199203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás almos állattartásból származó istállótrágyák komposztálására

3 HU 199203 A •1 10-12 40-50 1-2 1-2 3-5 15-20 tömegrész szőlőtörkölyt, 40-50 tömegrész nádtörmeléket vagy szecskázott szalmát, 10 tömegrész tózegkorpát felaprítás után összekeverünk, majd a keve- 5 rék nedvességtartalmát, klórmentes viz hoz­záadásával 70-80 tX-ra állítjuk be. Az átned­­veçjtett anyaghoz, ennek összmennyiségére számítva 0,5-1 tX zöld növényi anyag, szőlő­­törköly, nádtörmelék, szalma vagy kaszált 10 fűkeverék, lebomlott nádiszap, ammónium-nit­­rát és baromfitrágya meghatározott keveré­kéből előállított oltóanyagot adunk, majd ho­­mogenizáláB után a prizmába rétegezett ke­veréket 2-3 hétig állni hagyjuk. 15 Ezután 35-40 tömegrész hullott falevél tömegrész tőzegkorpa tömegrész növényi hulla­dék, célszerűen felapri­­tott szalma és/vagy ku- 20 koricaszár keverékéhez tömegrész dohánypor, tömegrész mészhidrát és tömegrész ammónium-nit­­rát 25 keveréket adunk, majd a keverék nedves­ségtartalmát' klórmentes vízzel 60-65 tX-ra beállítva az átnedvesitelt anyagokat homoge­nizáljuk prizmába rakva benedvesitett tőzeg­korpa réteggel befedjük, fekete fóliával leta- 30 karva állni hagyjuk. Amikor a prizma hőmérséklete elérte az 50-55 °C-ot a keverékben - a prizma minden m*-re számítva - 100-120 liter levegőt fúva­­tunk be vagy a prizmát átforgatjuk. 35 A prizma hőmérsékletének emelkedésétől számított 10 nap elteltével meghatározzuk a keverék pH értékét, C:N arányát és nedves­ségtartalmát, majd a kapott értékektől füg­gően beavatkozunk. Így pl. amennyiben a pH 40 érték 7,5 alatti, úgy mészhidrát hozzáadásá­val a pH-t 7,5-8-ra állítjuk be. Amennyiben a C:N arány 13:1 fölöttire adódik, úgy az arányt további ammónium-nitrát hozzáadásá­val 10:1 körüli értékre állítjuk be. Abban az 45 esetben ha a nedvességtartalom 50 tX alatti, így klórmentes víz hozzáadásával a nedves­ségtartalmat 50-55 tX-ra állítjuk és a levegő befúvást mindaddig folytatjuk, - míg a prizma anyagának színe barnává nem válik, illetve 50 az ammónium szaga gyengül. A levegóbefúvás megszüntetése után a keveréket letakarva további 10-14 napig érleljük. 55 Az aktiválószert alkotó komponensek fent ismertetett módon ‘ történő előállítása után a komponenseket 1:1 arányban összeke­verjük, 15 tX baromfitrágya hozzáadása után a keveréket homogenizáljuk, majd zárt he­lyen fekete fóliával lefedve 8-10 napon át pihentetjük. A fent ismertetett módon előállított akti­válószerrel ellátott keveréket rétegenként egymásra halmozva egy prizmát alakítunk, ki, amelyet szükség szerinti mennyiségben ada­golt klórmentes víz hozzáadásával 60-65, tX nedvességtartalomra felnedvesitjük, pH érté­két pedig - további mészhidrát hozzáadásá­val - 7-8 közötti értékre állítjuk be. Ezután a kevex-éket állni hagyjuk. A prizmába rakott keverékben megindul a lebomláshoz szüksé­ges kívánt mikrobiológiai folyamat, melynek soi-án a prizma hőmérséklete megemelkedik - általában 70-75 °C-ot is eléri - amely magas hőmérséklet viszonylag hosszú időn - 6-8 napon - át fennmarad. Ezalatt az időszak alatt egy aerob erjedés megy végbe, melynek során a különféle baktériumok és gombák megtámadják a még lebontatlan szerves anyagokat és egyszerű szénhidrátokká bont­ják le, miközben hő és szén-dioxid szabadul fel. A szénhidrátok oxidálódása szabad szem­mel is látható, ezt jelzi az anyag barnulása. Ezzel egyidőben a nitrifikáló baktériumok megkötik a hulladékban lévő szabad ammóniát és azt átalakítva beépítik saját szervezetük­be fehérjeként. Az aei-ob erjedés befejeztével a keverék hőmérséklete körülbelül 50 °C körüli értékre csökken, ekkor szükséges a levegőztetés, amelyet a prizma átrakásával valósítunk meg. Az áti-akás után a prizma nedvességtax— talmát 50-55 tX-os állandó értékre állítjuk be, amelyet ugyancsak klórmentes víz hozzá­adásával valósítunk meg. A keveréket 13-14 nap elteltével 40-45 °C hőmérsékleten 4-5 héten át komposztáljuk, humifikáljuk. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy segítségével az almos állattartásból származó istállótrágyákban és hozzájuk ada­golt növényi hulladékokban lévő szerves anyagok viszonylag rövid időn belül teljes mértékben feltáródnak és a növények számá­ra felvehető formává alakulnak át, amely a talaj tápanyagpótlását nagymértékben segíti. A találmány szerinti eljái'ás további elő­nye, hogy nagyobb beruházást nem igényel és viszonylag olcsón, jó minőségű komposzt­­trágya előállítását teszi lehetővé. 4

Next

/
Thumbnails
Contents