199319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet csőív előállítására
3 HU 199319 A 4 gett. Ez a kialakítás tovább drágítja a tüskét, és ennek révén a csóiv előállítási költségét. A 25 56 787 számú DE-OS szerkezetet ismertet csőív gyártására, amelynél szintén tüskére nyomják a munkadarabot, hogy annak ivszakaszán a kellő görbületet vegye fel. Itt is bővül a tüske keresztmetszete az egyenes szakaszbői az ivszakaszba átmenetnél. A tüske élettartamának növelése végett annak hűtéséről gondoskodnak. A tüske ugyanis meglehetősen drága, és itt is melegátalakítást alkalmaznak. A hűtőközeg felvételére a tüskét üreggel látják el. A tüskére illeszkedő munkadarabot alakos görgők révén vezetik. A hűtőközeg áramoltatására különféle módokat ismertet a leírás. Ez a szerkezet még drágább, még bonyolultabb, mint a korábban ismertetett két megoldás. Egyébként az ezzel a szerkezettel gyártott csőiv falvastagsága sem egyenletes. Ismeretes olyan megoldás is - például a 208 090 számú DD-PS-ből -, amelynél osztott szerszámban a készítendő csőiv külső méretének és alakjának megfelelő, végénél zárt ivcsatorna van, és ebben elórenyomva alakítják egyenes csődarabból a csőivet. Az ivcsatorna kezdeténél és végénél a szerszámfelekkel együttmozgó húzólécek vannak, és ezek biztosítják, hogy a kész csőiv végeinél a külső kerület kör alakú. A. munkadarab átnyomása az összezárt szerszám ivcsatornáján hidraulikus eszközzel terhelt, egyenes tolócsappal történik. Ennél a szerkezetnél azért van szükség legalább a -munkadarabvégek külső kerületének kör alakúvá-tételére, mert a kész csőiv keresztmetszeteiben deformált, gyűrött felületű, torzult keresztmetszetű, hisz alakítás közben nincs belső megtámasztása. Ez csökkent értékű, sok területen nem is használható csóivet jelent. Általában 180“-os ivdarab előállítására szolgál a szerkezet. A most tárgyalt szerkezet - amellett, hogy csak alárendelt szerepre alkalmas - torz gyártmányhoz vezet; hátrányos azért is, mert alacsony termelékenységéhez képest bonyolult felépítésű és drága. Bonyolultságára utal, hogy a szerszámot minden egyes munkadarab alakításakor nyitni, illetve zárni kell. Erre a feladatra külön pneumatikus berendezés szolgál. Az alakítás céljára pedig egy másik, rendszerint hidraulikus berendezést kell alkalmazni a tolócsap mozgatásához. Az ismert technikai szint tekintetében általános érvénnyel megállapítható, hogy nincs olyan eljárás és berendezés, amely a csőiv gyártása terén fennálló követelményeket maradéktalanul kielégíti. Az is nyilvánvaló, hogy a melegalakitást jelentő technológiák, és az ezekhez szükséges berendezések igen megnövelik a csőívek gyártásának költségeit, amellett számos járulékos kellemetlenséget is okoznak, például kenési problémát, környezeti ártalmakat. A találmány szerinti eljárás és szerkezet elé kitűzött feladat az volt, hogy az ismert, hasonló célú megoldások hibáit, hiányosságait legalább nagyrészt kiküszöbölje, és hogy lehetővé tegye szabályos geometriájú csőiv előállítását hidegalakítás útján, egyszerű szerkezeti felépítésű és mégis nagy termelékenységű eszközökkel. A találmány szerinti eljárás alapját az a felismerés képezi, hogy a kész csőiv geometriai értelemben vett helyességét - kör alakú keresztmetszetét, mindenhol egyenletes falvastagságát, előre meghatározott Ívhosszát - úgy lehet legjobban biztosítani, ha a munkadarab alakítása közben annak mind a belső, mind a külső felületét megtámasztjuk, és a munkadarabot hidegfolyatással alakítjuk. A vázolt alapgondolat realizálásához a munkadarab belsejét megtámasztó tüskére és a külső felületet támasztó, fészekkel ellátott szerszámra van szükség. A tüske és a fészek felülete között körgyűrű keresztmetszetű teret biztosítunk, és ez meghatározza a kész munkadarab falvastagságát. Megállapítottuk, hogy ha a szerszámból kinyúlik a tüske egyenes szakasza, és a tüske ivszakasza az őt övező szerszám szabad nyílásánál végződik, akkor a tüske kívánt helyzetének biztosításához elegendő egyetlen helyen megfogni a tüskét, annak egyenes szakaszán. A találmány szerinti eljárást célszerű úgy folytatni, hogy a tüskére fűzve egyszerre több, például két munkadarabot kezelünk, de a sorban elöl lévőt alakítjuk csőivvé, a mögötte levőt pedig eróközvetitésre használjuk. A találmány szerinti szerkezet kialakításához az a felismerés szolgált alapul, miszerint, ha úgy alakítjuk ki a szerkezetet, hogy osztott szerszámfelekben vannak azok a csatornaszerű fészkek, amelyek a szerszám öszszeszerelt állapotában közrefogják a tüskének legalább az alakításban érintett szakaszát, és a fészek végei a szabadba torkollanak, továbbá, ha célszerűen hidraulikus erőforrással mozgatott az a tolórúd vezérli a tüske megfogását biztosító befogószerkezetet, amely az alakításhoz a munkadarab előtolására is szolgál, akkor mind a tüske, mind a szerszám, mind az egész működés egyszerűvé, termelékennyé és pontos esőivet eredményezővé válik. A találmány szerinti szerkezetnél a tüske egyenes szakaszán a befogáshoz nyakrészt kell kialakítani. A nyakrésztől eltekintve, a tüske állandó keresztmetszetű köracél lehet. A befogószerkezet számos változatban kialakítható. Lehet például pofás, ékes szerkezet. A befogószerkezet lehetséges egyik kialakításánál a nyakrész négyszögkeresztmetszetű, és ehhez olyan pofák csatlakoznak két oldalról, amelyek vezetékben elmozdithatók nyitó- és záróhelyzet elfoglalása végett. Zárt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 65 60 65 4
