199018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés közlekedési építmények burkolatkeménységének folyamatos meghatározására
1 HU 199018 B 2 4 emelőkart alkalmazunk, amelynek forgástengelye az 1 kerethez van rögzítve. Az 5 mérőkerék és az 1 keret relatív elmozdulását a mérőkeret tengelyéről összekötő elem viszi át a 4 emelőkar rövid, alaphelyzetben vízszintes szárára. Ezt az 5 elmozdulást az emelőkar az áttétel arányában felerősítve viszi át a lineáris kódadót mozgató, beállítható hosszúságú 10 összekötőkarra. A 2 mérőegységben elhelyezett kódadójelét 3 kódátalakító alakítja át a számítógép által elfogadható 10 villamos jellé. A kódadó mozgatott tengelyére írószerkezetet erősítve folyamatosan is regisztrálhatjuk a benyomódási értékeket az út függvényében. Az 5 mérőkereket a találmány szerinti berendezésben egyben távolságmérő kerék he- 15 lyett is használjuk. A távolságmérést az 5 mérőkerék kerületének ismeretében a körülfordulások számlálásával és a fordulatszámnak az ismert kerülettel történő beszorzásával végezzük. Az egyszerűség kedvéért célszerű az 5 mérőkerék 20 kerületét egy méter egész számú többszörösére megválasztani. A találmány szerint javasolt berendezésben alkalmazott 5 mérőkerék kerülete 2 m-re lett megválasztva. A fordulatszámlálást az 1 kereten elhelyezett 19 infra adó-vevő és az 5 mé- 25 rőkeréken rögzített 20 fényvisszaverő fólia teszi lehetővé. A távolságméréshez csak az egyik 20 fényvisszaverő fólia jelét használjuk fel. Mindkét fényvisszaverő fóliára csak a benyomódás méréséhez van szükség. Az egyik 20 fényvisszaverő fó- 30 lia a 6 mérőhegyen áthaladó sugáron helyezkedik el, tehát ennek jele kapuzza a tulajdonképpeni mérést. A másik 20 fényvisszaverő fólia az előző előtt helyezkedik el 5 — 10°-kal. Ennek jele a tulajdonképpeni méréselőkészítést végzi úgy, . 35 hogy nullázza az elmozdulás méréshez használt számlálót. A 3. ábrán látható a találmány szerinti berendezésben alkalmazott kódadók és az adatgyűjtő, illetve -feldolgozó 14 számítógép kapcsolata. A 40 19 infra adó-vevő jelkimenete 18 Schmitt-triggeren keresztül a 14 számítógép 17 állapot bemenetére van csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezésnél a lineáris kódadó egyik oldaláról megvilágított fésűszerűen kiképzett 12 kódlécből 45 van kialakítva, amely mögött a megvilágítást maszkoló 11 ablak, az ablak mögött fényforrás, a 12 kódléc előtt pedig egymáshoz képest egy osztással eltolva két 13 optoérzékelő van elhelyezve, amelyek kimeneteikkel 18 Schraitt-triggeren ke- 50 resztül a számítógép egy-egy 15 és 16 számláló bemenetére csatlakoznak. A 3. ábrán látható 14 számítógép a 13 optoérzékelőkből 15 és 16 számlálóbemenetre érkező, 8 Schmitt-triggerrel formált impulzususokat szá- 55 mólja. Mivel a 13 optoérzékelők egymáshoz képest egy osztással el vannak tolva, a fényforrásból a 11 ablakon és a 12 kódlécen átjutó fény által keltett impulzussorozat is fáziseltolást szenved. A kél jel fázishelyezctéből lehet a mozgás 60 irányára következtetni, ami alapján a 14 számítógép pozitív vagy negatív benyomódási értékeket vesz fel. A számlálást a 6 mérőhegynek a burkolatra érésekor kell megkezdeni és a forgástengely és 6 mérőhegy függőleges egybeesésekor 65 kell befejezni, ezért ezek a geometriai helyek at pt 5 mérőkeréken pontosan be vannak jelölve a 20 m fényvisszaverő fóliákkal. A számlálás kezdetéi és leállítását a 7 állapot bemenetre érkező start- és m slopjelzés vezérli. A start- és stopjelet 19 infra gt adó-vevő állítja elő akkor, amikor szembe kerül ke az 5 mérőkeréken elhelyezett 20 fényvisszaverő m fóliákkal. Az indító impulzust követően csak egy ny meghatározott késleltetési idő eltelte (mérési el időkhöz) után érzékeli a 14 számítógép a követm kező leállító impulzust. A mérési jegyzőkönyvhöz szükséges egyéb adatokat, mint például a dáza tumot, a mérés kezdetének és befejezésének időle pontját, jegyzőkönyv sorszámot, a mért út azonom sító adatait (pl. út, pálya, sáv), a léghőmérséklehí tét és a burkolathőmérsékletet a 14 számítógép eg billentyűzetéről visszük be a tárolóba. A mérés leállítása után elvégezhető a mérési adatok staki tisztikai kiértékelése, aminek alapján technolóra giai javaslat készíthető az útpálya műszaki köveai telményeknek megfelelő és gazdaságos felújítány sára. ta A találmány szerinti berendezés előnyösen alki kalmazható mindazon közeledésépítési mérési ny feladatoknál - elsősorban aszfaltrendszerű búrsz kólátoknál -, ahol a burkolat keménységét, bem hatolással szembeni ellenállását kell meghatárő rozni, illetve a burkolatkeménység hossz-szelfo vény szerinti változásának ismerete elengedheki tetlen. rt A találmány alkalmazásának előnye, hogy a el közlekedési építmény burkolatáról folyamatosa nak tekinthető, nagy válószínűségi megbízhatóde ságú behatolási ellenállást mér, a mérési eredhí ményeket kívánság szerint alakítható módon felki dolgozza, matematikai statisztikai és építésszerve vezési irányelvek szerint. A berendezés használasz Iával a tényleges burkolatkeménység a hőfoktól vs függően határozható meg, melyet számítógépes lit feldolgozó program egy választott konstans hőki mérsékletre redukál, így a közlekedési építmények újabb rétegei ismert keménységű rétegre tervezhetők és építhetők, miáltal élettartamuk jelentősen növelhető. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás közlekedési építmények burkolatkeménységének folyamatos meghatározására, melynek során a burkolatba meghatározott statikus vagy dinamikus terheléssel ellátott mérőhegyet nyomnak, majd ezt követően a benyomódás mélységét megmérik, és az így elvégzett mérést meghatározott szakaszonként ismételve mérési adathalmazt gyűjtenek, amit utólag kiértékelnek, azzal jellemezve, hogy a közlekedési építmény burkolatkeménységét kifejező benyomódás mérésekor egy, a burkolat hossztengelyére merőleges egyenes mentén három letapogatási pont egymáshoz viszonyított helyzetéből referenciajelet állítunk elő úgy, hogy mindhárom pont terheletlen, majd a középső pont terhelése után a referenciajelhez viszonyított változásból a benyomódásra jellemző mérőjelet állítunk elő, végül 4
