199258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas kémhatású mezőgazdasági és/vagy ipari, előnyösen élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok bázikus karakterű vegyületekkel való közömbösítésére és az eljárásból nyert termékekből - elsősorban kérődzők számára - takarmány előállítására
I HU 199258 A 2 A találmány tárgya eljárás savas kémhatású mezőgazdasági és/vagy ipari, előnyösen élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok bázikus karakterű vegyületekkel való kőzömbösitésáre és ezekből - elsősorban kérődzők számára - takarmány előállítására. Közismert a takarmányozás meghatározó szerepe az állatitermék-előállitás mennyiségi, minőségi és gazdaságossági viszonyainak mikénti alakulásában. Ezúttal a gazdaságosság döntő jelentőségét emeljük ki, ami minden gazdasági tevékenységben mindenkor - napjainkban pedig különösképpen - nagy figyelmet érdemel. Amely termelés nem gazdaságos (nem rentábilis), az hosszabb távon fenn nem tartható. Alapvetően a takarmányozás hatékonyságára, gazdaságosságára, a tartalékok feltárására, valamint az anyag- és energiatakarékosságra való törekvés, esetenként mint jelentős szempont: a környezet védelme volt az indítéka annak, hogy az ipari folyamatok és mezőgazdasági termelés melléktermékeit és hulladékanyagait kezdettől fogva újra bevonják a termelésbe. A takarmányozástan, eleinte csak empirikus alapon, a legrégibb időktől közöl ismeretanyagot az ipari, mindenekelőtt az élelmiszeripari melléktermékek takarmányértékéről és etetésük eredményes módozatairól. Jellemző, hogy a Magyar Takarmánykódex MÉM, (Budapest, 1984.) a szóban forgó anyagokról már nem mint melléktermékekről, még kevésbé mint hulladékokról ir, hanem .ipari takarmányok* néven szerepelteti: malomipari takarmányok, olajipari takarmányok, cukoripari takarmányok, szeszipari takarmányok stb.). összefoglalóan megállapítható, hogy a most tárgyalt melléktermékek takarmányozási célú felhasználásához nagyon jelentős üzemgazdasági és népgazdasági érdekek fűződnek. E melléktermékek között számos olyan van, amely az alapanyagnak az ipari technológiában szereplő savas kezelése nyomán maga is tartalmaz savat: a keményitőgyári takarmányok közül a burgonya-, búza- és kukoricakeményitó stb., a szeszipari takarmányok közül a moslékok stb., (Magyar Takarmánykódex, MÉM, Budapest, 1984.,) 1/14. - I/17.P./ Számos terméknél és mellékterméknél konzerválási célból kerülnek szervetlen és szerves savak. Az állatok egészségének károsítása nélkül ezek a takarmányok eredeti állapotukban nem etethetek meg. Hatósági (Mezőgazdasági Minősítő Intézet) előírás kötelezi az előállítót, hogy forgalombahozatai előtt az ilyen takarmány veszélyes savtartalmát közömbösítse, illetve meghatározott fokig tompítsa. (A továbbiakban - ez utóbbi folyamatot is beleértve - a közömbösítés szót használjuk.) Találmányunk elé kitűzőit cél az volt, hogy olyan módszert keressünk, olyan eljárást dolgozzunk ki, amellyel ez a közömbösítés mim) állatélettanilag, mind ókonómiailag előnyösebben hajtható végre, mint az eddig használatos eljárások. A találmány tehát eljárás savas kémha- Lású mezőgazdasági és/vagy ipari, előnyösen élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok bázikus karakterű vegyületekkel való közömbösítésére és ezekből elsősorban kérődzők számára takarmány előállítására úgy, hogy a mezőgazdasági és/vagy ipari melléktermékeket, hulladékokat ismert módon folyamatos keverés közben homogenizáljuk, a kapott keverék kémhatását mérjük azzal jellemezve hogy a keverék savasságának a mértékét további folyamatos keverés és szükséges pH mérés mellett állatokra nem mérgező és előnyös étrendi hatású bázikus kémhatású nitrogéntartalmú vegyülettel/vegyületekkel legalább 5 pH értékig közömbösítjük (mérsékeljük), majd önmagában ismert takarmányadalékkal, előnyösen vitamin- és/vagy ásványianyag premixekkel kiegészítjük, ahol az állatokra nem mérgező bázikus kémhatású nitrogéntartalmú vegyületként ammóniumhidroxidot és/vagy kolint és/vagy kolamint és/vagy kvaterner ammonium vegyületeket, előnyösen hidroxilamint alkalmazunk. 7. példa A Szabadegyházi Szeszipari Vállalat által forgalmazott .sűrű szeszmoslék'ot* használtuk fel kísérleteinkhez .- A sűrű szeszmoslék több melléktermék -szortimentünk keveréke. Ezek a komponensek a kukorica szeszipari feldolgozása során nyert melléktermékek. Az alapanyagul szolgáló kukoricát a gyártási technológia előírása szerint a feldolgozási folyamatnak már viszonylag korai szakaszában szervetlen savval - mindenekelőtt kénessavval - kezelik. Ez a sav a sűrű szeszmoslékban is jelen van. Annak olyan nagymértékű savasságát okozza, hogy az - ebben az állapotában - gazdasági állattal nem etethető. Ezért - hatósági rendelkezésre - forgalomba hozatal előtt el kell végeznünk a sűrű szeszmoslék közőmbösitését. A közömbösítésnek az a módja, amit korábban alkalmaztak, takarmányozási szempontból szakszerűtlen, gazdaságossági szempontból pedig kedvezőtlen: a közömbösítést nátriumhidroxiddal végzik. Ez hashajtó hatású sók keletkezésére .vezet (ilyen a nátriumszulfit, a nátriumszulfát = glaubersó, - stb.) Kitűzött feladatunkat - és ez a találmányunk lényege - úgy oldottuk meg, hogy közömbösítésre ammóniumhidroxidot használtunk. Ennek az eljárásnak előnye kettős: a) így a sűrűmoslék káros savassága megszüntethető, anélkül, hogy a mosléknak ezzel rossz étrendi hatást (pl. hashajtó hatást) kölcsönöznénk. b) Eljárásunk jelentősen növeli a sűrűmoslék nyersfehérje-tartalmát azáltal, hogy a 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
