199236. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként difenil-éter-származékokat tartalmazó herbicid kompozíciók és eljárás a hatóanyagok előállítására
15 HU 199236 D 16 A II. táblázatban feltüntetett 13. sz. Jegyűiét előáll ílAsa (a) lépés: N-{2-Nilro-5-[2-klór-6-fluoi—4—( Lrifluoi—)—fenoxij—-benzoil-aminoj-piperidin előállítása 2,28 g 2-niLro-5-[2-klór-6-riiior-'l-(l.ririuor-metil)-fenoxi]-benzoésavból a 3. példa (a) lépésében leirt módon savkloridot készítünk. A savkloridot 20 ml vízmentes toluolban oldjuk, és az oldatot sós jégfürdőn hűtjük. Az oldalba hűtés közben, 10 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten 2 ml trielil-aminl, majd 1,2 g N-amino-piperidin vízmentes loluollal készített oldalát csepegtetjük. A reakcióelegyet keverjük, majd éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Az elegyet vízbe öntjük, és etil-acetâtlal exlraháljuk. Az exlrakluinol mossuk, szárítjuk és betöményiljük. A kapott olajos maradékot nagynyomású folyadékkromatográfiás úton tisztítjuk, eluálószerként éter, hexán és ecetsav elegyét használjuk. 1,5 g fehér, szilárd terméket kapunk; op.: 65-68 °C. (b) lépés: A 13. sz. vegyület előállítása 0,9 g, a 13. példa (a) lépése szerint kapott termék és 0,5 g metil-p-loluol-szulfát elegyét 4 órán át 140 °C-on tartjuk, majd az ómledéket éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Az ómledéket elil-acelálban oldjuk, és az oldatot szilárd anyag kiválásáig belöményiljük. A kivált Bzilárd anyagot leszűrjük, és pentánnal, majd éterrel mossuk. Ekkor a termékből sűrű olaj képződik. Az olajat ismét elil-acetáLban oldjuk, az oldatot csontszénnel derítjük, szűrjük, és magnézium-szulfát fölött szárítjuk. Az elil-acetálos oldatból 0,72 g törlfehér, szilárd, szublimáló termékei különítünk el. 13. példa 14. példa Az I. táblázatban feltűntetett 14. sz. vegyűlet előállítása 1 g, az 1. példa (b) lépésében leirt módon előállított N-{2-klói— 5—12—kló*—6-fluor-4- (Irifluor-metilJ-fenoxij-benzoiJJ-N’.N’-dimetil-hidrazidot 10 ml vízmentes toluolban oldjuk, és az oldathoz 0,31 g dimetil-szulfát 3 ml vízmentes toluollal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyel 4,5 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk, majd éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután az oldatot bepároljuk. A kapott szilárd maradókot dietil-élerrel kétszer mossuk, és levegőn szárítjuk. 1,09 g szilárd terméket kapunk; op.: 172-174 °C. A termék NMR spektruma megfelel a várt szerkezetnek. Az /. táblázatban feltüntetett 15. sz. vegyűlet előállítása 1,22 g, a 7. példa (b) lépése szerint előállított N-{2-nitro-5-[2,6-difluor-4-(lrifluor-melilJ-fenoxíJ-benzoilJ-N’^’-dimetil-hidrazid és 1,8 g etil-p-toluol-szulfát elegyét 2 órán ót körülbelül 140 °C-on tarjuk. Az ömledéket éjszakán ál szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd újabb 8 órára körülbelül 140 °C-ra melegítjük. A kapott viszkózus, olajos anyagot először dielil-éler és benzin elegyével, majd ciklohexánnal eldörzsóljük. Ragacsos, barnásfehér szilárd anyagot kapunk, amit dekantálással elkülönítünk. Az így kapott 1,04 g termék NMR spektrum és tömegspektrum alapján a 15. sz. vegyülelnek bizonyult. 15. példa 16. példa A berbicid hatás vizsgálata Az I. és II. táblázatban felsorolt vegyülelek herbicid aktivitását a következőképpen vizsgáltuk: A vizsgálandó hatóanyagot 0,4 töinegX felületaktív anyagot fa felületaktív anyag 3,6 tömegrész Tween 20 (20 mól etilén-oxid szorbilán-lauraliul képezett kondenzációs terméke) és 1 tömegrész Span 80 (szorbitán-monolaurál) keverékei tartalmazó metil-ciklohexanori emulzióban (4 lömegX-os emulzió) oldottuk. Szükség esetén az emulzióhoz üveggyöngyöket is adtunk. Az emulzió összlérfogaláL vízzel 5 ml-re állilolluk be, és az elegyet a hatóanyag teljes mértékű feloldódásáig ráztuk. Szükség esetén az üveggyöngyöket kiszűrtük, majd a kapott emulziót vízzel 45 ml-re hígítottuk. Az egyes kísérletekhez az így kapott permelleveket használtuk fel. A kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata során a permetlevekkel 1000 liter/hektár mennyiségben cserepekben termesztett fiatal növényeket permeteztünk be, majd 13 nap elteltével kezelellen kontrollok kai összehasonlítva meghatároztuk a növények károsodásának mértékét. A károsodás mértékét 0 és 5 közölli számskálával jellemeztük, ahol az egyes számadatok jelentése a következő volt: 0: 0-10 X-os károsodás, 1: 11-25 X-os károsodás, 2: 26-50 X-os károsodás, 3: 51-80 X-os károsodás, 4: 81-95 X-os károsodás, 5: 96-100 X-os károsodás, A kikelés ulőlti herbicid hatás vizsgálata során a vizsgálandó növények magvait komposzltal lói Lőtt műanyag tálca felületére helyeztük, és a magvakat 1000 liter/hektár mennyiségben bepermeleztük a fentiek szerint előállított permetlevekkel. Ezután a mag-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
