199239. lajstromszámú szabadalom • Acil-amid származékokat tartalmazó készítmény hatóanyagként klór-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicidek fitotoxikus hatása elleni, és eljárás az acil-amid származékok előállítására
7 HU 199239 D 8 OR, általános képletű csoport, ahol R a fent megadott jelentésű, klorállal vagy valamely, az oxocsoportján addicióval keletkezett klorál-Bzárinazékkal reagál latunk vizes közegben és/vagy poláros szerves oldószerben, savkötőszer és katalitikus mennyiségű szervetlen vagy szerves cianid jelenlétében (lásd a 2 807 340. számú NSZK-beli nyilvánosságruhozalali iratot, valamint az A-reakcióvázlatot). Klorál helyett klorál-hidrátot, a nátrium-hidroxid helyett szekunder-bázis-felesleget, illetve egy gyenge sav alkáli- vagy alkáli-földfém-sójának, például nátrium-hidrogén-karbonátnak vagy kalcium-hidrogén-karbonálnak a feleslegét is használhatjuk. A reakciót alkálifém-cianiddal gyorsítjuk. Egy további eljárás szerint fenolokat, illetve fenol-étereket reakcióképes N-metilol-halogén-alkánkarbonsav-amiddal, például a klórecetsav-metilol-amiddal vagy diklórecetsav-metilol-amiddal reagál Latunk a B-reakcióvázlat szerint. A (III) állulários képlelű aminok szerkezetétől függően különböző ismert módszerek lehetségesek azok előállítására. Abban az esetben, ha A metiléncsoport, benzilaminokról van szó, melyek előállítása ' jól ismert, és például a fenilgyürúbcn az n, P, X és Z definíciójának megfelelően szubszliluált benzonilrilek hidrogénezésóvel végezhetők. A fenilgyűrűben megfelelően szubszlituált acetofenon-oximok katalitikus redukciójával oC-metil-szubsztituált benzil-aminokhoz jutunk, míg a megfelelően Bzubszliluált ií,cí,oC-trifluor-acetofenon-oximok katalitikus hidrogénezésével az oC-helyzetben trifluor-melil-csoporttal szubszliluált benzil-aminokat nyerjük. További cC-helyzetben szubsztituált benzil-aminok állíthatók elő egy megfelelően szubsztituált benzoil-vegyületnek aminra történő addiciójával, majd a komponenseknek hangyasav, formamid vagy ammónium-formiát, továbbá katalitikus mennyiségű Lewis-sav jelenlétében történő melegítésével (lásd R. Leuckart Bér., 22, 1409 és 1851). A fenilgyűrűben és az oC-helyzetben megfelelően szubsztituált oC.oC-fenil-ecetsav-amidoknak alkálifém-hipohalogenitekkel vizes közegben körülbelül 70 °C hőmérsékleten végzett lebontásával a fenil-ecetsav-amidot a megfelelő benzil-aminná dekarboxilezhetjük (lásd A. W. Hofmann, Ber., 18, 1885 2734). A fenilgyűrűben az n, P, X és Z jelentésének megfelelően szubszstituáll benzil-cianidok hidrogénezésével a megfelelően szubsztituált primer fenil-elil-aminok állíthatók elő. így például 3-trifluor-metoxi-benzil-kloridból (lásd a 3 228 728. számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat) és alkáli-cianidból kiindulva a 3-trifluor-metoxi-fenil-etil-amint nyerjük. Amennyiben a benzil-cianid oC-helyzetben egy vagy két alkilcsoporltal szubsztituált, úgy a megfelelően szubsztituált 2-aril-2-alkil-etil-aminok, illetve a 2-aril-2,2- -diulkil-etil-aminok képződnek. Ezt a reakciót a C-reakcióvázIal szemlélteti. A szekunder aminok ugyancsak halogén-acilezhetóek. Ezek könnyen előállithalók ismert eljárásokkal, például egy megfelelően szubsztituált aromás aldehid, és egy primer amin reakciójával, majd ezt követő hidrogénezéssel. 3,4-dimetoxi-benzuldebid és 1-metil-2,2,2-Lrifluor-etil-amin kondenzációjával, mujd ezt követő hidrogénezéssel az N-(3,4- -dimetoxi-benzil)-N-(l-inetil-2,2,2-trifluor-elil)-amin keletkezik. A reakciót a D-reakcióvázlat szemlélteti. Amennyiben 2,2,2-lrifluor-etil-amint alkalmazunk, az N-(3,4-diinetoxi-benzil)-N-(2,2,- 2-trifluor-etil)-amin keletkezik (lásd a 3 218 201. számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat). A Schiff-bázisok alkalmas kiindulási unyagok további szekunder aminok előállításánál. így például 4-meloxi-benzilidén-butilaininból és izopropil-magnéziuin-jodiddal kiinduló reakciót szemléltet a Naturwissenschaft 48, 1961, 129 cikke (lásd E-reakcióvázlat). További példa a (III) általános képletű aminok előállítására, melynek során Schiff-bázisokra allil-merkaptánokal addicionálunk. Például a 3,4-diiiitíloxi-benzilidén-aini-aminból és metil-merkaptánból kiinduló reakciót az F-reakcióvázlat szemlélteti (lásd 93610 számú európai nyilvánosságruhozatali irat). A G-reakcióvázlat szerint például N-(«C-lriklór-melil-benzil)-N-izopropil-amin nyerhető Schiff-bázis és triklór-ecetsav reakciójával. A gyűrűben megfelelően szubsztituált fenil-eeetsav-alkil-amid például 3,4-dimetoxi-fenil-ecetsav-N-izopropil-amid lítium-alumlnium-hidriddel illetve boránnal végzett megfelelő redukciójával további (III) általános képlelű fenil-alkil-aminok állíthatók elő a 11- -reakcióvázlat szerint (lásd 1 959 898. számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat). 4-hidroxi-benzil-amint (előállítása a C. A., 60, 1964, 1627e) szerint) fenol, formaldehid és ammónia-acetonban végzett hidrogénező kondenzációjával 92X-os kitermeléssel 4- hidroxi-N-izopropil-benzil-amin keletkezik, mely önmagában ismert módszerrel deklór-acetilezhető, majd metilezhetó a J-reakcióvázlal szerint. A fenilgyűrű szabad hidroxilcsoportjának utólagos alkilezésével, például a 4-hidroxi-N-allil-benzil-Lriklór-amid (I) általános képletű hatóanyaggá alakítható át. (Lásd: K-reakcióvázlal) A p-allil-amino-metil-fenol könnyen előállítható a Z. Ilelerocyol., Chem., 8, 1971, 605- -610 cikke szerint. Amennyiben kiindulási anyagként N-(3,4-dimetoxi-benzil)-diklór-acetamidot és allil-kloridot alkalmazunk, úgy a találmány 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
