199223. lajstromszámú szabadalom • Kocaszorító szerkezet főként fiaztató kutricákhoz
1 HU 199223 B 2 A talámány tárgya kocaszorító szerkezet főként fiaztató kutricákhoz, amely egy a kutricán belül kijelölt, lényegében hosszúkás téglatest alakú szoritótcret határoló, helytálló és nyitható határolófalakat tartalmazó rácsos szerkezetként van kiképezve. A modern sertéstartásban általánosan ismert és alkalmazott eszköz a kocaszorító szerkezet. Jelentősége abban van, hogy a koca mozgásterének lehatárolásával a született és nevelendő malacok agyonnyomásának veszélyét minimálisra csökkenti. Az ismert kocaszoritókre jellemző, hogy a koca tartózkodására kijelölt helyet ill. területet legalább két oldalról behatároló oldalfallal vannak ellátva. A koca ki- és betelepítéséhez vagy ajtókat alkalmaznak, vagy az oldalfalak legalább egyikét oldalra nyitják, esetenként felfelé billentik és nyitott, felbillentett helyzetben rögzítik. Ilyen jellegű kocaszoritó szerkezetek ismertetése megtalálható példaképpen az 1 313 112 1. sz. brit szabadalmi leírásban, az 533 944 1. sz. svájci szabadalom leírásában és a 173 474 sz. magyar szabadalmi leírásban. Az említett ismert kocaszoritó szerkezetek közül a független, tehát eltávolítható oldalfalas szerkezetek hátránya, hogy a kocák ki- és betelepítését vagy a kocaszoritó által határolt terület elején és végén rendszeresített ajtón ét lehet csak megoldani, vagy pedig a kitelepítés csupán az egyik falnak a koca fej felőli részénél elhelyezett függőleges tengelyvonal körüli elforgatással történő nyitásával és a koca hátraléptetésével ill. megfordulásra kényszerítésével történhet. A megfordulásra kényszerítés nehézkes és kellemetlen, szűk helyen a koca vagy a gondozó sérüléséhez vezethet, tehát balesetveszélyes. Az ismert felfelé billenthető hámszerű kocaszorító szerkezetek másfelől viszonylag bonyolultak, Parallelogramm elrendezésű többcsuklós forgáspontok kialakítását igénylik. Az ilyen szerkezetek tehát költségesek, meghibásodásra érzékenyek, és felső, nyitott véghelyzetben történő rögzítésükhöz külön eszközre (csap, függesztólánc stb.) van szükség. Tapasztalat szerint betelepítéskor a kocák rendszerint nem az előirányzott, kijelölt helyen ill, tértartományban akarnak elhelyezkedni, hanem a kocaszoritó melletti malactartózkodó területekre kerülnek. Átterelésük szintén az állat törésével és balesetveszéllyel jár. A találmány célja olyan kocaszoritó szerkezet kialakítása, amely mentes az ismert szerkezetek felsorolt hátrányaitól, egyszerűbb, biztonságosabb kialakítású és működésű, és egy ember által, csekély erővel, akár női gondozószemély által is könnyen, balesetveszélytől mentesen kezelhető. A kitűzött célt olyan tárgyi kocaszoritó szerkezet kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynek a találmány meghatározó ismérvei szerint a kutricához képest helytálló, előnyösen í-ögzithető első hosszanti oldalfala, erre lényegében merőleges, rácsos szerkezetű fejrésze és végfaleleme, valamint az oldalfalakkal párhuzamos tengelyvonal körül egy öntartó zárt és egy ugyancsak öntartó nyitott szélső véghelyzet között korlátozottan elforgatható kocahám rácsszerkezetének elemét legalább részben képező második hoszszanti oldalfala van. Előnyösnek bizonyult, ha a kocahámot képező szerkezeti elemek tömegközéppontján átmenő függőleges hatásvonal a zárt ill. a nyitott kocahámvéghelyzetben a tengelyvonaltól rendre ellentétes irányba eső tartományokban van. A találmány szerinti kocaszoritó szerkezetnek a kocahámmal a véghelyzetek között együttbillenő, hosszirányban állítható és célszerűen helyzetrögzithető végfaleleme van. A kocaszoritó szerkezet előnyös kiviteli alakjait képezik az olyan megoldások, amelyeknek támasztólábakkal ellátott, a helytálló első hosszanti oldalfal rúd- vagy csőidom oldalfalelemeivel mereven összekötött rácsszerkezetű helytálló fejrésze van, és a hosszirányban állítható végfalelemmel együttbillenő módon rúd- vagy csőidom falelemekből kialakított második hosszanti oldalfal a felső áthidalótartományban célszerűen enyhén ívelt kiképzésű kereszttartók révén a helytálló első hosszanti oldalfal felső oldalfaleleme körül van korlátozottan elforgathatóan ágyazva. Egy másik célszerű kivitel esetén a szerkezetnek a második hosszanti oldalfallal a helytálló első hosszanti oldalfal felső oldalfaleleme körül együttbillenö rácsszerkezetű fejrésze és végfaleleme van, a fejrész a második hosszanti oldalfal falelemeivel van mereven összekötve, és a végfalelem hosszirányban állítható módon van kiképezve. Célszerűnek bizonyultak végül a találmány szerinti kocaszorító szerkezet olyan kiviteli alakjai, amelynek a helytálló első hosszanti oldalfallal mereven összekötött rácsszerkezetű fejrésze van, a második hosszanti oldalfal rúd- vagy csóidom felső faleleme a felső áthidalótartományban célszerűen enyhén ívelt kereszttartók révén az első hosszanti oldalfallal és a fejrésszel egyaránt mereven össze van kötve, és a második hosszanti oldalfal alsó falelemei a hosszirányban állítható végfalelemmel együttbillenő módon a felső falelem körül vannak korlátozottan elforgathatóan ágyazva. A szerkezet bármely kiviteli alakjának végül célszerűen a billenthető kocahám legalább egyik, zárt véghelyzetét meghatározó legalább egy helytálló ütközőeleme is van. A találmány lényegét az alábbiakban csupán előnyős példaképpeni kiviteli alakok kapcsán a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1-3. ábra egy első példaképpeni találmány szerinti kocaszoritó szerkezet vázlatos felülnézete és a szerkezetet a kocahám zárt ill. nyitott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
