199098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kommunális és/vagy káros anyagokat tartalmazó szennyvíziszap feltárására eisenia foetidával
1 H U199098 B 2 A találmány tárgya, eljárás kommunális és/vagy káros anyagokat tartalmazó szennyvíziszap feltárására Eisenia foetidával. Napjainkban közismerten igen nagy problémát jelent - országhatárokon is túlnő- 5 vő viszonylatban - a technikai haladás és a népességszaporulat növekedésével együttjáró környezetszennyezés. A környezetszennyezési egyfelől a légkörbe kerülő kóros gázok, másfelől a talajba 10 és vizekbe kerülő szennyeződések okozzák, melyek között az emberi és állati szervezetre veszélyes anyagok is vannak. (Fekáltrágya, vegyi üzemekből kikerülő, méregtartalmú zagyok, stb.) 15 Az emberi és állati életre káros anyagok, veszélyes hulladékok megsemmisítésére irányuló törekvések ezideig csak részeredményeket hoztak. Az egészséget és sok esetben a puszta létet is fenyegető káros anya- 20 gok (például nehézfémsó maradványok) megsemmisítése pedig további területeknek a hasznosításból történő kivonását jelenti, mig a kommunális szennyvíziszap csak megfelelő hígítással használható fel trágyázásra. 25 Éppen ezért már korábban is felmerült annak szükségessége, hogy a talajba kerülő kommunális szennyvíziszapot és az emberi, valamint állati életre nézve káros, sőt mérgező anyagokat is tartalmazó zagyokat megfele- 30 lő kezeléssel hasznos anyagokká alakítsuk át, illetve az át nem alakítható anyaghányadot semmisítsük meg. Az istállótrágyát is ezen szempontok miatt szokták keverni szalmával és törekkel, mert 35 az istállótrágya önmagában történő kiszórása a növényi kultúrákra legalább annyi kárt okozna, mint amennyire elengedhetetlenül hasznos. A HU T/38.889 számú magyar szabadalmi be- 40 jelentésben gilisztakomposzt előállítására tesznek feltalálók javaslatot. Ezen eljárás során érett istállótrágyára érlelt szerves mellékterméket terítenek legalább 50 cm vastagságban. Ebbe telepítik a különböző fejlettsé- 45 gű gilisztákat, mégpedig ivarérett egyedekból 1500 db-ot, fejlődő, fiatal egyedekból pedig 50.000 db-ot, az elterített anyag egy tonnájára vetítve. A HU T/43.224. sz. bejelentés gilisztate- 50 nyésztésre és giliszlahumusz előállítására nyújt kitanitást. E találmány szerint szerves anyagokból - főleg istállótrágyából - 1-1,2 méter széles, tetszőleges hosszúságú prizmákat képeznek. A termelő prizmák talprétege 55 20 cm, a telelő prizmák talprétege 50 cm. Négyzetméterenként akár 50.000 giliszta is telepíthető a prizmákba, melyeket 6 hónapon át teleltetnek, majd 6 hónapon át tovább érlelnek. 60 Mindkét bejelentés döntő súllyal az istállótrágya feltárását célozza, anélkül azonban, hogy a feltáráshoz használt giliszták genetikai tulajdonságait az eljárás során figyelembe vennék. Ha ugyanis az elterített, (55 koncentrált istállótrágyat nem vetjük alá előfermentációnak, úgy a telepített giliszták 95%-a elpusztul, mivel nem hajlandók a táptalajként elterített szervesanyagot táplálékul felvenni. Biohumusz azonban csak akkor keletkezik, ha a giliszták emésztőcsatornáján a felvett anyag végighalad. A bejelentett találmányok végterméke legfeljebb jól-rosszul humifikálódott, trágyázásra természetesen csak megfelelő keverésű és összetételű anyagokkal együtt alkalmas. Intézetünk már korábban kísérletezett a napjainkban legnagyobb talajszennyezést jelentő kommunális szennyvíziszap és káros - főleg nehézfémsó maradványokat tartalmazó zagyok - feltárásával. Feltárás alatt ehelyütt azt értjük, hogy a kommunális szennyvíziszapot és káros anyagokat tartalmazó zagyokat úgy alakítjuk át, hogy az átalakítás utáni megjelenésük formájában a mezőgazdaság számára hasznos anyagokká válnak. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárással tehát azt a cél tűztük ki, hogy a kommunális és vegyi hulladékkal fertőzött szennyvíziszapot oly módon tárjuk fel, hogy az eljárás során a növényi kultúrákban közvetlenül hasznosítható, tápanyagokban dús nyersanyagot kapjunk vissza. További célunk még az, hogy az eljárás egyszerű eszközökkel, nagyobb beruházás nélkül legyen végrehajtható. A kitűzött célt előfermentáción már átesett kommunális szennyvíziszapba telepített Eisenia foetida (trágyagiliszta) révén a-trágyagiliszta biológiai tevékenységének intenziv kiaknázásával oldottuk meg. A találmány tehát eljárás kommunális és/vagy káros anygokat tartalmazó szennyvíziszap feltárására Eisenia foetidával. Az adaptált gilisztatörzs a különböző típusú szennyvíziszapokat feltárja, s ennek eredményeképpen a keletkező végtermék környezetakti v anyaggá válik. Ez annyit is jelent, hogy a giliszta emésztőcsövén keresztülhaladó anyagok intenzív baktériumfermentációs folyamatok következtében átalakulnak, lebomlanak és a növények számára közvetlenül felvehető állapotba kerülnek. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárást mintegy kétéves kísérleti munka előzte meg. A kísérletek alkalmával különös figyelmet szenteltünk annak, hogy a giliszták tenyésztési programjában a szennyvíziszapok és káros anyagokat tartalmazó zagyok feltárására alkalmas gilisztatörzset hozzunk létre. Az eljárást úgy hajtjuk végre, hogy a szennyvíziszapból a talajszint felett 10 centiméterre kiemelt betontalapzaton 50-70, előnyösen 60 cm vastagságú, 180-200 cm szélességű, tetszőleges hosszúságú ágyúsokat alakítunk ki, s ezekbe az ágyúsokba négyzetméterenként 1500 db Eisenia foetidát telepítjük szaporiCóanyagként, oltóanyagként pedig 1,15-1,30, előnyösen 1,20 kg tömegű hordozóanyagot adunk hozzá. Az Így kialakított 3
