199012. lajstromszámú szabadalom • Mérőeszköz rendkivül kis áramló közegmennyiségének kijelzésére, valamint a mérőeszközzel kialakított mérőpisztoly
1 HU 199012 E 2 rŐfolyadékol tartalmaz és légtere egy csövön keresztül tömítés furatával, egy másik csövön keresztül pedig egy a pisztolyalakú alaptest agyán levő lyukkal van összekötve, míg a hátsó mérőfej egy további csövön keresztül egy a pisztolyalakú alaptest hátsó oldalán levő lyukkal áll összeköttetésben. A találmány további lehetséges változatait és részleteit kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti mérőeszköz vázlatos felépítését mutatja metszetben, nyugalmi helyzetben, a 2. ábra egy találmány szerinti mérőeszközt tüntet fel vázlatosan, mérési helyzetben, a 3. ábra a nehézségi erő tengelyirányú komponensének változását mutatja különböző dőlésszögek esetén, a 4. ábra egy találmány szerinti mérőeszközt tartalmazó mérőrendszer vázlatos felépítését mutatja, az 5. ábra a mérőlap forgástengelyének egyik lehetséges kialakítási módját tünteti fel, a 6. ábra az 5. ábra Il-II metszete, a 7. ábra a találmány szerinti mérőeszköz különböző üzemhelyzeteit tünteti fel vázlatosan, mégpedig a) a mérőeszköz nyugalmi helyzetét, b) a mérőeszköz mérőhelyzetét, c) a mérőeszköz mérőcseppképző helyzetét, d) a mérőeszköz azon helyzetét, amelyben a mérőfoiyadékot a mérések folyamatosságának biztosítására kiindulási helyzetébe juttathatjuk vissza, a 8. ábra egy automatikus működésű mérőeszköz kialakítását tünteti fel vázlatosan, valamint annak egyes üzemhelyzeteit a szükséges elmozdulások feltüntetésével, a 9. ábra a mérés folyamatos végzéséhez szükséges művelet elvégzését tünteti fel vázlatosan, végül a 10. ábra egy találmány szerinti mérőeszközt tartalmazó mérőpisztolyt tüntet fel vázlatosan. Az 1. ábrán látható találmány szerinti mérőeszköznél egy 4 bemenőcsonk — célszerűen 90°ban lefelé fordított nyílással — 1 mérőfejbe vezet, amely célszerűen gömb-, fekvőhenger- vagy kúpban folytatódó hengeralakú. Egy 5 kimenőcsonk hasonlóképpen, — de célszerűen 90°-ban felfelé mutató nyílással — 2 mérőfejbe vezet. Az 1 és 2 mérőfejek között található a 3 kapilláris. A felsorolt szerkezeti elemeket előállíthatjuk az ismert üvegtechnikai módszerekkel üvegből, 6 hegesztések alkalmazásával, de előállíthatjuk ragasztással átlátszó műanyag elemekből, illetve üveg-, és műanyagelemek kombinációjából is. Az 1 mérőfejben 7 mérőfolyadék foglal helyet, amelyből 8 mérőcsepp képezhető. A 2. ábrán a mérőeszköz a vízszinteshez képest a dőlésszöggel elfordított helyzetben van ábrázolva, úgy, hogy a 3 kapilláris a 2 mérőfej irányába lejtsen. A 8 mérőcseppre ható 9 nehézségi erőnek akkor tengelyirányú 10 komponense keletkezik, amely a 8 mérőcseppet a 2 mérőfej irányába igyekszik hajtani. A 3. ábra tanúsága szerint a 9 nehézségi erő tengelyirányú 10 komponense annál nagyobb, minél nagyobb az a dőíésszög, értéke az ismert képlet szerint F = g.sino. A 4. ábrán feltüntetett mérőrendszert 12 alaplap hordozza. Erre egy 14 forgástengely körül elforgathatóan van felerősítve a mérőeszközt hordozó 13 mérőlap. A mérőeszköz 3 kapilláris mellett, azzal párhuzamosan 18 mérőskála húzódik. A mérőeszköz 4 bemenőcsonkja hajlítható módon, de gáztömören van összekötve a 15 műszerbemenettel. A 12 alaplapon 13 mrőlap helyzetét az ábrán az óramutató járásának megfelelő irányban 16 és 17 ütközők határolják, amelyek célszerűen úgy vannak kiképezve, hogy magasságuk állítható legyen (ezt az ábrán nem tüntettük fel), de a 16, 17 ütközőket a 13 mérőlap túl is haladhassa (pl. benyomható kiképzéssel, vagy bármely más önmagában ismert módon). A 14 forgástengely kialakításának egy lehetséges módját tünteti fel az 5. ábra. A 12 alaplapot és a 13 mérőlapot 14' tengelycsavar fogja össze, amely célszerűen a 12 alaplapba besüllyesztett fejjel van kikképezve. A 15 műszerbemenet a 14’ tengelycsavar méretének megfelelő furattal ellátott, belül a 20 belső térrel kiképzett 19 csatlakozófejben végződik, a mérőberendezés 4 bemenőcsonkja pedig a teljesen hasonlóan kialakított 22 csatlakozófejben. Ezek a 14’ tengelycsavarra úgy vannak felszerelve, hogy a 19 és 22 csatlakozófejek közölt (valamint szükségeseién a 13 mérőlap és a 19 csatlakozófej között is) 21 és 23 tömítések vannak elrendezve, és az alkatrészek a 24 csavaranyával vannak összeszorítva. A 24 csavaranyát valamely ismert módon rögzítjük (kettős anyával, rugós alátéttel slb.). A 14’ tengelycsavarba belül menettel ellátott, vakfurat jellegű 25 furat van bemélyítve, amely a megfelelő helyeken 26 furatokkal úgy van harántolva, hogy a 26 furatok a 19 és 22 csatlakozófejek belső tereibe vezessen. A 25 furat 27 záródugóval van lezárva. Az 1 mérőfejbe annyi 7 mérőfolyadékot juttatunk, hogy az akkor, ha a 12 alaplapon a 13 mérőlapot az ábrán az óramutató járásával egyező irányban a 16 ütközőig elforgatjuk, a 7 mérőfolyadék szintje ne érje el a 3 kapillárist, de ha a 13 mérőlapot továbbforgatjuk a 17 ütközőig, akkor viszont elérje. Az így kialakított mérőrendszer használatakor a mérőrendszert a 15 műszerbemenet és az 5 kimenőcsonk útján kapcsoljuk be a közegáramlás útjába, úgy, hogy az áramlás iránya az ábrán balról jobbra haladjon. Szivárgásvizsgálat esetén az 5 kimenőcsonk bekötése felesleges lehet, ehelyett az az atmoszférával lehet összeköttetésben. A 13 mérőlapot a 2 dőlésszöggel elfordítjuk, úgy, hogy az a 17 ütközővel érintkezzen, mire a 7 mérőfolyadék a 3 kapillárisban egy 8 mérőcseppet képez. Az első mérést megelőzőleg két-három mérőcseppet egy kis gáz (vagy levegő) befúvatásával a 3 kapillárison végighajtuk, mire az a 2 mérőfejben fog elhelyezkedni. Ezt követően a 13 mérőlapot előbb vízszintes helyzetbe hozzuk, majd a] dőlésszöggel lehajlítjuk, úgy, hogy a 13 mérőlap a 16 ütközővel érintkezzen. Ekkor az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
