199191. lajstromszámú szabadalom • Immunológiai eljárás herbicidek kimutatására
199191 Számítás Az ismeretlen koncentrációjú minta (B= =Ab—A„b) ésanullminta (üresminta) (B0= =Abo-A„b) közötti abszorpciós arány: B _ (Ab—AuB) BO Abo—A„b) (B/BO):az antigén (B) jelenlétében történt tracer-megkötés és az antigén (B) távollétében történt tracer-megkötés közötti arány. Abo: a 405 nm-en mérhető abszorpció minta az enzim-tracer megkötésének mértéke antigén (herbicid) távollétében. Ab: a 405 nm-en mért abszorpció mint az enzim-tracer megkötésének mértéke ismeretlen koncentrációjú antigén (herbicid) jelenlétében (minta). Aub: a 405 nm-en mért abszorpció mint az enzim-tracer megkötésének mértéke fal melletti antitestek távollétében. Ha a B/BO arányt az y-tengelyen, a herbicid koncentrációjának logaritmusát az x-tengelyen jelöljük, szigmoid görbe-lefútást kapunk. Felmerült, hogy a jobb kezelhetőség érdekében szükséges linearizálást úgy lehetne végezni, hogy az y-tengelyt szintén logaritmizáljuk (logit/log transzformálás). A 2 7 kiértékelhetőség szempontjából azonban praktikusabbnak bizonyult, ha a gátlást (inhibíciót, 1-B/BO) a normál-eloszlás integrálján keresztül transzformáljuk. A gyakorlatban 5 tehát úgy járunk el, hogy a százalékos gátlást (( 1-B/BO) X100) vezetjük fel valószínűség-papírra a gyakoriság helyett. Ezzel a szigmoid görbe linearizálódik. A mintában lévő antigén kimutatását úgy 10 végezhetjük, hogy az egyes sorozatokban a minta antigén-tartalmát mindegyik alkalmazott antitesttel reagáltatjuk, külön-külön vagy egymás után. Az „egymásután" módszer esetén egy meghatározáson belül mindegyik so- 15 rozatban ,zonos gátlást kapunk, ha azok a hozzáférhető molekularészek, amelyekre az egyes antitestek fajlagosan reagálnak, különböző molekulákon vannak jelen. Amennyiben azonban legalább két ilyen exponált, hoz- 20 záférhető molekularész egy molekulán belül van, eltérések lépnek fel. Ez azzal magyarázható meg, hogy a két exponált résszel rendelkező molekula (amely két oldalon antitest-kötést alakít ki) kiválik az oldatból, és miután 25 az oldatot a következő lyukba átvittük, ott kötés kialakulás szempontjából ez a molekula már hiányzik. Ha ezt a mechanizmust végiggondoljuk az összes kötési lehetőségre, az alábbi gátlási mátrixot állíthatjuk fel (2. táb- 30 lázat), amelyből a multi-eljárásban követendő alapstruktúrákat vezethetjük le. 8 2. táblázat (gátlási mátrix) 1. sorozat 2. sorozat 3. sorozat értelmezés ABC + + + + - + B C A + + + C A B + + + a (II), (III), (IV) részképletű hozzáférhető molekularészek egymástól függetlenül vannak jelen (3 komponens) + - - a (II), (III), (IV) részképletű hozzáférhető molekularészek egy molekulán helyezkednek el (1 komponens) + + - a (II) és a (III) részképletű molekularész egy és ugyanazon molekulán van (2 komponens) 5
