199259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emlős állatokkal és madarakkal feletethető, hozamfokozó hatású, u-vitamint tartalmazó takarmány-kompozíciók és állatgyógyászati készítmények előállítására
5 HU 199259 C 6 táp 25 mg/kg Getroxellel kiegészítve III. kísérleti csoport (100 állat): szokásos összetételű malactáp 100 mg/kg U-vitaininnal és 20 mg/kg Getroxellel kiegészítve A kísérleti időszak végén az állatok testtömeg-gyarapodása a következő volt: kontrollcsoport 234 g/nap (100%) I. kísérleti csoport 261 g/nap (111,5%) II. kísérleti csoport 243 g/nap (103,8%) III. kísérleti csoport 280 g/nap (119,7%) 6. példa Kotlóstyúkok kezelése. A vizsgálatokat 25.000 kotlóstyúkon végeztük, kontrollként 25.000 kezeletlen kotlóstyúkot használtunk. A premix összetételét az 1. példa szerint eljárva állítottuk össze 150 ppm U-vitamin tartalmat beállítva. A kontrollcsoport ugyanezt az összetételű premixet kapta azzal az eltéréssel, hogy az nem tartalmazott U-vitamint. A premixet mindkét esetben vízzel hígít- . va itatólé formájában alkalmaztuk. A negyvennapos vizsgálati idő alatt a kezelt csoport tojástermelése 68%-al emelkedett. 7. példa Broyler csirkék kezelése A kísérletek során 76.900 fiatal broyler csirkét használtunk ezekből 25.600-at kezeltünk. A maradék a kontrollcsoportot képezte. A vizsgálatokat a csirkék kétnapos korától végeztük, oly módon, hogy azonos összetételű alapcsirke tápba 300 ppm mennyiségű U-vitamint adtunk a kezelt csirkék esetében. 40 napos vizsgálat után a kezelt csoport alaptáp szükséglete 7%-kal kevesebb volt mint a kontrollcsoporté. 8. példa Angóra nyulak kezelése Az állatokat az alábbi összetételű táppal etettünk: árpa 30 t% korpa 22 t% napraforgó-dara 20 t% szójabab dara 3 t% húsliszt (szárazanyag- tartalom 62%) 5 t% alfalfa 18 t% komplett nyúlláp (ásványi sókkal és vitaminokkal) 2 t% A kezelt csoport fenti premixé.be 200 ppm U-vitamint kevertünk. A szőrmetermelés mennyisége az U-vitamin mennyiségétől függött. A kezelt csoporthoz tartozó állatok 65 nap múlva nyirhatóvá váltak, azaz 5 nappal korábbi időpontban mint a kontrollcsoport. A szőrmetennelés 20%-kal volt magasabb a kontrollcsoporténál. A szőrme minősége előnyösen változott: az I. osztályú szőrmék mennyisége 15%-kal növekedett a kontrollcsoporthoz képest. A vizsgált időszakban a termékenység 40%-rúl 60%-ra emelkedett. 9. példa Sarki róka kezelése A sarki rókát az alábbi összetételű táppal etettük: csirkehús paszta 28 t% csirkefarhát 20 t% marha 8 t% főző disznóvér 10 t% főtt tojás 5 t% birkamáj, tüdő és lép 10 t% főtt búzadara 3 tX főtt árpadara 2 t% búzacsira 2 t% alma 5 t% sárgarépa 5 t% ásványi sók és vitaminok 1 t% A fenti táphoz a kezelt állatok esetében 200 ppm U-vitainint adtunk. Az U-vitamin kezelést 2 héttel a szőrmetermelési ciklus előtt kezdtük és legalább a vedlésig végeztük. Az U-vitaminnal történt kezelés hatására a vedlés időszaka 4-6 nappal lerövidült és a termelL szőrme mennyisége 10-15%-kal növekedett a kontrollcsoporthoz képest. A szőrme fénye attraklivitása a kontrollcsoporthoz képest jelentősen javult. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 5
