199082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőérzékeny ömledékek nedvességtartalmának csökkentésére vagy eltávolítására
5 HU 199082 B 6 A bepárlási végtermék tehát 0,5 tömegű nedvességtartalmú és 164 °C hőmérsékletű ömledék, amelynek dermedéspontja 162,8 °fi. 3. példa 10 000 kg/h 98,7 tömegű töménységű ammónium-nitrát ömledéket az 1. példában ismertetett berendezésben párolunk be 300 NmVh mennyiségű, 99,27 kPa nyomású, 170 Vl hőmérsékletű levegővel. A levegő látszólagos lineáris áramlási sebessége a kolon- 5 náhan 40 cm/sec. A tálcák anyagáraméinak főbb jellemzői a következők: 1. tálca 2. tálca töménység: hőmérséklet: töménység: hőmérséklet: Belépésnél: 98.7 tömegű 170.0 °C 99.25 tömegű 170.0 °C Kilépésnél: 99.25 tömegű 162.0 °C 99.46 tömegű 165.0 °0 A bepárlási végtermék tehát 0.54 tömegű nedvességtartalmú és 165 °C hőmérsékletű ömledék. 4. példa Az 1. példában ismertetett kolonnában 10 000 kg/h 145 °C hőmérsékletű, 99,0 tömegű karbamidot tartalmazó ömledék nedves-20 ségtartalmát 0,1 tömegű-ra kívánjuk csökkenteni. E célra 150 °C hőmérsékletű, 500 Nm3/h mennyiségű, 103,57 kPa nyomású, 65 cm/sec lineáris áramlási sebességű levegőt vezetünk át a kolonnán. 25 Az 1. tálcán 135 °C-ra lehűlt anyagot a közbülső fűtötálcán 140 °C-ra melegítjük fel, és így engedjük a 2. bepárló tálcára. A tálcák anyagáraméinak főbb jellemzői a következők: 1. tálca 2. tálca töménység: hőmérséklet: töménység: hőmérséklet: Relépésné): 99.0 tömegű 145.0 °C 99.7 tömegű 140.0 °0 Kilépésnél: 99.7 tömegű 135.0 °C 99.9 tömegű 137.0 °C A bepárlási végtermék tehát 0,1 tömegű nedvességtartalmú és 137 °C hőmérsékletű karbamid olvadék. 5. példa 5000 kg/h 99,5 tömegű kaprolaktámot tartalmazó, 85 °C hőmérsékletű ömledéket vízmentesitünk az. 1. példában ismertetett hosszúságú, anyagú és tálca-elrendezésű, de csak 0,4 m átmérőjű kolonnában. 100,07 kPa nyomással és 60 cm/sec lineáris áramlási sebességgel 300 Nm3 mennyiségű, 85-90 °C hőmérsékletű levegőt áramoltatunk át az oszlopon. A kolonnából kilépő anyag gyakorlatilag vízmentes, hőmérséklete, kb. 80 °C. Az 1. példa anyag- és energiamérlegét az 1. ábra alapján az alábbi 1. táblázatban adjuk meg. A táblázatban és az 1. ábrán Li, 1,2, L>3 ... stb a betáplált illetve felülről lefelé mozgó folyadék tömegáramát Gl, G2, G3 ... stb pedig a betáplált illetve alulról felszálló gőz tömegáramát jelenti. Az R reakciókat jelent. Az 1. példa anyag- és energiamérlege A felső tálca mérlege Belépések: kg/h kJ/h L1 170 °C. NH4 NO3 9 850 2 786 792 H2O 150 25 211 L1 10 000 2 812 003 G3 170 °C, 99,07 kPa levegő 646.4 115 287 H2O 58.5 116 723 NH3 7.6 3 051 G3 712.5 235 061 Összesen belép:' NH4 NO3 9 850 2 786 792 H2O 208.5 141 934 levegő 646.4 115 287 NII3 7.6 3 051 ZU+G3 10 712.5 3 047 064
