199099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(trifluor-metil)-fenol és 4-(trifluor-metil)-fenol előállítására
1 HU 199099 D 2 A talámány tárgya eljárás 2-(trifluor-metil)-fenol és 4-(trifluor-metil)-fenol 2-(trifluor-metil)-klór-benzolból illetve 4-(trifluor-metil)-klói— benzolból .történő előállítására. A 2-(trifluor-inetil)-fenol és a 4-(trifluor-metil)-fenol előállítására a szakirodalomban ismertetett módszereket az eljárások kiindulási anyaga szerint, bárom csoportba sorolhatjuk. Az o- illetve p-krezolból kiinduló eljárások során a hidroxil-csoport foszgénes (1.257.784 lajstromszámú NSZK-beli szabadalmi leírás) vagy trifluor-ecetsavas (1.469.596 lajstromszámú francia szabadalmi leírás) védelmét követően oldalláncban történő klórozást hajtanak végre, majd a klóratomokat fluoratomokra cserélve alakítják ki a trifluor-metil-csoportot. A (trifluor-metil)-benzolból kiinduló eljárás során nitrálással és redukcióval amino-benzotrifluoridokat állítanak elő és ezek diazotálásán keresztül jutnak el a megfelelő fenol-származékokhoz (934.577 lajstromszámú brit szabadalmi leírás valamint a J. Am. Chem. Soc. 69, 2346-50). A 2-(trifluor-metil)-klór-benzolból illetve a 4-(trifluor-metil)-klór-benzolból kiinduló eljárásoknak, melyek során a fenolos hidroxil-csoportot a klóratom hidrolízisével alakítják ki, két változata ismert. Az egyik változat szerint a klóratomot az aromás gyűrűbe bevitt nitrocsoportlal lazítva, a hidrolízist dinietil-szulfoxid oldószerben, nátrium-hidroxiddal végzik (J. Org. Chem. 36(1), 1971, 242-43), majd a nitro-csoportot hidroxiddal redukálják és diazotálást. követően reduktiv elfőzéssel Lávolitják el (Org. Prep. Proc. Int, 1977, 9(2), 96-98). A másik változat szerint a klóratom közvetett hidrolízisével állítják elő a megfelelő fenol-származékot. Az eljárás során a nátriumhidrid és benzil-alkohol reagensekkel, dimetil-acetamid oldószerben közbenső termékként fenil-benzil-éter származékot állítanak elő, majd ezt katalitikus hidrogénezéssel (trifluor-raetil)-fenollé alakítják (4.168.388 lajstromszámú USA-beli szabadalmi ' leírás). A 4.168.388 lajstromszámú USA-beli szabadalmi leírásban ismertetett közvetett, hidrolízist alkalmazó módszer kivételével, valamennyi előállítási eljárás közös jellemzője, hogy nagyszámú művelet alkalmazásával jut el a megfelelő fenol-származékhoz. A nagyszámú műveleti lépés következtében velük csak alacsony (50% alatti) kitermelés érhető el, igy üzemi méretekben történő, gazdaságos gyártásra nem alkalmasak. Az irodalmi adatok szerint nem kedvezőbb a helyzet a közvetett hidrolízissel történő előállítás során sem. Annak ellenére, hogy ez az eljárási változat mindössze két reakciólépésből áll, az összesített kitermelés nem éri el a 60%-ot. Ez utóbbi módszer hátránya továbbá a veszélyes náriumhidrid reagens alkalmazása. A találmány célja az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölése, olyan kémiai eljárás kidolgozása, amely lehetőséget teremt a 2-(trifluor-metil)-fenol és a 4-(trifluor-metil)-fenol ipari méretekben történő biztonságos és gazdaságos előállítására. A találmány szerinti előállítási eljárás azon a felismerésen alapul, hogy ha a 2-(trifluor-metil)-klór-benzol, illetve a 4-(trifluormetil)-klói—benzol klóratomjának közvetett hidrolízise során a közbenső termékként előállítandó fenil-benzil-éter-származék kialakítását alkálifém-hidroxid és benzil-alkohol reagensekkel, a keletkező viz desztillációval történő eltávolításával egyidejűleg hajtjuk végre, akkor az éterképződési reakció .a veszélyes nátriumhidrid reagens alkalmazása nélkül is jó kitermeléssel megvalósítható. A találmány szerinti előállítási eljárás során 2-(trifluor-metil)-klór-benzolt, benzil-alkoholt és alkálifém-hidroxidot vagy 4-(trifluor-metil)-klór-benzolt, benzil-alkoholt és alkálifém-hidroxidot tartalmazó reakcióelegy forralásával 2-(trifluor-metil!-fenil-benzil-élert vagy 4-(lrifluor-metil)-fenil-benzil-élert állítunk elő, miközben a keletkező vizet desztillációval eltávolítjuk. Adott esetben a reakció során oldószerként és/vagy azeotrópképzóként a kiindulási anyagok valamelyikének fölöslegét alkalmazzuk vagy vízzel nem elegyedő és azzal azeotrópot képező inert szerves oldószert használunk. A 2-(trifluor-metil)-fenil-benzil-étert, illetve a 4-(Lrifluoi— metil)-fenil-benzil-étert ismert módon végzett katalitikus hidrogénezéssel 2-(trifluor-metil)-fenollá, illetve 4—(tri— fluor- meLil )-fenollá alakitjuk. A találmány szerinti eljárás előnyös megvalósítása során alkálifém-hidroxidként kálium- vagy nátrium-hidroxidot, oldószerként és/vagy azeotrópképzóként a reagensek feleslegét alkalmazzuk vagy toluolt, xilolt vagy benzolt használunk. Az éterképződési reakció lejátszódása után a reakcióelegyet vízzel, majd híg sósav oldattal semlegesre mossuk és az oldószert vákuumdesztillációval regeneráljuk. A fenil-benzil-éter-származékok hidrogénezését alifás alkoholban, célszerűen metil-alkoholban vagy etil-alkoholban hajtjuk végre, hordozóra felvitt palládium katalizátort alkalmazva. A találmány szerinti előállítási eljárás előnye, hogy kiküszöböli az eddig ismert módszerek hátrányait és igy alkalmazásával lehetőség nyílik a 2-(trifluoi—metil)-fenol és a 4-(trifluor-metil)-fenol gazdaságos és biztonságos, ipari méretekben történő előállítására. Az éterképződési reakcióban felhasznált reagensek biztonságosan kezelhetők. Az eddigi eljárások alacsony kitermelési értékével szemben az éterképzódési és a hidrogénezési reakciólépésben egyaránt 90%-osnál magasabb kitermelés érhető el, igy a két lépés együttes hozama meghaladja a 85%-ot. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
