199310. lajstromszámú szabadalom • Pályaelemrendszer játékjárművekhez
11 Il U 1 993 lü II 12 Összefoglalva megállapítható, hogy az ívelt pályaszakaszok az I. esetben nyújtják a legtöbb előnyt. Az iveit pályaszakaszok kiviteli alakjának leírása a következőkben a 2. ábra I. esetének megfelelően történik anélkül, hogy a találmány lényege erre az esetre korlátozódna. A 4. ábra tartalmazza az 1 hálóban az M modulnak megfelelő, 1. esetbeli összes lehetséges iveit és egyenes pályaszakaszt, 45°-os szöggel elfordított helyzetében is. Az ábrázolt iveit pályaszakaszok az eddig leírtukon túl ismertetést nem igényelnek. A vázolt egyenes pályaszakaszok hossza az M modul függvénye. A 4. ábrán vázolt kiviteli alaknál nz 1 hálóval párhuzamos egyenes pályaszakaszok hossza 3 M, míg az átlós pályaszakaszok hossza 2'^2~M. A k = 3 ill. k = 2 tényezők helyett az egyenes pályaszakaszok hosszában egyéb k tényezők is alkalmazhatók aszerint, hogy a pályuszakaszok végein levő vonatkozási pontok az 1 háló szimmotriupontjaivul redősbe kerüljenek. A k tényező értéke eszerint 0,5-1-1,5 - 2-2,5 stb. lehet aszerint, hogy a 4. ábra szerinti vonatkozási pontok oldalfelezőbe, középpontba, vagy sarokpontba esnek az 1 hálón. A 4. ábrán látható, hogy minden egyenes és iveit pályuszakasz végein 11, 13 ill. 12, 14 tájolóelemek vannak, üzen tájolóé lenieknek az a célja, hogy egy találmány szerinti pályaszakasz egy további pályaszakaszszal csak akkor legyen összekapcsolható, hu n további pályaszakasz kiképzése folytán nz előző pályaszaksz végén definiál), vonatkozási poriI. az 1 háló egy szimmeLrinpoiitjában csatlakozik a további pályaszukaszhoz. belátható, hogy az iveit pályaszakaszok két csoportba oszthatók, nevezetesen jobb és bal ívű pályaszakaszokra, és az egyenes pályaszakaszok is kétfélék lehelnek, a hálóval párhuzamos és unnak állójával egyirányú szakaszok. Ezáltal az egy síkban kiépilell pályaelemrendszer pályaszakaszai négy különböző fuj- Uijúak lehetnek, amelyek közül keltő ívelt, kettő pedig egyenes. A 4. ábrán vázlatosan ábrázolt módon a 11, 12, 13, 14, tájolóelemek kiugrásokként (11, 12) és bemélyedésekként (13, 14) vannak kiképezve. Azáltal a 4. ábrán ábrázolt kél tetszés szerinti pályuszakasz egymással csuk akkor kapcsolható össze, ha az első pályaszakasz kiugró 11, 12 tájolóelemei a második pályaszakasz bemélyedó 13, 14 tájolóelemei ve) egybeesnek és összekapcsolódnak. Ha ez nem lehetséges, mert az első pályaszakasz kiugró 11, 12 tájolóelemei a második pályaszakasz ugyancsak kiugró 11, 12 lájolőelemeivcl kerülnek szembe, úgy a felhasználónak csak az azonos fajtájú, de különbözőképp tájolt pályaszakaszokat kell kiválasztani és összekapcsolni. Ezáltal a találmány szerinti pályaelcm-' rendszer összeállítása nem kíván semminemű tudást, gyakorlatot vagy tapasztalatot. Ebből adódik, hogy a pályaszakaszok összekapcsolására a tájolás kiképzését illetően egy nagyon egyszerű szabály adódik. A pályaszakaszok végének tájolása csupán különböző legyen attól függően, hogy az illető végük párhuzamos, vagy átlós «z 1 hálóval. A 4. ábra szemléiéi esen ismerteti ezt a szabályt. A pályaszakaszok azon végein, melyek az l hálóval párhuzamosak, a kiugró 11 tájolódéin a pályaszakaszok végeinek egyik oldalán található, mi g a bemélyedó 13 tájolódéin a másik oldalon van. A pályaszakaszok 1 háló állója irányú végein n 12, 14 tájolóelemek elhelyezése ezzel Tóniitől !.. A 4. ébrén vázlatosan ábrázolt 11, 12, 13, 14 lájolóclemek gyakorlati kiviteli alakjait a 27-29. ábrák ismeri élik. Az olyan pályaszakaszok hasonló tájolását, melyek emelkedőkként vagy rámpákként vannak kiképezve, n továbbiak bun n 38-43. ábrák ismertetik. Az 5-26. ábrákon a 4. ábrán vázolt öbzszcállilás szerinti pályaszakaszminták láthatók, nevezetesen egyrészt egyes pályaszakaszok, másrészt kitérőket és kereszteződéseket képező pályaszakaszok. Az 5. ábra egy púlyabálóval párhuzamos egyenes pályaszakaszt, míg a 6. ábra egy « pályahálóval átlós egyenes pályaszakaszt ábrázol. A 7 és 8. ábrákon a púlyabálóval párhuzamos és arra átlós 90"-os kereszteződések láthatók. A 9 és 10. ábrák mindegyike egy 45,*-os jobb ill. bal irányú keresztez,ödést ábráz.ol n háló irányába eső pályaszakaszra vonatkoztatva. A 11. ábra egy jobbra Ívelő pályaszakaszt, a 12. ábra pedig egy balra Ívelő pályaszakaszt ábrázol. A 13. ábra egy II. és 12. ábrákon vázolt iveit pályaszakaszból összeépített kitérőt ábrázol, melynek szimmetriatengelye párhuzamos a hálóval. A 14. ábrán eg y hasonló kitérő látható, melynek szimmetriatengelye átlós a hálóra. A 15-18. ábrákon egyenes és iveit pályaszakaszok hói álló összeállítások lálhulők hal-kitérő (15, 17. ábrák) és jobb-kitérő ()G, 18 ábrák) ulakjábun. A 15 és 16. ábrákon vázolt kiviteli (dákoknál az egyenes pályaszurkuszok párhuzamosak a hálóval, mig a 17, ón 18. ábrákon vázolt kiviteli alakoknál azzal átlósak. A 19-24. ábrákon egy egyenes és két iveit pályaszakaszokból összeépített szakaszok láthatók. A 19. és 20. ábra mindegyike egy kettős kitérő, amelynél az egyenes szakasz a hálóval párhuzamos ill. arra átlós. Az elágazásokat jobbra és balra ívelő szakaszok alkotják. A 21-24. ábrák összetett kitérők, melyek az egyenes áthaladó szakasz mellett mindkét irányból jobbra (21., 24. ábra) vagy balra (22., 23. ábra) való leágazást biztosítanak. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8
