199086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ötvözött cr-ni-acélépítőelemek védőgázas forrasztásához

1 2 HU 199086 B A találmány tárgya eljárás ötvözött Cr-Ni­­-acélépilöelemek forrasztásához szerelési kö­rülmények között, különösen kis átmérőjű csövek összeillesztéséhez. ötvözött Cr-Ni-acélok forrasztása során a legnagyobb problémát a fémre tapadt oxid­­réteg eltávolítása jelenti. Ezt az ismert for­rasztási eljárásoknál sós folyaszlószerekkel végzik. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy a forrasztás után agresszív folyasztó­­szer maradékok maradnak vissza, melyek nedvesség hatására korrodeálják a szerkezeti anyagot. Az ilyeh folyasztószer maradékok mechanikus eltávolítása nagyon nehézkes és néhány esetben gyakorlatilag lehetetlen. Ha a forrasztási hely gondos kémiai ke­zelése után is maradnak vissza folyasztószer maradékok, úgy ezek később súlyos anyagki­esésekhez vezethetnek. A fenti nehézségek miatt gyakran alkal­maznak kemencés forrasztást, melynek során az oxidréteget vákuummal vagy védógázzal küszöbölik ki. Védőgázként vagy redukáló gázokat (például száraz hidrogént vagy az ammónia bontási gázát), vagy inert, gázokat (például argont, melynek ossz szennyező­anyag-tartalma kisebb mint 10 ppm) használ­nak. Mivel a Cr-Ni-acélok gyakran tartalmaz­nak az oxigénnel szemben erős affinitást mu­tató további fémeket, például titánt, inert gáz alkalmazása esetén különlegesen száraz védőgázt (harmatpont -70 °C) kell felhasz­nálni. Az alapfém nedvesiLése érdekében a fe­lületet mechanikailag és kémiailag gondosan kezelni kell, miáltal csak vékony oxidréteg marad vissza. Magas forrasztási hőmérsékle­ten (1000 °C) ez az oxidréteg felszakad, és lehetővé teszi a megfelelő kapcsolatot a for­rasz és az alapfém között. Az oxidréteg töré­si pontjain a forrasz behatol az oxidréteg alá, felemeli és a forrasztási illesztésbe be­építi azt (Zimmermann, K.F.: Mechanisiertes Hartlöten auf Lötvorrichtungen und Lötma­schinen - Ausführungsbeispiele für Ofenlö­teinrichtungen mit und ohne Schutzgasat­mosphäre, Technik die verbindet, Berichte aus Forschung und Praxis, Nr. 25). Redukáló gázok alkalmazása során az jxidréteget a védógáz redukáló komponensei, lényegében hidrogén, távolitják el. A redu­káló hatásért elsősorban a hőmérséklet és a védőgáz összetétele a felelős. A nehezen re­dukáló fémoxidokhoz (például krómoxid) oxi­géntől és oxigéntartalmú vegyületektől gya­korlatilag mentes és különlegesen száraz vé­­iögáz szükséges. Emiatt védógázként általá­ban száraz hidrogént vagy száraz ammónia tasitási gázt használnak. A forrasztásnál zavaró oxidrétegek eltá­volításának másik módja vákuum alkalmazása, innék során az oxidréteg eltávolítása a ■.zéntartalmú fémről magának a szénnek re­­lukálóhatásán alapul. A reakció gyors lefutá­snak feltételei javulnak az acél széntartal­mának növekedésével, a redukálandó oxid stabilitásának csökkenésével, és a vákuumke­mence csökkenő nyomásával. Mivel az oxid stabilitása a hőmérséklettől függ, az oxidok 5 CO-reakciója hőmérséklet és nyomás függő, így például a krómoxid már 680 °C hőmér­sékleten redukálható a szénnel, ha a CO-par­­ciális nyomás 10"1 Pa alatt van. Ugyanez a reakció 1000 °C hőmérsékletnél akkor is le- 10 hetséges, ha a nyomás 103 Pu-ra emelkedik (Ogiermann, G.: Zimmermann K.F.: Mechanisi­ertes Hartlöten auf Lötvorrichtungen und Lötmaschinen .... Technik die verbindet, Be­richte aus Forschung und Praxis Nr. 26). 15 Szénmentes fémeknél az oxidréteget vagy hidrogénben oldják, vagy melegítéssel feltörik, amikor is a folyékony forrasz aláfo­lyik, felemeli és a kötésbe beépíti azt (Mah­ler, W.: Zimmermann, K.F.: Bindungsverhalten 20 einiger Hartlöte unter Wasserstoff auf ver­schiedenen Grundwerkstoffen, Schweißen und Schneiden 21, 6, 249-254 /1969/). Az ismertetett eljárások a következő hátrányokkal járnak: 25 - A költséges berendezések miatt a vá­kuumforrasztás folyamatos termeléshez nem alkalmazható.- A redukáló gázok, melyek redukáló­szerként elsősorban hidrogént tartal- 20 máznak, elkerülendők, mivel az építési területen nagy a durranógáz-robbanás veszélye. További ismert lehetőség a Cr-Ni-acélok illesztésére az induktív forrasztás argon fel- 3f használásával (Kaiser, L.: Induktionslöten von Hochdruckrohrleitungen im Flug- und Raumfahrzeugbau, Schwießen und Schneiden, 24, 5, 161-1G5 /1972/). A költséges fűtőbe­rendezés miatt ez a módszer sem alkalmazha- 40 tó folyamatos termeléshez, ahol az oxidréteg mechanikai eltávolítása és a védőgéz magas költségei szintén negatívan befolyásolják en­nek az illesztési technológiának a gazdasá­gosságát. 45 A találmány célja, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, ötvözött Cr-Ni-acél építőele­mek illesztésére, amely a szerelési körülmé­nyek között is egyszerű és megbízható kö­tést tesz lehetővé. 50 A találmány feladata, hogy olyan eljá­rást dolgozzunk ki legalább 1 lómeg% króm­mal és legalább 1 tömeg% nikkellel ötvözött Cr-Ni-acél építőelemek forrasztásához, me­lyeknél nincs szükség a fémre tapadt oxidré- 55 teg külön kémiai, illetve inechunikai előkeze­lésére. Ez a feladat a találmány szerint úgy oldható meg, hogy a közvetlen elektromos el­lenállásfűtés elvével legalább 1000 °C hőinél— 50 sékleten inegmelegitett forrasztási helyet egy védókamrával vesszük körül. Ezen az elren­dezésen a melegítési fázisban és a hűtési fá­zisban legalább 10 1/perc térfogatárammal inert gázL áramoltatunk át, melynek maximális 55 technikai szennyezettsége 100 ppm, nedves-3

Next

/
Thumbnails
Contents