199228. lajstromszámú szabadalom • Kukorica, csemegekukorica és cirok vetőmagvának inkrusztáló csávázására alkalmas, biológiailag aktív, szinergetikus hatású folyékony szerkompozíció

1 HU 199228 A 2 A találmány tárgya kukorica, csemegekukori­ca és cirok vetdmagvának inkrusztáló csává­­zására alkalmas, biológiailag aktiv, sziner­­getikus hatású folyékony szerkompozició, amely az eddig ismert szereknél nagyobb ha­tékonysággal használható a fenti vetőmagvak csávázó sára. A találmány jelentősége: a kukorica me­zőgazdaságunk takarmányszükségletének 60- -70%-át szolgáltatja. Ezen túlmenően jelentős ipari nyersanyagunk, sőt az utóbbi években megemelkedett az emberi táplálkozásra fel­használt mennyisége is. A kukorica termés­hozamának növelése jelentős gazdasági ér­dek. Az eredményes kukoricatermelés alapja a vetőmag gondos és hatékony előkészítés«;, csávázása. A növényt károsító betegségek legtöbbje ugyanis a magban, vagy a mag fe­lületén meghúzódó gombákkal terjed. Különö­sen nagy a károsodás akkor, ha a mag hideg főidbe kerül, mert ilyenkor különösen kedve­zőek a körülmények a fertőző gombák beha­tolására az anyanővény elhúzódó fejlődése és legyengült állapota miatt. Ilyenkor még a fertőzésmentes mag is fertőződhet a talajból, ha a megelőző védekezéssel nem biztosítjuk a magnak a kellő védelmet. Fertőzött magból csak beteg csira és beteg növény fejlődhet, amely tőszámkiesést és terméscsökkenést eredményez. Az intenzív termelés megköveteli, hogy a vetésre kerülő magon levő kórokozókat el­pusztítsuk és egyben biztosítsuk a csíranö­vény védelmét is. A kukorica károsító kórokozóinak csak­nem mindegyike terjed a maggal is. Ilyenek például a Fusarium spp., a Sorosporium hol­­ci-sorghi (rostos üszög), a Nigrospora oryzas (Nigrospórás szárkorhadás), a Helminthospo­­rium spp., az U6tilago maydis (golyvás üszög) stb. E betegségek mindegyike a nö­vényt tönkreteszi, a termést megtizedeli. A Fusarium fertőzés veszélye abban áll, hogy a fertőzött mag nem, vagy gyengén csírázik és belőle beteg növény fejlődik, ami idő előtt elpusztul, vagy kevés termést ad. A beteg növény termése kórokozóval újra fertőződ­het, ami meghatározott körülmények között nikotin termelődést eredményez. így a kuko­rica takarmányként vagy élelmiszerként való felhasználása is kétségessé válhat. A fertő­zött maggal terjed a Nigrospora oryzas is, mely szemterméscsökkenést és csiraképesség­­-károsodást okoz. A maggal továbbvitt soros­­porium micéliuma a csiranövénnyel együtt nő a későbbi vegetációs szakaszban szárcsökke­nést és súlyos terméskiesést okoz. Az álta­lunk kidolgozott szer alkalmazása csökkenti a fertőzéseket, vagy ki is küszöböli azokat, még az Ustilago esetében is, mert a magra kerülő spórákat is blokkolja. Az eddig alkalmazott bevonatolási tech­nológiák: Eddig hazánkban legfőképpen N-triklór­­-metil-tio-tetra-hidroftálimid (folpet) ható­anyagú szereket használnak a magvak keze­lésére. Kis mennyiségben alkalmaznak még egyéb készítményeket is: TMTD-t (tetraraetil­­-tiurám-diszulfid-ot) réz-oxikinolátot és hi­ganytartalmú készítményeket. A hagyományos porcsávázást azonban egyre inkább kiszorít­ja a ragasztóanyaggal kombinált nedves csá­­vázás, mely biztosítja, hogy a hatóanyag a mag felületén marad és azt veszteség nélkül elkíséri a földbe. Ragasztóanyagként általá­nosan mesterséges polimereket alkalmaznak - poli(vinil-acetát), poli(vinil-alkohol), stb. -. Valamennyinek hátránya, hogy egyenletes bevonat helyett sűrű pontokban megtapadt hatóanyag szemcséket tartalmaz, amely bevo­nat nem liofil, rossz a vízáteresztő képessége és igy a magnak a csírázás periódusában nem biztosítja a kellő nedvességet. A fenti okok miatt világszerte töreked­nek fokozott vízáteresztő képességű ragasz­tóanyagok előállítására és felhasználására. Ilyenről ad számot a természetes fehérje bá­zisra felépített ragasztóanyag kompozíció előállítására vonatkozó HU 185 420 ljsz.-ú szabadalmi leírás is, mely ragasztóanyag kompozíció összeférhetősége savanyú vagy kéntartalmú csoportokat tartalmazó hidrofób folyékony hatóanyagokkal azonban nem min­dig problémamentes. A szakirodalom ismerteti a carboxin (2,3-dihidro-6-metil-5-fenil-karbamoil-l,4- -oxatiin) szisztemikus fungicid anyagot, amely egyedül, vagy más fungicidekkel - mint a kaptán, a HCH, a Maneb, fenil-merku­­ri-acetát, TMTD, Thiabendazol - kombinálva 2-4 kg/t mag dózisban alkalmas a maggal terjedő gombabetegségek (Fusarium nivale, Tilletia caries) elleni védekezésre őszi búza, tavaszi búza, őszi rozs, zab, árpa kultúrák­ban (The Pesticide Manual, 1984, 2080). A carboxin fungicid hatóanyag TMTD-vel való 1:1—1:2 arányú kombinációjáról is van­nak olyan irodalmi adatok, melyek szerint a jelzett kombináció hatékony magkezelő szer árpa, búza, zab üszög fertőzésének és az ár­­palevél-csikosodás kivédésére (European Di­rectory of Agrochemical Products, Part 1, Fungicides, p. 89, The Royal Soc. of Chem., 1984). Szovjet kutatók - V. I. Popov és A. I. Sziljajev - 1978-ban közzétett tanulmányuk­ban (Nauchi, Tr. Leningr. S-kh. Inszt. 1978, 351. 85-87} cirokmag csávázásának hatásossá­gát vizsgálták kétfajta üszőggomba ellen provokatív fertőzést alkalmazva. A vizsgálat Granozan, TMTD, hexaklórbenzol Benomyl (1- -butil-karbamoil-benziniidazol-2-metil-karba­­mál és Vitavaxlkarboxin hatóanyagú készít­mény) készítményekre terjedt ki. Hatékony­ságban legrosszabbnak a TMTD bizonyult és legjobbnak a carboxin hatóanyagot tartalmazó Vitavax 3 kg/t magdózisban. Valamennyi ké­szítmény hatékony dózisa 2 kg/t mag felett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents