű és arányú makro- és mikroelemigényét, és más, bioaktív hatásaival is elősegíti a növények fejlődését. A találmány szerinti eljárás feladata olyan eljárás kidolgozása, melynek foganatosítása során alkalmazott keíátképző anyag valamilyen olcsó, más eljárás folyamán keletkező melléktermék, amelynek a kelátképző hatásán túl más, a növények fejlődésére pozitív hatása, illetve baktericid és viricid hatása is van. A találmány szerinti eljárás egyik alapja az a felismerés, hogy a tejipari (vaj-, sajt-, túrógyártás) egyik mellékterméke, a közismert néven tejsavónak nevezett folyadék egyrészt kelátképző másrészt a benne lévő tejsavbaktériumok és ezek bomlástermékei következtében baktericid és viricid hatású, sőt a növény fejlődését, a benne lévő enzimek és más bioaktív anyagok következtében, elősegíti. A találmány szerinti eljárás kidolgozásához vezetett az a megfigyelés, hogy amenynyiben a jégverés által jelentősen károsodott paprikapalántát tiszta tejsavóval permeteztek, a palánták nagy része jól regeneráló-; dott, még a tej savóval nem permetezett palánták fertőzés következtében elpusztultak. Megjegyezzük, hogy leírásunkban tejsavó néven a kőztudatban tejsavónak nevezett sajt, vaj vagy túrógyártásnál keletkező mellékterméket jelöljük, amelynek tejsav (alfaoxipropionsav) tartalma 0,6—1% és a benne lévő tejsav L(-j-) az állati szervezetekben a glikon lebontásának terméke. így ez a tejsavó az L(-(-) tejsavon kívüli igen sok különféle más anyagot, tejsavbaktériumot, tejsavbaktériumok bomlástermékeit, enzimeket stb. is tartalmaz. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy sajt- vagy vajgyártásnál keletkező folyékony mellékterméket fehérjetartalmától megtisztítjuk, a megtisztított folyadékot tejsavbaktérium-kultúrával beoltjuk és fermentáljuk, vagy a túrógyártásnál keletkező savanyú folyékony mellékterméket fehérjetartalmától megtisztítjuk, és az így előállított tejsavóhoz vizet, valamint különféle makro- és mikroelemeket keverünk. A találmány célszerű foganatosítási módja esetén 20 1 tejsavóhoz folyamatos keverés közben hozzáadunk 10—15 kg vasszulfátot és/vagy 0,8—1,8 kg cink/szulfátot és/vagy 10—20 kg magnézium-szulfátot, majd keverés közben hozzáöntünk 20 I vizet! ezután szükség esetén az oldathoz hozzáöntünk 6— 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
