199010. lajstromszámú szabadalom • Járókerekes áramlásmérő, előnyösen folyadékok átfolyásának mérésére.

1 HU 19901C B 2 A találmány tárgya járókerekes áramlásmérő, előnyösen folyadékok átfolyásának mérésére, a­­mely áramlásmérőnek háza van, a házban forgat­­hatóan csapágyazolt járókereke van, a járókerék érintőjének irányában a ház falában egymással párhuzamos beömlő nyílás és kiömlő nyílás van kialakítva. Ilyen áramlásmérő önmagában ismert, segítsé­gével egy adott keresztmetszeten átfolyó folya­dék mennyisége határozható meg, Az ismert járókerekes áramlásmérők hátrá­nya, hogy az átfolyó folyadékmennyiségei külö­nösen kis intenzitású átfolyásoknál pontatlanul mérik. A pontatlanság a beömlő nyílás és a ki­ömlő nyílás átmérőjének közel azonos értékű megválasztásából, továbbá a járókerék és az á­­ramlásmérő háza közötti hézag nem optimális kialakításából adódik. A szokásos megoldások­nál ezt a hézagot minimalizálják pontos illesztés­sel. Ezáltal a forgó járókerék és a ház között nem alakul ki a mért folyadékból kenőfilm, és így növekszik a felsúrlódás, ami elsősorban kis in­tenzitásoknál rontja a mérés pontosságát. A hé­zag növelése ugyanakkor a mért folyadéknak a ház és a járókerék közötti átszivárgását eredmé­nyezi, A találmány célja az ismert megoldások hátrá­nyainak kiküszöbölése, olyan áramlásmérő kiala­kítása, amely kis intenzitású átfolyásokat is pon­tosan mér, továbbá a nagyobb intenzitások tarto­mányában is lineáris. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt járóke­­rckes áramlásmérővel úgy értük el, hogy a beöm­lő nyílás keresztmetszete, a kiömlő nyílás ke­resztmetszete, valamint a ház és a járókerék kö­zötti hézagból adódó átfolyási keresztmetszet aránya 1 : 10 : 0,3 ~ 0,15. A keresztmetszetek i­­lyen megválasztása esetén elérjük, hogy a ház, il­letve a járókerék fala és az áramló folyadék kö­zötti súrlódás nem rontja a mérés linearitását, és az átáramló folyadékmennyiség kis intenzitások­nál is pontosan mérhető. A találmány szerinti áramlásmérő egy előnyös kiviteli alakjánál a ház belső átmérőjének és a já­rókerék átmérőjének aránya 1.0,15: 1.025 : 1. A találmány szerinti áramlásmérő egy további előnyös kivitelénél a járókerék oldala és a ház belső fala közötti hézag és a járókerék átmérőjé­nek aránya 0,025 -t 0,030 : 1. A találmány szerinti áramlásmérőt a rajzokon szemléltetett kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesen, ahol i : 1. ábra a találmány szerinti áramlásmérő elöl­nézeti képe részben metszetben a 2. ábra a találmány szerinti áramlásmérő járó­kereke és a háza közötti illesztést szemléltető rajz. A találmány szerinti áramlásmérőnek, mint az az 1. ábrán látható 1 háza van, az 1 házban 3 csapággyal elfordulóan rögzített 22 járókerék van elhelyezve, a 2 járókerék átmérőjének irá­nyába az 1 ház falában egymással párhuzamosan 4 beömlő nyílás és 5 kiömlő nyílás van kialakítva. A 4 beömlő nyílás Abc keresztmetszete, az 5 ki­­ömlő nyílás Aki keresztmetszete, valamint az. 1 ház és a 2 és járókerék közötti házagból adódó Aekv átfolyási keresztmetszet aránya Abe : Aki Aekv = 1:10 : 0,3 - 0,15 (I) értékre van választva. Az Aekv átfolyási ke­resztmetszet a 2. ábrán alapján Aekv = d (B + 2b) + 2 (b-x) (II) ahol d az 1 ház Dl belső átmérőjének, illetve a 2 járókerék D2 átmérőjének különbsége, azaz az 1 ház és a 2 járókerék közötti hézag. B a járóke­rék vastagsága, b pedig a 2 járókerék oldala és az 1 ház fala közötti távolság. A folyadék áramlása közben a b távolság által meghatározott térrész­ben mozgást végző folyadékrészek ekvivalens áramlási vastagsága x. Ez az érték intenzitásfüg­gő, azaz x = f (I) (III) ahol az f függvény írja le az I intenzitástól való függőségét. Az áramlásmérő 4 beömlő nyílásán érkezik a mérendő folyadék. Ez a folyadék megpörgeti a 2 járókereket a 3 csapágy körül, majd az 5 kiömlő nyíláson távozik. A 2 járókerék egy fogaskerék. Az átömlő folyadék a fogaskerék fogai közötti 6 térrészt tölti ki. A 2 járókerekes áramlásmérő e­­zen térrész nagysága, valamint a 2 járókerék szögelfordulása alapján kalibrálható. Az 5 kiöm­lő nyílás Aki keresztmetszetének, a 4 beömlő nyílás Abe keresztmetszetének viszonyát az (I) összefüggés alapján megválasztva a kimeneti ol­dalon az áramló folyadék sebessége tized része a bemeneti oldalon tapasztalhatónak. Ezzel az arányválasztással kiküszöbölődnek a kiömlési ol­dalon a zavaró turbulenciák, illetve az ebből származó mérési linearitási hiba. Az áramlásmé­rő pontossága szempontjából — elsődlegesen a kis intenzitású, azaz lassú átfolyások esetében — lényeges paraméter a 2 járókerék oldala és az 1 ház fala közötti b távolság. Ha ez a távolság kicsi, akkor a 2 járókerék és az 1 ház fala közötti súrló­dás megnő. Ez a mérés linearitását rontja. Az is­mert megoldásoknál a súrlódás csökkentésével kívánták javítani a linearitási hibát. Ugyanakkor nem vették figyelembe, hogy a b távolság növelé­sekor az 1 ház falán lévő folyadék leáll. A b tá­volság által meghatározott térrészben mozgást végző folyadék x vastagságát egyrészt a (III) ösz­­szefüggés írja le, másrészt magától a b távolság­tól is függ. Ezen jelenség figyelembevétele indo­kolja a (II) összefüggéssel részletezett Aekv át­folyási keresztmetszet (I) összefüggésben mega­dott korlátok közötti kiválasztását. Azt, hogy az adott korlátokon belül pontosan milyen értékre célszerű választani Aekv értékét egyrészt a mé­rendő folyadék viszkozitása befolyásolja, más­részt a mérendő folyadék viszkozitása befolyásol­ja, másrészt arra kell figyelemmel lenni, hogy az átfolyásmérése linearitása milyen intenzitás érté­kek között kívánatos. A mérés további pontosítása érdekében a 2. ábrán szemléltetett méretek, azaz az 1 ház Df belső átmérőjének és a 2 j járókerék D2 átmérő­jének aránya célszerűen Dl : D2 - 1,015 t 1,025 : 1 (IV) továbbá a 2 járókerék oldala és az 1 ház belső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 t>5 2

Next

/
Thumbnails
Contents