199147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályos geometriájú, hidrofób, kristályos, mikropórusos, szilíciumtartalmú anyagok előállítására
rinti anyagokhoz viszonyítva, úgy véljük, hogy ez több reaktív rész, például szilil-fészek, jelenlétére utal annak a két anyagnak a rácsában, amelyeket szigorúbb dezaluminálási körülmények hatásának tettünk ki. A 7. és 13. példák ellenben azt mutatják, hogy nem növekszik a hidrofób jelleg a 6. példa szerinti anyagra nézve, ha deriválást végzünk, sőt csökkenést észlelünk. Ogy gondoljuk, hogy a deriválás hibája, amely a 6. példa szerinti anyag hidrofób jellegének a csökkenésében jelentkezik, a kezdeti savas mosásnál képződött hidroxi-fészkek vagy más reaktív részek lebomlásának köszönhető. Ezen túlmenően a 8. és 7., valamint a 9. és 6. példapárnak az összehasonlítása azt mutatja, hogy más egyformán készített mintákra, a magashőmérsékletű hőkezelés (H2) a jóval kisebb szénfelvételben mutatkozik meg, ha akár metilezést, akár szililezést végzünk. Ez további támaszt szolgáltat olyan mechanizmus számára, amely aktivált fészkek termelését és megőrzését foglalja magában az erős sav, gyenge hőkezelés kombinációját követően. Az olyan anyag szililezési próbája (12. példa), amelyet savval mostunk, de nem dehidratáltunk (hővel), nem javította all. példa szerinti anyag hidrofób jellegét, valószínűleg a reaktív részek hidratációs vízzel való blokkolása miatt. Ugyanennek az anyagnak a metilezése a hidrofób jelleg mérsékelt növekedését okozta (10. példa). A 3. és 2. példa szerinti derivált hidrofób anyagok szintén nem rendelkeznek kimutatható alumínium-ráccsal, a Röntgensugár fluoroszkópia szerint, ugyancsak negatív eredmény figyelhető meg a Silikalit esetében is. Ez azt erősíti meg, hogy az erős savas mosási körülmények hatásosan segítik a rácsalumínium eltávolítását és reaktív hidroxicsoport tartalmú fészkek képződését, amelyek felhasználhatók deriválásra. Jóllehet a rácsalumínium eltávolítása magában egyenértékű a klinoptilolit hidrofil jellegének a növekedésével és valójában segíti a hidrofób tulajdonságok kialakulását, a 8, 3, 5. és 2. példákból látható, hogy a hidrofób tulajdonságok optimalizálhatok további szililezéssel vagy metilezéssel e kezelési változókra. Jelentős hidrofób hatásokat észlelünk mind a derivált, mind a deriválatlan anyagoknál akkor, ha az Si:Al arány körülbelül 25 felett van. A 8, 3, 5. és 2. példa szerint készített hidrofób anyagok jelentős mennyiségű ammóniát képesek abszorbeálni nedves emberi és állati exkrétumokból és így sokkal hatásosabban használhatók, mint a nem derivált tektoszilikátok, filloszilikát-kréták, szilikagél és hasonlók. Emiatt az új anyagok bevihetők pelenkákba, pólyákba és hasonlókba gőzvagy nedvességátbocsátó részekbe vagy eloszthatók a textilanyagban. így például pólya vagy egyszeri felhasználásra szánt pelenkák esetében, amelyek rendszerint természe-13 8 tes vagy szintetikus abszorbeáló magból, áteresztő felső fedőrétegből vagy belső rétegből és folyadékot át nem eresztő hátulsó vagy külső rétegből állnak, a találmány szerinti új anyag hatásos mennyiségét tartalmazhatják az egyszeri felhasználásra szánt pelenkák abszorbens-magjában. Az alkalmazott ammónia-abszorbens mennyisége körülbelül 1 %-tói 50%-ig, előnyösen körülbelül 15% és 25% között változhat a pelenka súlyára számítva függetlenül nappali vagy éjszakai használattól és a felhasználó korától. Ezenkívül az új anyag hatásos mennyisége oldatként bevihető az egyszeri felhasználásra szánt pelenka felső rétegébe, bekebelezhető a műanyag bébinadrág abszorbens betétjébe vagy a pelenkaszövetbe a szakterületen ismert minden olyan módszerrel, amely alkalmas diszpergált szilárd anyagoknak szálas hordozóanyagokba való bevitelére. A találmány szerinti új hidrofób anyagok felhasználhatók állatok számára alomként is, előnyösen pelletezett formában, egymagukban vagy más abszorbens anyagokkal kombinálva. Valamely állat-alom szervetlen vagy szerves abszorbensből, így attapulgitból, vermikulitból vagy kalcium-montmorilonitból (például krétából), agglomerált fűrészporból, faforgácsból, szalmából, szárított fűből vagy lucernából, szállóhamuból és hasonlókból áll. Az új anyag hatásos menynyiségének, például körülbelül 5—95%, előnyösen körülbelül 20—30% mennyiségének vagy többnek (az alom tömegére számítva), az almokhoz való hozzáadása növeli az alom szagtalnító képességét anélkül, hogy lényegében csökkentené az alom abszorbens-jellemzőit. A találmány szerinti új hidrofób anyagok felhasználhatók szűrőbetétekként pipákban, szivarokban vagy cigarettákban egymagukban vagy hagyományos dohányfüstszűrőkben diszpergálva és/vagy rétegezve. Az új hidrofób anyagok hatásos mennyiségének a használatával elérhető lenne a szénmonoxid jelentős mennyiségének elnyelése a füstáramból és hatásosabban lenne alkalmazható a hidrofil anyagoknál a szokásosan használt füstszűrőkben, így a cellulózban, aktivált szénben, természetesen előforduló vagy szintetikus alumínium-tektoszilikátokban és hasonlókban. így például olyan szűrőt készíthetünk, amely körülbelül 10—75 mg, előnyösen körülbelül 40—50 mg új hidrofób anyagból álló réteget tartalmaz a szabványos szűrőanyag előtt vagy után. Ezenkívül körülbelül 10—40mg, előnyösen körülbelül 20—30mg új anyagot keverhetünk magába, a szabványos szűrőanyagba. Hasonló módon a találmány szerinti anyagot porított állapotban bevihetjük csomagolóanyagokba, így papírba és dohánylevélbe, amelyet cigaretta vagy szivar beborítására használunk a szénmonoxid csökkentésére a szivar vagy a cigaretta égésénél távozó oldalsó füstáramból. A hasz-14 199147 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
