199025. lajstromszámú szabadalom • Lézeres szenzitométer
7 HU 199025 B 8 chanizmus léptetése alatt a 6 forgótükör több tucat fordulatot is tehet, ismételten végigpésztázva ezzel a 9 filmet. Az említett minimális fényáteresztés általában azért lép fel, mert az 5 gyors fénymodulátorban vagy az azt megelőző optikai elemeken fellépő passzív fényszóródásnál a szórt inkoherens fény egy kicsi, de nem elhanyagolható része az exponáló F fófényúttal kollineárisan halad és ezáltal nemkívánatos járulékos parazita expozíciós hatás léphet fel. A 8 filmbefogó és mikropozicionáló mechanizmus léptetése után a 16 elektronikus vezérlőegység ismét nyitja a 3 vezérelhető fénymegszakitót, majd vár a 15 fotódetektortól érkező rácsimpulzus sorazat megindulására, s ennek számlálása alapján a beállított programnak megfelelően vezérli az 5 gyors fénymodulátort. A fentebb leírt folyamat minden egyes sor exponálása során ismétlődik, mindaddig, amíg a 16 elektronikus vezérlőegységben beprogramozott számú sor expozíciója meg nem történik. Itt kell megemlíteni, hogy a fenti exponálási folyamat során, mivel a 3 vezérelhető fénymegszakitó működési sebessége viszonylag kicsi, ezért elvileg előfordulhat, hogy ennek teljes lezáródását megelőzően már a 6 forgótükör oly mértékben továbbfordul, hogy egy pillanatra lapja párhuzamossá válik az S segédfényúttal és ez utóbbi fénye a 6 forgótükör lapja mellett, azzal párhuzamosan elhaladva a 7 gyűjtőlencsén keresztül eljut a 9 filmig és ott nemkívánatos járulékos expozíciót okoz. Ezen káros jelenség kiküszöbölése több módon is lehetséges. Az egyik lehetőség, hogy a 6 forgótükör lapvastagságát nagyobbra választjuk, mint az S segédfényútban haladó fénynyaláb átmérője. Ennél előnyösebb megoldás, ha kitérő nyomvonalú F főfényutat és S segédfényutat alkalmazunk és 2. ábrán vázolt kialakítású 6 forgótükröt használjuk a készüléken. Ennél a megoldásnál a 6 forgótükör mindkét lapjának egyik fele fényelnyelőre van kialakítva, így azon nem mutatkozik reflexió, a fényelnyelő féllapok túloldala viszont tükröző. Emiatt exponáló pásztázás nem lSO^-ként, hanem csak 360°-ként lehetséges, de ez a készülék teljesítőképességét gyakorlatilag nem csökkenti, mert azt alapvetően a 6 forgótükörnél jóval lassúbb 8 filmbefogó és mikropozicionáló mechanizmus léptetési üteme fogja meghatározni. Az S forgótükör ilyen kialakítása ugyanakkor biztosítja, hogy a pásztázást mindig ugyanaz a tükörfelület végzi, s ezért a 6 forgótükör lapfelületeinek párhuzamossági hibájára a készülék nem kényes és emiatt olcsó és igénytelen kivitel is megfelelő lehet. Exponálás után a 9 filmet elő kell hívn és kiértékelni. Ez történhet szemrevételezéses módszerrel is, de célszerűbb ennél a műszeres kiértékelés, melyhez kis felületű képpontok feketedésének mérésére alkalmas ún. m ik rode nzitomé tér használható. Amennyiben az 1. ábra szerinti készülék tartalmazza az opcionálisan beépíthető gyors működésű 10 fénymérőt is, úgy a készülékkel az előhívott 9 filmek mikrodenzitometriai vizsgálata is elvégezhető. Ennek érdekében most mér az exponált és előhívott 9 filmet behelyezzük a 8 filmbefogó és mikropozicionáló mechanizmusba, majd megindítjuk a mérést, melynek lezajlása hasonló az exoponálásnál leírt művelet sorozathoz, azzal az eltéréssel, hogy most az 5 gyors fénymodulátor a sorok végigpásztázása során teljesen nyitott, kivezérelt állapotban van, igy a 9 film minden egyes képpontja azonos mértékű, maximális megvilágítást kap, s ebből annyi fényenergia jut át a 9 filmen keresztül a 10 fénymérőhöz, amenynyit az éppen megvilágított képpont átenged. Ezen fényintenzitás szinteket a 10 fénymérő továbbítja a 16 elektronikus vezérlőegységhez, amely azt párosítja a 15 fotódetektortól kapott rácsimpulzusok alapján a képpont pozíciójával, ezt letárolja és automatikusan öszszeveti az eredeti, tesztébra expozíciós programmal és kiértékeli a kettő eltérését. A 16 elektronikus vezérlőegységet célszerű mikroprocesszorral megvalósítani, ez esetben ui. az eredmények numerikus kiértékelését és kijelzését vagy bizonylatolásét is a 16 elektronikus vezérlőegység képes elvégezni és nem szükséges ehhez külön számítógépet alkalmazni. A találmány szerinti lézeres szenzitométer előnye, hogy laborműszerként használható és segítségével mindazon tesztábra vizsgálatok elvégezhetők, amelyeket korábban lézeres fényszedógéppel végeztek, ugyanakkor beruházási költsége csak töredéke annak. Egy további jelentős előny, hogy a vizsgálatokhoz csak igen kis felületű fotóanyag szükséges, s ez főleg új lézer fotóanyagok kísérletezésénél, de a gyártásközi minőségellenőrzésnél is nagymértékű költség megtakarítást tesz lehetővé. Ugyancsak a találmány szerinti megoldás előnyeként lehet említeni, hogy a rácsimpulzus sorozat segítségével történő pozícióazonositásnak köszönhetően a berendezés nem igényli a 6 forgótükör szigorú fordulatszámstabilizálást és a további optikai és egyéb szerkezeti elemekkel szemben támasztott minőségi követelmények is lényegesen enyhébbek lehetnek. Ennek eredményeként a berendezés előállítási költsége viszonylag alacsony, hibakeresése és javítása egyszerű, előállításához gyakorlatilag nem szükséges olyan alkatrész vagy szerkezeti elem, mely csak importból lenne beszerezhető. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1, Lézeres szenzitométer, elsősorban lézerfilmek és egyéb fotóanyagok minősítéséhez, amelyben lézer il) kimeneti fényútjában 5 10 35 20 25 30 35 •10 45 50 55 60 65 6
