199040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hullámellenállás finombeállítására, valamint változtatható hullámellenállású iránycsatoló
3 HU 199040 B 6 olyan íllámeloztatni n mely sllenáljllenálb/vagy inyege, illámelitoztatit megípvonal külső" | i meg- | ; a kimódja ! ítő átioló főnciájáíra is- A vaisiner- 5s.retélja az ainimaékekre | I ztathaíelynek van, a /ezető- i 6a a óképes ló úgy ezetóje ból ki fővonal nelléka Hallhatóan i' hulpélda- és lb. amely >tét és nak F ! /onala, lékvot, va- 2 kötő két zekkel 1 kúl- i i van ; képen nyfalu igén - ?veze- ! tőben mozgatható 5 kózbetét van elhelyezve. Az 5 közbetét célszerű kialakítása esetén kúposán van kiképezve. Az iránycsatoló 1 külsővezetője sokszög, célszerűen négyszög keresztmetszetű, amely az M, M’ mellékvonalak csatlakoztatása szempontjából igen előnyős. Az 1 külsővezetőt lezáró, vezetőképes 3, 4 lemezeken a 2 középvezetőt tartó 6, 7 csatlakozók vannak elhelyezve. A lezáró, vezetőképes 3, 4 lemezek - vagy az azon elhelyezett 6, 7 csatlakozók - az . F fővonal hosszirányú szimmetriatengelye és az M mellékvonal, vagy M, M* mellékvonalak által meghatározott sikra merőleges irányban, az M, M’ mellékvonalakkal párhuzamosan mozgathatónk. Ezáltal az 1 külsővezető és a 2 középvezető távolsága változtatható. Ez a távolság természetesen úgy is változtatható, hogy ha nem a 2 középvezetőt, hanem az 1 külsővezető legalább egy oldallapjának a helyzetét változtatjuk. Az la. ábrán látható, hogy az 1 külsővezetőn az M mellékvonal, vagy az M, M’ mellékvonalak kivezetéseinek a számára a 8, 8’ 9, 9’ csatlakozók vannak kiképezve. A találmány szerinti változtatható hullámellenállású iránycsatoló a kővetkezők szerint működik részletesen. Az iránycsatoló 7 csatlakozóját például szignálgenerátorról nagyfrekvenciás - előnyösen 4-800 MHz - jellel tápláljuk meg, a 6 csatlakozóhoz pedig a mérendő hálózatot csatlakoztatjuk. Az M mellékvonal vagy az M, M* mellékvonalak lezáró 10 ellenállását, vagy 10, 10* ellenállásait a kívánt módon csatlakoztatjuk. Az la. ábra szerinti csatlakoztatás esetén a 9 csatlakozóról a reflektált jelet, a 10 ellenállás cseréje esetén pedig a 8 csatlakozóról a haladó jellel arányos jelet vehetjük le. A két jel egyidejű felhasználása is lehetséges, abban az esetben, ha kettős iránycsatolót hozunk létre, ahol a 8‘ csatlakozásról vehetjük le a haladó jellel arányos jelet. Az iránycsatoló hullámellenállásának változtatását azzal biztosítjuk, hogy az 1. külsővezető geometriai középpontjából (középvonalából) a 2 középvezetőt kihelyezzük oly módon, hogy elmozdításakor iránya párhuzamos maradjon az M mellékvonallal és egybeessen az 1 külsővezető hosszirányú szimmetriatengelyét az M mellékvonallal összekötő síkkal. Ezzel a kihelyezéssel azt biztosítjuk, hogy a hullámellenállást mindkét irányban is lehet változtatni, vagyis szükség esetén növelni illetve csökkenteni is lehet. Az utóbbi időszakban az iránycsatolókkal elvégezhető automatizált mérések fontossága egyre jobban előtérbe kerül, annál is inkább mivel vobbulálhatók, vagyis a frekvencia függvényében jeleníthető meg a reflexió, illetve az ebből származtatható különböző paraméterek. Az iránycsatolóban a generátorból haladó és a reflektált jellel arányos feszültségek keletkeznek. A két feszültség feldolgozásaként reflexiós tényezőt, reflexiós csillapítást állóhullámarónyt, impedancia abszolút értéket mérhetünk. A két feszültség 5 fázishelyzetét is feldolgozva impedanciamérőt hozhatunk létre. Bonyolultabb mérőrendszert kialakítva S paramétermérőhöz vagyis a Scattering mátrixhoz jutunk. A gyakorlatban a fejlesztő ember számá- 10 ra úgy vetődik fel a kérdés, hogy a mérendő hálózat bemenő impedanciája a kelleténél kisebb vagy nagyobb. Amennyiben hagyományos módon csak skalár mennyiségeket mérünk az állóhullára- 15 aránnyal beszorozva ill. elosztva a hullámellenállást a lezáró impedanciát kapjuk meg. Ebből tehát nem derül ki, hogy milyen irányba kell változtatni a mérendő hálózat - vagyis a fejlesztendő eszköz - vizsgált para- 20 méterét. A találmány szerinti változtatható hullámellenállású iránycsatoló segítségével az előbb felvetett kérdés egyértelműen tisztázható, csupán a változtatás irányát kell meg- 25 jegyezni és az erre kapott választ kell kiértékelni. Ismeretes, hogy a fejlesztések általában a reflektált jel megszüntetését (illetve minimumra való szorítását) tűzik ki célul. így például, ha a találmány szerinti 30 iránycsatoló hullámellenállásának növelésére a reflektált jel csökken, akkor a változtatást jó irányban végeztük el, vagyis a lezáró impedancia is nagyobb, mint a Zo érték. Egyfelől tehát az eltérés irányának megállapítása 35 miatt szükséges a változtatható hullámellenállás az iránycsatolónál, másrészt azért fontos, mert előfordulhat az, hogy nem a saját lezáró a legfontosabb etalon a világon, vagyis más etalonra is beállítható kell hogy. legyen 40 az iránycsatoló és végül, de nem utolsó sorban azért, mert nem kell robosztus, stabil, ütésálló kivitel, mivel úgyis a lezáró ellenállásra hitelesítjük megoldásunkat. A találmány szerinti iránycsatoló, tehát 45 lehetővé teszi a hullámellenállás adott lehetőségekhez képest optimális beállithatóságát, a rendelkezésre álló, adott etanolhoz történő állíthatóságán túl, felhasználásával a gyártás során keletkezett hibák, egyenetlenségek (pl. 50 a 2 középvezető nem egyenes) kiküszöbölhetők a hullámellenállás változtatásával. Megoldásunk előnye még, hogy 8, 8', 9, 9’ csatlakozók előnyös kiképzésével egyszerűsödött az egyes csatlakozókra történő át- 55 térés, hiszen csak az 1 külsővezető oldallapján kell változtatást eszközölni. Előnyeként jelentkezik még a célszerűen kúpos 5 közbetétek alkalmazása is, hiszen ezzel a kiképzéssel és a 6, 7 csatlakozóktól 60 mért távolság további változtathatóságával az irányhatás növelhető, a bemeneti reflexió pedig csökkenthető. Ismert módon az M, M’ mellékvonalak vastagságával, valamint a rajtuk lévő szige-65 telő dielektromos állandójának megfelelő meg-
