199245. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1,2,4-triazol-származékot tartalmazó inszekticid és akaricid szerek és eljárás 1,2,4-triazol-származékok előállítására

23 HU 199245 B 24 1. teszt Tetranychus urticae Acarina faj tojá­sait bablevél lemezkékre helyezzük és a teszt-vegyületek 10-* és 10-7 g hatóanyag/- cm2 dózisai hatásának tesszük ki. Két eset­ben két teszt vegyület keverékét alkalmaz­zuk! a megadott tömegarányban. Ezeknél a kísérleteknél a bablevél lemezkéket (3,8 cmz) lemezkénként 8-10 kifejlett nőstény pókatká­val fertőzzük meg. Egy nap múlva a nősté­nyeket eltávolítjuk és a levél lemezkéket (kb. 80 tojással lemezkénkét) a teszt-vegyü­let acetonos oldataival permetezzük [a teszt­­vegyület koncentrációja 0,1 tömeg* ( 10~® g/cm2 dózis esetén) illetve 0,01 tömeg* {10-7 g/cm2 dózis esetében)]. A permettel fertőzött lemezkéket ezután nedves műanyaghabra he­lyezzük és 7 napon át 25 °C-on 60X-os rela­tív nedvességtartalom mellett inkubáljuk. A kezeletlen és csak acetonnal kezelt bablevél lemezkéket hasonlóképpen fertőzzük meg (kontroll). Az inkubációs időszak végén a le­mezkéken kikelt tojások számát meghatároz­zuk. A kísérlet eredményét az Lz-lárvák ki­­kelési arányának a kontrolihoz viszonyított százalékos csökkenésével fejezzük ki és az 1. táblázatban foglaljuk össze. 1. táblázat Teszt-vegyület Kikelés százalékos csökkenése 10** g/cm2 10'7 g/cm2 B 100 100 B + C (9:11 keverék) 100 100 D 100 100 E 100 100 F 100 100 G + H (1:1 keverék) 100 100 I 100 20 J 100 50 K 100 100 L 100 100 M 100 100 N 100 100 0 100 100 P 100 100 Q 100 100 R 100 100 S 100 100 T 100 93 U 100 100 V 100 100 W 100 93 X 100 100 A fenti adatok igazolják, hogy az (I) ál­talános képletű 1,2,4-triazol-származékok ki­váló kártevőirtó hatást fejtenek ki. A pókat­ka ellen kifejtett hatás mindkét fázisban a legtöbb esetben 100X-os. 2. teszt Az (I) általános képletű vegyületek at­káktól eltérő kártevőkkel szemben kifejtett hatását is megvizsgáljuk. Aphis fabae (fekete levéltetű) Homoptera fajtát 0,1 és 0,01 kg/­­hatóanyag/hektár dózisban alkalmazott A-, K-, L-, 0-, P-, Q- és R-vegyület hatásának tesszük ki. A kísérlet során cserépbe ülte­tett babnövényeket a teszt-vegyület oldatai­val [0,1 tömegX-os 0,1 kg/hektár dózis ese­tén illetve 0,01 tömeg* 10'7 kg/hektár dózis esetében] lecsurgásig permetezzük. A növé­nyeket megszáradás után három kifejlett nőstény fekete levéltetüvel megfertőzzük és 25 °C-on 60X-OS relativ nedvességtartalmú térben 15 napon át inkubáljuk. A kezeletlen és acetonnal kezelt hasonló körülmények kö­zött fertőzött babnövények szolgálnak kont­rollként. Az inkubációs időszak után minden növényen meghatározzuk az utódok számát. Az eredményeket a utódok számának a kontrolihoz viszonyított százalékos csökkené­sével fejezzük ki és a 2. táblázatban foglal­juk össze. 2. táblázat Teszt­-vegyûlet Utódok számának százalékos csökkenése 0,1 kg/hektár 0,01 kg/hektár A 100 100 K 100 100 L 100 99 0 100 89 P 100 100 Q 100 100 R 100 100 A fenti adatokból kitűnik, hogy az ösz­­szes (I) általános képletű 1,2,4-triazol-szár­­mazék fekete levéltetüvel szemben kitűnő kártevőirtó hatást fejt ki. A fekete levéltet­­vek a Homoptera faj (szívó rovarok) legfon­tosabb képviselője. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 14

Next

/
Thumbnails
Contents