199078. lajstromszámú szabadalom • Több részből álló transzdermális, vagy dermális tapasz

9 HU 199078 B geálószerek, például zsírsavak« mono- vagy digliceridjei, foszfatidsav-származékok« pél­dául lecitin vagy kefalin, polialkilén-glikolok, például poletilén-glikol« duzzasztószerrel, például nátrium-karboximetil-cellulózzal« nát­­rium-algináttal, polivinil-polipirrolidonnal, stb. elegyített vizes fázisok, melyekhez még diszpergálószerek vagy emulgeálószerek, pél­dául lecitin is adagolható, polioxi-etilén és hasonlók. A segédanyagok tartalmazhatnak ezenkívül további adalékokat, például kon­zerválószereket, stabilizátorokat, nedvesítő­szereket, emulgeálószereket, stb. is. • A hatóanyag-tartályban a hatóanyag ezenkívül átfolyást elősegítő szerekkel is ke­verhető, melyek például a membránon és/­­vagy bőrön keresztül történő áthatolás se­bességét növelik, ilyenek például a penetrá­ciót javító szerek. Az alkalmas, penetrációt javító szerek a kezelt személyre nézve nem rendelkeznek hátrányos hatással vagy mel­lékhatással, továbbá nem befolyásolják ké­miailag magát a hatóanyagot vagy az alkal­mazott terápiás rendszert. Az áthatolást elő­segítő szer főleg az alkalmazott penetrációt javító szer, más, gyógyászatilag elfogadható segédanyaggal is keverhető. Alkalmas penet­rációt javitó szerek előnyösen az egyértékű, telített vagy telítetlen alifás, cikloalifás vagy aromás alkoholok, melyek 4-12 szénatomot tartalmaznak, például az n-hexanol vagy cik­­lohexanol, az 5-12 szénatomos alifás, cikloali­fás vagy aromás szénhidrogének, például a hexán, ciklohexán, izopropil-benzol és hason­lók, a 4-10 szénatomos cikloalifás vagy aro­más aldehidek és ketonok, például a ciklohe­­xanon, acetamid, N,N-(di-rövidszénláncú al­­kil)-acetamidok, például N,N-dimetil- vagy N,­­N-dietil-acetamid, a 10-20 szénatomos alkano­­il-amidok, például az N,N-dimetil-lauroil-amid, az l-n-( 10-20 szénatomos alkil)-azaciklo-hep­­tan-2-on-származékok, például 1-n-dodecil­­-azaciklo-heptan-2-on (Azon“, Nelson) vagy N-2-hidroxi-etil-acetamid, továbbá a transz­port-készítmények, és/vagy penetrációt javí­tó készítmények, például alifás, cikloalifás vagy aromás észterek, N,N-di-(rövidszénláncú alkil)-szulfoxid, telítetlen olajok, halogénezett vagy nitrált alifás, cikloalifás szénhidrogé­nek, szalicilátok, polialkilén-glikol-szilikátok, valamint ezek elegyei. A tapasznak terápiás hatás elérésre szolgáló hatóanyag-mennyisége több tényező­től függ; többek között a szükséges dózis­­-mennyiségtól, az áthatolás sebességét meg­határozó membrán anyag és ragasztóréteg permeabilitásától és attól az időtartamtól, melynek során a tapasznak a bőrön vagy nyálkahártyán rögzítve kell lennie. Mivel a találmány szerinti tapasz szabályozott és el­nyújtott hatóanyag-leadásnál kerül alkalma­zásra, mely időtartam egy napnál hosszabb idő, gyakorlatilag a tapasz hatóanyag-tartal­mának felső határa nincsen. A minimális ha­tóanyag-mennyiséget az határozza meg, hogy elegendő hatóanyagot kell a tapasznak tai talmaznia ahhoz, hogy a minimális dózi; fenntartsuk. Egy ilyen terápiás, minimál dózis atropin esetében felnőtteknél 200-6C 5 Mg naponként Ezért egy olyan tapasz, mel atropint tartalmaz, és egy hétig kerül a bői re rögzítésre, legalább 3,5 mg atropint tai tál máz. Más, terápiás rendszerek egy hete vugy akár egy hónapos alkalmazás eseté 10 mindenkor a megfelelően növelt hatóanyai -mennyiséget tartalmazzák. Hatóanyagként különösen alkalmas a ni roglicerin, scopolamin, ösztradiol és arekoli a találmány szerinti dermális és transzderme 15 lis terápiás rendszerekben. Az egyes kamrák hatóanyag-tartalmánc szempontjából lényegében nincsen felső ht tárérték, mivel a leadás sebességét a porc zus membrán és a ragasztóréteg összetéte 20 határozza meg. Ezzel szemben a koncentre ciónak kellően magasnak kell lenni, ha a hí tóanyagnak gyógyászati hordozóból a merni ránon keresztül kell diffundálnia. A diffúzió hatóanyag(felületegység)időegysé 25 megfelelő értékének biztosítására adott ese ben megfelelő nagyságú tapaszt alkalmazun Előnyösek a telitett rendszerek. Még előnye sebbek azok a rendszerek, melyek a hatc anyagot hatékony koncentrációban viszonyít 30 kis felületen adják le, gyógyászati, észtét kus és gyakorlati szempontok figyelembev« telével. Ezek a kritériumok általában isme: tek transzdermális terápiás rendszerek es> tén. 35 A találmány szerinti transzdermális « dermális terápiás rendszerekben alkalmazó membránanyagok ismertek, és általában lyi kacsos vázszerkezetű, szivacsformájú kial; kitásúak, és polimer anyagból készülnek, m< 40 lyekben egymás alá kapcsolódó közben: üregek és pórusok vannak diszpergálv Membránanyagok, melyek a leadás sebesség' szabályozzák, homogén szerkezetű izotre anyagokból vagy nem-homogén szerkezet 45 anizotrop anyagokból állhatnak. Az ilye anyagok a kereskedelemben hozzáférhetőe és különböző módon állíthatók elő; lásd pé dául R. E. Resting, Synthetic Polymer Merni ranes, McGraw Hül, 4. és 5. kötet (1971), 50 D. Ferry, Ultrafiltration Membranes, Chemie Review, 18. kötet, 373. oldal (1984). Az 5-95% üregtérfogattal és 1,0 • 10'9 - 1,0 • 10*4 m effektiv pórusnagyBággal rei delkező membránanyagok különösen alkalmi 55 sak. Molekuláris diffúzióra mindenekelőtt t 5,0 • 10*9 m-nél kisebb pórusméretű merni ránanyagok alkalmasak. Optimális eredménye elérésére az irodalom és az ismert membrái anyagokból és ismert alakokból felépített k 60 viteli alakok közül azok az előnyösek, melye a hatóanyag optimális leadási sebességét bi: tosítják. Igen lényeges, hogy a membrái anyagnak a hatóanyaggal és az alkalmazó gyógyászati hordozóval szemben kémiailag e 65 10

Next

/
Thumbnails
Contents