199164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes alkidgyanta-emulziók előállítására levegőn száradó lakkok számára

199164 A találmány tárgya eljárás kidolgozása alkidgyanta-emulziók előállítására levegőn száradó lakkok számára. A 369 774 sz. osztrák szabadalmi beje­lentés levegőn száradó lakkok és festékek kötőanyagaként alkalmazható vízben emul­­geálható alkidgyata kompozíciók előállítá­si eljárását ismerteti, mely abban áll, hogy A) 25—45 tömeg%, akriláttal módosított, olyan, levegőn száradó alkidgyantát, amely egyéb akril- és/vagy vinilmono­­merek mellett 4—10 tömeg% akril- és/ /vagy metakrilsavat és 7—13 tömeg%, előnyösen 9—11 tömeg% 500—5000 átlag­­molekulatömegű, 25 és 70 mg KOH/g közötti savszámú, valamint 9—12 ml (klo­roformban, 20°C-on mért) határviszko­­zitásszámú polietilénglikolt tartalmaz, B) 55—75 tömeg%, metánnal módosított, levegőn száradó, 3—25, előnyösen 5— 15 mg KOH/g aminszámnak megfelelő tercier aminocsoport-tartalmú, 8—16 ml/ /g, (kloroformban 20°C-on mért), határ­­viszkozitásszámú alkidgyantával 50—100°C hőmérsékleten, legfeljebb (kötő­anyag-szárazanyag tartalomra számított) 20 tömeg% szerves oldószer jelenlétében összekevernek, és a keveréket legfeljebb 15 mg KOH/g savszámnak megfelelő mennyiségű karboxilcsoporttal végzett amin- és/vagy am­­mónium-sóképzés után vízben emulgeálják. Noha az igénypontok szerinti eljárással előállított alkidgyanta emulziókkal kitűnő tulajdonságokkal rendelkező levegőn száradó lakkok és festékek állíthatók elő, súlyos hát­rányként mutatkozott, hogy ezeknek az emul­zióknak hidegállósága már —5°C hőmérsék­leten kívánnivalót hagy maga után és az emul­ziók e hőmérsékleti határ többszöri túllépése után már nem dolgozhatók fel. Emiatt mind szállításuk, mind tárolásuk alatt különleges megelőző intézkedésekre van szükség. Meglepetésszerűen azt találtuk, hogy a komponensek diizocianátokkal kis mértékben végzett összekapcsolásával ez a hátrány meg­szüntethető, és az ily módon előállított ter­mékek —25°C-ra hűthetők le anélkül, hogy újra felmelegedésük után az emulziók minő­ségében bármiféle változás következne be. A jelen találmány ennek megfelelően eljárás levegőn száradó lakkok és festékek kötőanyagaként alkalmas vizes alkidgyanta­­-emulziók előállítására olyan eljárást ír le, melynél A) 25—45 tömeg%, akriláttal módosított, olyan levegőn száradó alkidgyantát, amely egyéb akril és/vagy vinilmonomerek mel­lett 4—10 tömeg% akril- és/vagy metakril savat és 7—13 tömeg%, előnyösen 9— 11 tömeg% 500—5000 átlagmolekula­­tömegű, 25 és 70 mg KOH/g közötti sav­számú, valamint 9—12 ml/g (kloroform­ban, 20°C-on mért) határviszkozításszámú polietilént tartalmaz, B) 55—75 tömeg% metánnal módosított, levegőn száradó, 3—25, előnyösen 5— 1 15 mg KOH/g aminszámnak megfelelő tercier aminocsoport-tartalmú, 8—16 ml/g (kloroformban, 20°C-on mért) határvisz­­kozitásszámú alkidgyantával 50—100°C hőmérsékleten, legfeljebb (kötő­­anyag-szárazanyag-tartalomra számított) 20 tömeg% szerves oldószer jelenlétében össze­keverünk, és a keveréket legfeljebb 15 mg KOH/g savszámnak megfelelő mennyiségű karboxilcsoporttal végzett amin- és/vagy am­­móniumsó-képzés után vízben emulgeáljuk a 369 774 sz. osztrák szabadalmi bejelentés szerint, de oly módon, hogy az A) és B) kom­ponenseket a savcsoportok inert szerves ol­dószer jelenlétében végzett részleges semle­gesítése előtt 90—110°C hőmérsékleten 1,5— 10 millimól/100 g szilárd gyanta mennyi­ségű aromás és/vagy alifás és/vagy ciklo­­alifás diizocianáttal, előnyösen toluiléndi­­izocianáttal reagáltatjuk és az oldószert a semlegesítés és az emulgeálás előtt vákuum­­desztillációval eltávolítjuk. Nem volt előre látható, hogy a kompo­nensek részleges összekapcsolása a hideg­állóság fentiekben megadott mértékű, lénye­ges javulását idézi ‘elő. A jelen találmány szerinti eljárással előállított termékek teljes mértékben megtartják eredeti tulajdonságai­kat az emulziók többszöri, —25°C-ra végzett lehűtése után is. E módosítás nem okoz vál­tozást az eredeti lakktechnikai tulajdonsá­gokban, különösen a pigment-nedvesítésben sem. Az A) és B) komponenseket a 369 774 sz. osztrák szabadalmi bejelentés szerint állítjuk elő, mímellett a B) komponens előállításá­nál használt inert oldószer a reakcióelegy­­ben marad. A két komponens összekeve­rése után a reakcióelegyet kb. 60°C-ra mele­gítjük és ezen a hőmérsékleten a diizocianá­­tot — előnyösen további mennyiségű inert oldószerrel hígított alakban a hőmérséklet 100°C-ra emelése mellett lassan hozzáadjuk. A reakciót a hőmérsékleten végzett keverés­sel tesszük teljessé. A használt diizocianát mennyiség 100 g, szilárd gyantára számítva 1,5—10 millimól; Diizocianátként előnyösen toluiléndiizocianá­­tot (a szokásos kereskedelmi forgalomban lévő TDI-izomerelegyet) használunk. Alkalmasak azonban alifás diizocianátok mint a hexametiléndiizocianát vagy ciklo­­alifás, diizocianátok, mint az izoforondiizo­­cianát is. Az izocianát reakció után az oldószert kíméletesen, előnyösen vákuumdesztillációval eltávolítjuk. Ezután a reakcióelegyet a 369 774 sz. osztrák szabadalmi bejelentés­ben leírt módon részlegesen semlegesítjük és adott esetben víztűrő segédoldószer hoz­záadása után vízben emulgeáljuk. A jelen találmány szerint előállított emul­ziók feldolgozása szintén a 369 774 sz. osztrák szabadalmi bejelentésben leírt módon történik. A következő példák a jelen találmány sze­rinti eljárás szemléltetésére szolgálnak. Vala­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents