199365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás perklóretilén és/vagy triklóretilén tartalmú hulladékok ártalmatlanítására biodegradációval
HU 199365 B 3 4 A fenti elemekből, mint kitűnik, egyik sem éri el a felhasználást korlátozó káros mennyiséget, a Mn, Zn, B, Mg a növények számára kedvezően növeli a talaj mikroelem-tartalmát. A persár ártalmatlanításához a már is- 5 mert módon istállótrágyát és növényi hulladékokat kevertünk össze oly módon, hogy annak alkotórészei a következőképpen alakultak: 10% nedves állati ürülék 10 25% légszáraz növényi hulladék (gabonaszalma, kukoricaszár és ezek keveréke) 60% víz 5% alginit és/vagy zeolit Az ártalmatlanító helyen a talaj felszínét 15 agrofóliával szigeteltük, célszerűen 12X X50 m-es méretű prizmahelyet készítettünk, melynek hasznos területe 7X40 m, 280 m2. A leterített agrofóliára 40 cm vastagon trá- 20 gyát raktunk, a fólia szélét 1,5 m szélesen megemeltük, hogy arról a folyékony részek kifolyni ne tudjanak. Ezután 1:4 térfogatarányú (1:33,1 súlyarányú) persár és istállótrágya keveréket állítunk elő, ügyelve arra, 25 hogy a keverés egyenletes legyen. Ezt az előbbiekben elkészített agrofólia alapú trágya ágyra további 2 m magasságba raktuk fel. Ily módon a trágyadepó 560 m3 volt, amelyben 100 t persárt kevertünk be. A lebomlás 30 folyamatát ellenőriztük, a külső körülményeket jegyeztük. A trágyadepó hőmérséklete a következőképpen alakult: 5. nap 28°C 10. nap 38°C 35 15. nap 46°C 20. nap 52°C 25. nap 56°C 30. nap 57°C 40. nap 54°C 50. nap 53°C 60. nap 48°C 70. nap 44°C 80. nap42°C 90. nap 36°C 40 Az eredetileg berakott depóban a perklóretilén mennyiség 45 g/kg volt. A perklóretilén lebontását állandóan mértük, miközben mértük az anyag pH-ját is. 4g A perklóretilén tartalom a következőképpen alakult: 30. nap 7,6 g/kg pH: 8,5 45. nap 5,4 g/kg pH: 8,2 60. nap 3,2 g/kg 75. nap 1,8 g/kg pH: 7,9 90. nap 0,9 g/kg pH: 7,6 Ez utóbbi adatok középértékek, amelyektől 0,3 g eltérés volt. A perklóretilén lebomlása tehát az első 30 nap alatt rendkívül gyors volt. A bomlás során klór és szénmonoxid keletkezik. A klór vízzel egyesülve sósavat alkot, és így az anyag savanyú kémhatású lesz. Amennyiben a pH 7 alá kerül, a perklóretilén bomlásakor olyan vegyületek is keletkeznek, amelyçk az élő szervezetekre rendkívül veszélyesek, pl. foszgén. Találmányunk szerint erre azonban nem kerülhet sor, mert az ártalmatlanítás során a trágyadepóban jelentős mennyiségű ammónia is keletkezik, amely persár bomlásakor a keletkező sósavval egyesülve ammónium-kloriddá alakul, és ez megakadályozza az ártalmatlanító közeg elsavanyodását, sőt, maga is műtrágya. Eljárásunk során ez a folyamat igazolódott. Vizsgáltuk, hogy a lebomlás során a zsírok, olajok már a trágyában milyen mértékben bomlanak le. A lebontás során a zsírok, olajok mennyisége a következőképpen változott: Az eredeti keverékben 117 g/kg 30 nap után 42,2 g/kg 45 nap után 37,1 g/kg 60 nap után 35,2 g/kg 75 nap után 22,0 g/kg 90 nap után 17,5 g/kg 90 nap után — miután a perklóretilén tartalom 1 ezreléket nem éri el — a perklóretilén már nem jelent ártalmat a környezetre, az így ártalmatlanított hulladék az ártalmatlanításra felhasznált trágyával együtt felhasználható a növénytermesztésben. Zsír- és olajtartalom szintén a veszélyes szint alá csökken. Az anyag további vizsgálata során kisparcellás kísérletekben megvizsgáltuk, hogy ez anyag szántóföldre kiszórva hogyan hat a növényre: ártalmatlanítás előtt, ártalmatlanítás után és a persárral bevitt tápanyagoknak milyen a hatása. Ártalmatlanítás nélküli és ártalmatlanított persárral végzett növénytermesztési kísérlet eredménye Oelzőnövény: kukorica Fajta: Pioneer 3747 K Sorszám e z e 1 é s Szervesanyag Megnev. t/ha Műtrágya N P205 kg/ha k2o Szárt t/ha Szeme r m é t/ha Szems % 1. 0 0 0 0 0 8,57 6,85 100,0 2. 0 0 200 150 150 8,85 7,60 110,0 3. Pers.kez. 10 0 0 0 8,10 6,04 88,1 nélkül 3
