199355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és létesítmény folyamkavics-teraszok ivóvíztermelésre történő hasznosítására
HU 199355 B gével oldottuk meg, amelynek során a folyópart mentén a kavicsteraszra telepített kutakból vizet termelünk ki, és amely eljárásnak az a lényege, hogy a folyam felől tekintve a kutak mögött a kavicsteraszban kialakított medencé(k)be folyóvizet táplálunk, amelyet ott természetes biológiai tisztításnak vetünk alá, és a kutakból részben ezt a megtisztult, a kutakat körülvevő kavicstömegen át a kutakba áramló vizet termeljük ki. Itt olyan földmedencékről van szó, amelynek medrét természetes kavics határolja, amelyen át a víz szabadon a kutakhoz áramolhat. A természetes biológiai tisztításon pedig azt értjük, hogy a folyóból bebocsátott víz oldott, illetve szerves szennyeződéseit természetes körülmények között élő szervezetek bontják le. A medencé(k)ben a folyam középszintjét és a medencé(ke)t környező talajban levő talajvízszintet meghaladó, a háttérből származó szennyezett talajvíznek a medencé(k)ből legalább részbeni kirekesztését biztosító magasságú vízszinte(ke)t — feszített víztükröt — tartunk fenn, más szóval: a medencékben (tavakban) a környező vízszint — háttér-talajvízszint — hidrosztatikai nyomását meghaladó nagyságú hidrosztatikai nyomást biztosítunk, ami gyakorlatilag kizárja, hogy a kisebb nyomású szennyezett víz a tavakban levő nagyobb nyomású tiszta víz irányában áramolhassák. A folyóvizet általában gravitációsan bocsátjuk a medencé(k) be, mégpedig a folyam átlagos közepes vízszintjét meghaladó vízállásoknál, mert így — az oldott, legnagyobb veszélyt jelentő szennyeződések vonatkozásában mintegy „hígított“ vizet kap a rendszer, és a biológiai tisztulása kevesebb időt vesz igénybe. Lehetőség van természetesen árrá is, hogy a folyóvizet szivattyúzással juttassuk a rendszerbe, vagy a szivattyúzást és a gravitációs betáplálást kombináltan — például felváltva — alkalmazzuk. Általában a folyóvizet a medencé(k)bén több hónapon át, előnyösen legalább egy éven át vetjük alá biológiai tisztításnak, miközben a vizet lassú, előnyösen mintegy 5—10 m/nap sebességű szakaszos vagy folyamatos áramlásban tartjuk. Előnyös, ha a folyóvízből annak biológiai tisztítását megelőzően a lebegő anyagoknak legalább egy részét — célszerűen túlnyomó részét — természetes úton, például ülepítő-tóként funkcionáló medencé(k)ben kiülepítjük, továbbá ha’a folyóvíz biológiai tisztítását vízinövényeket, például nádat, és élő szervezeteket, pl. halakat tartalmazó tavakként funkcionáló medencé(k)ben hajtjuk végre. A kiülepedett anyagot az ülepítőmedencé(k)ből időszakonként eltávolítjuk. Egy további találmányi ismérv szerint a biológiailag természetes úton tisztított folyóvizet a kutak mentén azok közelében létesített medencé(k)be vezetjük és ott tározzuk. Mivel a biológiai tisztító tavakban és tározó-tavakban egyaránt leülepszik bizonyos mennyiségű lebegőanyag, 3 célszerű, ha a medencé(k)ben leülepedett lebegőanyag-rétege (ke) t időszakosan, például mintegy öt évenként — célszerűen szívó-kotróval történő hántolással — eltávolítjuk. Elsősorban a komplex hasznosítás — a gazdaságosság szempontjából előnyös, ha a medencé(ke)t kavicsbányászat során, a folyamkavics-teraszból kitermelt kavicsvagyon helyén, célszerűen felülnézetben a folyammal párhuzamosan hosszúkás tavak formájában alakítjuk ki. A biológiai tisztítás hatékonyságát azáltal is elősegíthetjük, ha annak során a folyóvizet — célszerűen csörgedeztetéssel — levegőztetjük. A találmány szerinti ivóvíztermelő létesítményeknek folyamkavics-terasza a folyam mentén telepített kút-sora van, és e létesítményre az jellemző, hogy a kutak — célszerűen csáposkutak — a folyam legnagyobb vízszintjét meghaladó magasságú parti sávjában helyezkednek el, amely mögött a kavicsteraszba mélyített ülepítőmedence, legalább egy biológiai tisztítómedence, valamint legalább egy tározómedence van; az ülepítőmedence bevezetőmű útján áll a folyammal kapcsolatban, és az ülepítőmedence a biológiai tisztítómedencével, ez utóbbi pedig a tározómedencével vízátvezető műtárgyak útján össze vannak kapcsolva, mimellett a tározómedence a kút-sor mentén, a biológiai tisztítómedence pedig célszerűen — a folyam felől tekintve — a tározómedence mögött helyezkedik el; és a medencékben a folyam közepes vízszintjét és a medencéket környező talajvízszintet meghaladó szintű — feszített — víztükör van. Egy előnyös kiviteli példa szerint a létesítménynek több biológiai tisztítómedencéje és több tározómedencéje van, és mind a biológiai tisztítómedencék, mind a mélyvizű tározómedencék egymással — célszerűen átereszek révén — áramlási szempontból egymással sorba vannak kapcsolva; ebben az esetben célszerű, ha a biológiai tisztítómedencék egy-egy tározómedencével — célszerűen átereszek étján — a víznek a biológiai tisztító medencéből a tározómedencébe áramlását lehetővé tevő módon össze vannak kötve. Egy másik kiviteli példa szerint a medencék vízszintje az ülepítő medencétől (az utolsó) tározómedencéig — célszerűen medencénként legfeljebb 10—30 cm-rel csökken. A létesítmény egy további előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a tározómedence vagy -medencesor a parti sáv mögött húzódó, annál célszerűen szélesebb, a folyammal párhuzamos vagy lényegében párhuzamos belső sávban, a biológiai tisztító medence vagy medence-sor pedig egy, e belső védett sáv mögötti külső rekreációs sávban helyezkednek el. A létesítmény általában a folyam hullámterében, az árvédelmi töltésen belül helyezkedik el, de a hullámtéren kívül is telepíthető. Egy másik kiviteli alakra az jellemző, hogy a medencék egymástól az előnyös kavics-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05
