198995. lajstromszámú szabadalom • Magas hőállóságú, kétrétegű hőszigeteléssel ellátott, előregzártható csőelemek és csővezetékek
1 HU 198995 B 2 A 2 elválasztócsövet az 1-3. ábrák szerinti szerkezet esetében — például papírból késziilt — 9 nyílásokkal (lyukakkal) áttörté falú cső alkotja. Amint a 2. ábrán látható, e kiviteli példa esetében a 9 nyílások szabályosan, egy-egy alkotó mentén húzódó párhuzamos sorokban, egymástól e oldaltávolságokban vannak kiosztva, és a sorok paláston mért f oldaltávolsága is azonos (2. ábra). Az 1-3. ábrák szerinti csöelem előállítása a találmány szerinti eljárással a következőképpen történik: az 1 haszoncsövet, a 3 köpenycsövet és közöttük a 2 elválasztócsövet a megkívnt tj t2 távközökkel a 7 belső távtartók és 8 külső távtartók segítségével előírt helyzetükban rögzítjük, és az 1 haszoncső és 2 elválasztócső közötti tér egyik - például az 1. ábra szerint a jobboldali — végét a 6 zárótesttel lezárjuk. Ezt követően töltjük ki az 1 hasoncső és 2 elválasztócső közötti teret porszerű vagy/és szilárd szemcsés 4 hőszigetelő anyaggal. A 2 elválasztócső 9 nyílásait még a behelyezése előtt vékony, rugalmas, tágulni, vagy könnyen átszakadni képes anyaggal, például műanya gfóliával, esetleg a vízbehatolást is meggátló, de a 9 nyílásokon át az 1 haszoncső és 2 elválasztócső közötti térbe nyomás hatására betűrendem képes gumilemezekkel zárható le, annak érdekében, hogy a szemcsés anyag átpergését a 2 elválasztócső és a 3 köpenycső közötti térbe — amennyiben a szemcseméret kisebb, mint a 9 nyílások mérete — meggátoljuk. Ezt követően a csőelem másik végén is lezárjuk a 11 zárótesttel az 1 haszoncső és a 2 elválasztócső közötti teret. A következő lépésben a 2 elválasztócső és a 3 köpenycső közötti teret a csőelem két végén valamilyen ideiglenes (nem ábrázolt) szerkezettel zárjuk le, és e térben - ugyancsak önmagában ismert módon — kemény 5 műanyaghabot, előnyösen poliuretánhabot állítunk elő. A zárt térbe juttatott folyékony műgyanta-komponensek reakciója eredményeként az atmoszférikust meghaladó nyomású gáz és habanyag képződik, és ez a még nem szilárdult, nem alaktartó, nagynyomású habanyag a 2 elválasztócső 9 nyílásain át benyomul az 1 haszoncső és a 2 elválasztócső közötti térbe, és az ott lévő szilárd szemcsés 4 hőszigetelő anyag térfogatát csökkenti, vagyis ezt az anyagot hatékonyan tömöríti. Az 1. és 3. ábrán a szemcsés 4 hőszigetelő anyagba hatolt és ott megszilárdult műanyaghab-betüremléseket 10 hivatkoziási sz, nmal jelöltük. A 4 hőszigetelő anyag térfogatcsökkenése e 10 betűremlések össz-térfogatának felel meg. Az 5 műanyaghabként poliuretánhab alkalmazása azért célszerű, mert e műaynaghab előállítása során bekövetkező kémiai reakció nem jár vízképződéssel, így nem áll fenn az a veszély, hogy a szemcsés vagy porszerű 4 hőszigetelő anyagba víz kerül. A 4. ábra szerinti szerkezet előállítása során mindenben a fent leírtak szerint járunk el; az eltérés pusztán abban áll, hogy a 2 elválasztócső (1-3. ábrák) helyett olyan — előnyösen ugyancsak papírból készült — 20 elválasztócsövet alkalmazunk, amelynek hullámosított, nem pedig nyílásokkal áttört fala van. Ebben az esetben az "in situ" előállított műanyaghab képződése során keletkező nyomás a 20 cső 20a hullámvölgyein keresztül kifejtett nyomással tömöríti a szilárd szemcsés 4 hőszigetelő anyagot, vagyis a szükséges tömörítési nyomás a hullámos cső deformációjának eredményeként adódik át a 4 hőszigetelő anyagra. A találmányhoz számos olyan előnyös, újszerű többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. A leglényegesebb előny, hogy a hőszigetelés hőtűrése a haszoncsövet közvetleül körülvevő, kötőanyag-nélküli szilárd szemcsés vagy/és porszerű hőszigetelő anyagnak köszönhetően olymértékben megnövelhető, hogy a hőszigetelés minden — gyakorlatban előfrodulható — hőmérsékletet, tehát 160 °C-t jóval meghaladó akár 300 °C-t elérő hőmérsékleteket is kibír. A találmány szerinti módszerrel a tömörítés egyszerűen és nagy hatékonysággal, biztonságosan hajtható végre. A szemcsés, illetve porszerű 4 hőszigeteléő anyagréteg tj vastagságának a megválasztásánál ugyanis alapvetően csak a hőtűrés megfelelő mértékének ma megválasztását kell szem előtt tartani, vagyus azt, hogy a külső 5 műanyaghab-rétegre már ne adódjék át akkor hőmérséklet, amely azt károsítaná. Ugyanakkor a szemcsés anyag-réteg — amint erre a bevezetőben már utaltunk — annál könnyebben tömöríthető, minél kisebb a tömörítendő tömeg a tömörítési felülethez képest, ami a jelen esetben a 2 elválasztócső paláslfelületével azonos. Mivel a tj rétegvastagság a találmány szerinti eljárás eredményeként csekély lehet, hiszen a teljes hőszigetelő hatás biztosításához az 5 műanyaghab-réteg is részt vesz, a tömörítés olyan hatékony, hogy utólagos lokális tömörödésének, és más helyeken ennek következtében létrehöhető, hőhidakat alkotó hézagok gyakorlatilag nem keletkezhetnek. A szemcsés 4 hőszigetelő anyag-réteg állandó tömörségét a csüővezeték üzemelése során bekövetkezhető hőmérséklet-változások sem befolyásolják hátrányosan, mert az 5 műanyaghab réteg rugalmas, így kívülről mintegy utánengedŐ "rugóként” funkcionálva tartja állandó nyomás alatt a szemcsés vagy/és porszerű 4 hőszigetelő anyagréteget. További előnyt jelent, hogy a szemcsés anyagréteg mentén a hőmérsékletváltozások hatására bekövetkező hossztengely irányú haszoncsőmozgások lényegesen könnyebben végbe tudnak menni, mint más hőszigetelő szerkezetek alkalmazása esetén, mert a haszoncső külső felülete és a szemcsés vagy porszerű hőszigetelő anyag között gördülő súrlódás lép fel. így a hőmozgások könnyen, minden károsodási veszélytől mentesen tudnak végbemenni. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletesen ismertetett példákra, illetve szerkezetekre, hanem igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. 5 10 15 20 25 30 35 40. 45 50 55 60 65 4
