199194. lajstromszámú szabadalom • Tároló, radioaktív hulladék befogadására
g 199194 meretesek már pl. a DE-OS 28 40 558 sz. leírásból. Ezek az ismert kocsik azonban a hosszúkás szállítótartálynak kb. a középen elhelyezkedő billenési tengellyel rendelkeznek, mely úgy van elrendezve, hogy a tartály jóval a kocsi méretei felett egy nyílás felé billen el, éspedig felfelé. Ezzel szemben a jelen találmánynál a szállítókocsi a billentéshez lefelé süllyed. Emiatt lehet itt a szállítótartály csatlakozási helye csak kis mértékben a kocsi, illetve a sínek szintje felett kialakítva. Lényeges továbbá az is, hogy egy tárat használjunk, mivel ezáltal lehetségessé válik a szállítótartály kiürítésének a tárolótér feltöltésétől való időbeli szétválasztása. Erre a célra szóbajöhet egy igen egyszerű, távvezérléses készülék, amely a 33’ tokokba helyezett 5’ tüzelőanyagrudakat kiveszi a tárolótartályból és behelyezi a térbe. A tulajdonképpeni tárolótérbe való áthelyezéshez, ami a nagyobb és bonyolultabb utak és módok miatt hosszabb időt igényelhet, megfelel az erre a célra szolgáló rakodógép. Az égési elemek — 5’ tüzelőanyagrudak — a reaktor rúdtároló medencéjében, víz alatt helyezhetők bele a tokokba és ott, egy merülő/búvár/harang alatt hegeszthetők le. Az erre a célra a rúdtároló medencében megkívánt többlet-helyigény csekély, csupán mintegy egy négyzetmétert jelent. Különösen biztonságos, ha a kocsi egy földből készült fedezék alatt és egy kanyarral jut be a fogadóállomásra. Ezáltal a beszállítási út leárnyékolt, s ez védelmül szolgál a külső behatásokkal szemben. A 13. és 14. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az atomerőműnek biztonságtechnikailag elkülönített környékén helyezkedik el az 1 ” tároló betonépítmény, amely az atomreaktorban elhasználódott tüzelőanyagrudak közbenső, vagy végleges tárolására szolgál. Az atomreaktor például 1300 MW teljesítményű gőznyomásos reaktor, amelyből évente kb. 30 t elhasznált tüzelőanyagrúd kerül ki. Ezeket az 1” tároló betonépítménybe tároljuk be, amelynek befogadókapacitása pl. 300 t lehet. Az 1” tároló betonépítmény léghűtéssel van ellátva. Emiatt a tetején 2” kémény van, a 3” kéménytoldattai felszerelve, amely a részletesebben nem ábrázolt bebocsájtónyílásokat veszi körül. Az 1” tároló betonépítmény 5” alapja bele van süllyesztve a 6” talajba. A 6” talaj szintje, valamint az 1 ” tároló betonépítmény körül kialakított feltöltött mesterséges 7” domb közötti határt a 8” talajszint-vonai képezi. Az 1” tároló betonépítmény a 12” tárolóteret veszi körül, amelyben a betokozott reaktor-tüzelőanyagrudak megfelelő állványokban, előnyösen függőleges helyzetben vannak tárolva. A 12” tárolótér egyik oldalán az összességében 13”-mal jelölt fogadó6 állomás található. Ez a 15” előkészítőtérből, a 16” átadócellából, a 17” levegőztetőtérből, — amely a személyzet számára is szolgál — és a 18” vezérlőtérből áll. A 15” előkészítőtérbe 20” sínek vezetnek be, amelyek egy derékszögnyi ívben kanyarodnak el. A 20” sínek először a 21 ” alagútban haladnak, amely kivezet a 7” domb alól, illetve átvezet alatta. A 20” sínek másik végénél, amely átvezet az atomerőmű környezeti terén, a — nem ábrázolt — atomreaktor helyezkedik el, melynek reaktorépületében egy tüzelőanyagrúd-tároló medence található. Ebben történik az 5’ tüzelőanyagrudak 33’ tokokba zárása egy ún. „lecsengési“ idő eltelte után. Erre a célra egy, az atomreaktor hűtővize alá süllyeszthető búvárharang szolgál. A tokozási művelet magában foglalja a 33’ tok lehegesztését, annak megszárítását követően. A tömített zárást erre alkalmas kijelzőeszközök útján ellenőrzik. A 33’ tokokban zárt 5’ tüzelőanyagrudak az atomreaktor épületében a 24” szállítótartályba kerülnek, amelyet azután egy külön 25” kocsin szállítalak el. Ez a 25” kocsi el van látva, — mint ezt a 13. ábra mutatja — 26” billenőcsapággyal annak érdekében, hogy a 24” szállítótartályt a vízszintes szállítási helyzetéből függőleges helyzetbe lehessen átbillenteni, amikoris a 24” szállítótartály felső 27” homlokoldala felfekszik a 25” kocsi felső oldalára. Gyakorlatilag nem nyúlik túl a 25” kocsi keretén. A 24” szállítótartály alsó 30” homlokoldala ekkor a 32” kötél segítségével, amelyet a 31” kötéldobról vezérelten engedünk lefutni, az 1 ” tároló betonépítmény 33” anyaggödrébe eresztjük. Ebben a helyzetben a szállító 25” kocsit addig mozgatjuk tovább, amíg a 24” szállítótartály a 16” átadócella 34” adapjában lévő 35” nyílás fölé kerül. A 16” átadócellában 36” tár van elhelyezve, amely például forgatható állványként alakítható ki. Ebbe a 36” tárba kerülnek azután a 24” szállítótartályból kirakott 5’ tüzelőanyagrudak, 33’ tokjaikkal együtt befüggesztésre vagy behelyezésre, egy részletesen nem ábrázolt távvezérelt 37” készülék segítségével. Ezek azután a 38” folyosó mellé kerülnek, amelyben a 39” berakodógép közlekedhet, a 12” állványok megtöltése céljából. A 39” berakodógép haladását a pont-vonallal berajzolt 40” sín biztosítja. Ez bevezet a 16” átadócellába, úgyhogy az 5’ tüzelőanyagrudakat ezután egy alkalmas,, a 24” szállítótartályból való kirakodástól független időpontban lehet a 39” berakodógéptől a 12” tárolótér állványaiba továbbítani. A 36” tér kiürítése után a 12” tárolótérbe vezető átjárót a 42” betonretesz segítségével lehet lezárni. SZABADALMI IGÉNYPONTOK l. Tároló radioaktív hulladék, különösen atomreaktorokból származó elhasznált tü-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
