199294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati iszap előállítására
1 HU 199294 A A találmány tárgya eljárás gyógyászati iszap előállítására« amelynek során gyógyhatású anyagokból és/vagy gyógyvizekből, valamint eruptiv kőzetporból kívánt konzisztenciájú szuszpenziói készítünk, amelyet gyógyászati iszapként alkalmazunk. A balneoterápiás kezelések során a gyógyászati iszappakolásl ősidők óta világszerte elterjed ten alkalmazzák. Szorosabb értelemben a gyógyiszapok olyan anyagok, amelyek a természetben iszapszerű konzisztenciában fordulnak elő, és minthogy gyógyhatású anyagokat tartalmaznak, balneológiái célokra természetes állapotukban közvetlenül használhatók fel, iszappakolások céljára. A gyógyiszapokat az orvosi irodalomban .peloid (iszapszerül’ néven írják le. A peloidok geológiai folyamatok révén keletkezett anyagok, amelyeket finoman eloszlatott állapotban vízzel keverve fürdésre és gyógyiszappakolásra használnak az orvosi gyakorlatban. A peloidokra jellemző hogy szemcseméretük 0,002-1 mm között változik. Ismeretes, hogy a természetes eredetű peloidok keletkezése kitermelésük lehetősége az utóbbi időben az egyre növekvő és szélesedő elterjedésük és alkalmazásuk miatt kimerülőben van. Ennek következtében szükségessé vált a gyógyiszapok, azaz a peloidok eredeti szűk fogalmának kibővítése. A kimerült peloid lelőhelyek pótlására ismereteink szerint többféle módszer ismeretes. Az egyik ilyen lehetőség abban van, hogy a kitermelhető gyógyiszap növelésének érdekében a gyógyvízbe tőzeget visznek be. Az áramló gyógyforrásviz a tőzegből finom - elszenesedésnek indult - részecskéket szakít le, és azokat saját iszapjával keverve ülepíti az ún. ülepítő tóba. Az ily módon kitermelhető gyógyiszap tehát átmenet a tőzegek és forrásiszapok között, azaz ún. kevert iszapok. Ily módon a gyógyiszapok forgalmát azaz a peloid megnevezést ezen kevert iszapokra is kiterjesztik. A kétféle peloid előállítási módszer ismertetésének egyik irodalmi forrása dr. Schulhof Ödön: Magyarország ásvány és gyógyvizei III. fejezet: .Hazai peloidok vizsgálati eredményei*. A hivatkozott fejezet a kevert iszapok előállítását ismerteti. A regenerált gyógyiszapok (gyógyiszap többszöri felhasználása) általánosan alkalmazott módszer, melynek lényege, a használt testnedvekkel terhelt iszapot 100 °C-ra való felhevitéssel regenerálják. A hazai gyakorlatban a Lukács, Gellért stb. fürdők hagyományos gyakorlatára hivatkozunk. A kevert iszapok előállításának hátránya, hogy a tőzegnek csak egy kis része hasznosul, nagyrésze visszamarad, amely tovább már nem használható fel. Ennek következtében ennek a visszamaradó résznek elszállítása, elhelyezése további nehézségekkel jár és pótlólagos költséget okoz. További hátrányként emlitheló, hogy a tőzeg adagolásával nyert gyógyiszap szervesanyug-tarlalina gyakran a megengedett 18% fölött van, és ezért ez a kevert iszap az orvosi terápiában már nem használható fel. A természetes gyógyiszap keletkezésének és kitermelhetőségének folyamatos csökkenése és ugyanakkor a fürdőgyógykezelések és ezen belül az iszapkúrás terápiák iránti igény fokozatos növekedése miatt a gyógyiszapérak jelentős mértékben emelkednek. A magas gyógy iszapárak kompenzálására elterjedt megoldás a gyógyiszapnak többszöri felhasználása. Ez a lehetőség azonban jelentős többletköltséget okoz, minthogy a már felhasznált iszap tisztítása, azaz a már emberi teslnedvekkel terhelt iszap felfrissítése jelentős idő- és költségráfordítást okoz. A fent említett hátrányok alapján célunk az volt, hogy olyan gyógyiszapot (peloidot) hozzunk létre a találmány szerinti eljárás útján, amelynek szilárd alkotórésze (hordozóanyaga) végtelen mennyiségben áll rendelkezésre, és amely rendkívül olcsó anyag. A találmány szerinti eljárás lényegét az a felismerés képezi, hogy a természetes eredetű peloidok helyettesítésére, kiváltásukra az eróművi pernye rendkívül alkalmas hordozóanyag. Az erőművi pernye fosszibilis tüzelőanyaggal működtetett erőművek környezetében szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Kísérleteink igazolják, hogy azon erőművi pernyefrakciók, amelyeknek szemcseméretlartománya 0,002-0,800 mm között van, CaO tartalma a 10%-oL nem haladja meg, továbbá szén (koksz) tartalma célszerűen 5-25% közötti érték, képesek adszorbeálni, majd megfelelő körülmények között deszorbeálni a gyógyvizek hatóanyagait. A fizikai adszorpció mellett, amelyek a pernye nagy fajlagos felülete, illetőleg szivacsos, sok apró pórust tartalmazó morfológiája biztosit, kisméretű kémiai adszorbeió (kemiszorpció) is lejátszódik, a pernye szén (koksz) tartalmától függően. A pernye felületén ily módon adszorbeált anyag (adszorptivum) deszorpcióját vizérintkezéssel biztosíthatjuk, célszerűen enyhe (40-60 °C-os) hőkezeléssel egybekötve, ami számos terápiás alkalmazás esetén a beteg szempontjából fontos tényező. A találmány szerinti eljárással előállított peloidok közvetlen, illetőleg közvetett felhasználásra egyaránt alkalmasak. A közvetlen felhasználás során, a gyógyászati hatóanyagot tartalmazó gyógyvízhez annyi eróművi pernyét adunk, hogy a felhasználási igényeknek megfelelő konzisztenciát kapjuk. Néhány. napos állás után az iszapot helyben használhatjuk fel. A közvetett felhasználás során a gyógyászati hatóanyagot tartalmazó gyógyvíz és 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
