198998. lajstromszámú szabadalom • Gázüzemű hősugárzó készülék
1 HU 198998 B 2 ti módon, azzal az eltéréssel, hogy a kiindulási axki-keverékhez még 1000 g krómnak megfeleld mennyiségű krómtrioxidot is adunk. Pórusképzó anyagként ezúttal 20 kg dextrint használunk. A kapott masszából sajtolással készítünk a sugárzó oldalon parabola alakú bemélyedéseket tartalmazó égőtesteket, amelyeket az 1. példában leírt módon paraffinmentesítünk, majd 1100 *C-on két óra alatt kiégetünk. 3. példa Kerámia masszát készítünk az 1. példa szerinti módon 18,4 kg magnéziumoxid, 24,3 kg alumfniumoxid és 57,3 kg szilíciumoxid keverékéből, azzal az eltéréssel, hogy pórusképző anyagként ezúttal 17 kg grafitot használunk. A masszából az 1. példa szerint készítünk égőtesteket, amelyek porozitása 49,5%. Az égőtestek sugárzó oldalára 600 g vanádiumnak megfelelő vanádiumpentoxid és 400 g molibdénnek megfelelő ammónium-molibfát összesen 70 liter vízzel készített oldatát visszük fel porlasztással. Az égőtesteket megszárítjuk, majd 800 eC-on három órán át hőkezeljük. 4. példa Kerámia masszát készítünk 0,5 kg magnéziumoxidból, 24,5 kg alumíniumoxidból és 75,0 kg szilíciumoxidból az 1. példa szerinti módon azzal az eltéréssel, hogy a nyers kerámia masszához ezúttal 35 kg cerezint és 15 kg kukoricalisztet adunk. Kiégetés után 35% porozitású kerámia anyagot kapunk, amelyet az 1. példa szerinti módon dolgozunk fel kész égőtestté. Az 1. példa szerinti módon dolgozunk fel kész égőtestté. Az így kapott termék előnyösen használható magas fűtőértékű vagy oxigénnel dúsított gázáramok elégetésére. 5. példa Kerámia masszát készítünk 22,0 k magnéziumoxid, 48,4 kg alumíniumoxid és 29,5 kg szilíciumoxid összekeverésével. A nyers masszához ezúttal 20 kg szulfitszennylúgot és 10 kg barackmagőrleményt adunk, egyébként az 1. példa szerinti módon járunk el. A kiégetés után kapott idomok porozitása 73,5%. Az így készített égőtestek elsősorban alacsony fűtőértékű vagy inert gázokkal kevert tüzelőanyagok elégetésére használhatók. 6. példa Kerámia masszát készítünk 24,3 k magnéziumoxid, 2,2 kg alumíniumoxid és 73,5 kg szilíciumoxid felhasználásával az 1.példa szerinti módon, azzal az eltéréssel, hogy a nyers masszához ezúttal 23 kg grafitot adunk pórusképzőként. Kiégetés után 25,2% porozitású égőtesteket kapunk. Az így előállított égőtestek különösen előnyösen használhatók mobil berendezésekbe, ahol az égőtestek nagy mechanikai igénybevételnek vannak kitéve. 7-P^da Megismételjük a 6. példa szerinti eljárást azzal az eltéréssel, hogy a formázás és kiégetés után kapott terméket ezúttal maratásnak vetjük alá. Az égőtestek sugárzó oldalát 20 percen át érintkeztetjük 10%-os hidrogén-fluorid oldattal, majd bő vízzel addig öblítjük, mi a lefolyó víz pH-értéke 6-ra nem emelkedik. Az így előállított égőtesteket ugyancsak nagy mechanikai igénybevétel esetén használhatjuk a legelőnyösebben. A találmány szerinti készülék előnye, hogy égőlapja kialakításánál, anyagánál — felületi tulajdonságainál — fogva a korábban alkalmazott hasonló célú hősugárzó készülékekhez képest megnövelt üzembiztonsággal és emisszióképességgel rendelkezik. Az alkalmazott szerkezeti elemek és anyagok találmány szerinti kombinációja lehetővé teszi, hogy a készülék jól elviselje a hirtelen hőlökéseket. Az égőlap kellő aktivitású, és olyan rétegekkel van társítva, amelyek a gázolt tökéletes égését katalitikus úton segítik elő. Az égő porozitása és felületi tulajdonságai — az inhomogenitások — a lehető legjobban megfelelnek az égés reakció-feltételeinek. A találmány szerinti készülék az égéstermékben levő elégtelen szénhidrogéneket és a szénmonoxidot is elégeti, a sugárzás spektrumát pedig a fénytartományból az infravörös sugárzás tartományába tolja el. A készülék egyaránt alkalmas városi gáz, földgáz, FB-gáz és biogáz elégetésére, és felhasználható olyan helyeken is, ahol szálló por van a térben, például raktárak, csarnokok, csirkenevelők, nyúlnevelők és más kisállat-nevelő helyiségek fűtésére. A tisztalevegő-ellátás segédenergia nélkül megoldható azáltal, hogy a készülék az égéshez szükséges levegőt nem szükségszerűen a közvetlen környezetéből szívja be, hanem levegővezetéken keresztül valamely pormentes, vagy viszonylag pormentes térből. A vezetékbe a levegő scgcdenergia nélkül áramlik be. A vezeték beszívó nyílásától kezdve a hősugárzáshoz kapcsolódó levegő bevezető kamra, a gázfúvóka, a diffúziós kúp és a gáz-levegő kevérőkamra a környezettől pormentesen el van tömítve, így számottevő mennyiségű szálló por nem tud bejutni az égőkamrába és a sugárzólap kiáramló nyílásaiba. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Gázüzemű hősugárzó készülék, amelynek átmenő lyukakat tartalmazó kerámia anyagú égőlapja, valamint az égőlap mögötti térbe levegő-gáz keveréket betápláló szerkezete van, azzal jellemezve, hogy 0,5 — 25 tömeg% magnéziumoxidot, 1-50 tömeg% alumíniumoxidot és 25 — 75 tömeg% szilíciumoxidot tartalmazó, 25 — 70 tömegé sziliciumoxidot tartalmazó, 25 — 70%, előnyösen 35 — 50% porozitású kerámiából égőlapja (1) van, amelynek a sugárzó oldalán pro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
