198975. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő elem, különösen épületek téerlhatároló szerkezeteinek hőszigeteléséhez, valamint eljárás az elem előállítására
1 HU 198975 A 2 szemcsés adalékanyag felhasználásával készítjük el; célszerű, ha az egyszemcsés adalékanyag a 0/5—1 mtn-es, az 1-2,5 mm-es, vagy a 2,5-4 mm-es (két osztályozó szita-lap közé eső) mérettartományok valamelyikébe esik. Az egyszemcsés adalékanyag magas esztétikai színvonalú látható felületet eredményez. A keveréket általában természetes állapotú, legömbölyített szemcsék által alkotott, vagy/és zúzott szemcsékből álló adalékanyag, például bazalt- vagy/és márványzúzalék, bányahomok vagy/és kvarchomok felhasználásával készítjük el, amelyek szilárdsága legalább azonos a megkötött műgyanta szilárdságával, előnyösen azt meghaladja. Amennyiben pl. külső homlokzaton megjelenő felületű burkolóelemek gyártásáról van szó, esztétikai okokból célszerű lehet, ha a keveréket — előnyösen a műgyanta tömegének mintegy 1 — 15%-át kitevő mennyiségű — színezőanyag, például festék vagy/és pigment hozzáadásával készítjük el. A keverék-komponenseket előre meghatározott receptura szerint pontosan kimérjük, a gyantát térhálósítóval, valamint — adott esetben — a színezőanyaggal alaposan öszszekeverjük, majd a következő lépésben e részkeverékhez keverjük hozzá intenzíven a szilárd szemcsés adalékanyagot. A mátrixot a kemény műanyaghab-tábla felületén egyenletes rétegvastagsággal terítjük el, kézzel (ütögetéssel) vagy/és hengerléssel tömörítjük. A kéreg rétegvastagsága — az alkalmazott szilárd szemcsés adalékanyag méretétől függően — általában 3 — 15 mm között változik, többnyire a maximális szemcseméret 2 —6-szorosát, célszerűen mintegy háromszorosát kitevő vastagságú kérget készítünk. Célszerű, ha a réteg létrehozására szolgáló keverék készítéséhez kis viszkozitású, nagy kapilláraktivitású műgyantát használunk; az ilyen tulajdonságú gyanták hatékonyan, viszonylag mélyre tudnak a habanyagba beszívódni, ezért a két réteg közötti kapcsolat igen erős. A találmány a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük' részletesen, amelyek a találmány szerinti burkolóelem rétegfelépítését és anyagszerkezetét szemléltetik, valamint a burkolóelemek függőleges felületén történő lehetséges rögzítési módjait tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy burkolóelem egy részlete látható keresztmetszetben; a 2. ábrán metszetben, a ténylegesnél lényegesen nagyobb méretarányban látható a burkolóelem felületi kérgének anyagszerkezete; a 3. és 4. ábrákon függőleges metszetben tüntettük fel a találmány szerinti hőszigetelő burkolóelemek egymáshoz és függőleges falfelülethez csatlakoztatási módját. A y vastagságú burkolóelem - amint az 1. ábrán látható — yj vastagságú 1 kemény műanyaghab rétege és yj vastagságú 2 szilárd felületi kérge van. Ez utóbbi 3 szilárd szemcsékből és 4 műgyanta kötőanyagból áll. Amikor az 1 műanyagréteget alkotó táblára a 2 kérget alkotó keveréket még nyers, folyékony állapotábanfelhordjuk, a 4 műgyanta-komponens e rétegből a habanyagba m mélységre behatol, és ezzpl rendkívül erőteljes kapcsolat jön létre a kétféle 1 és 2 réteg között. Az 1. ábra szerinti szerkezet esetében a habréteget polisztirol-hab alkotja, amely — a jellegéből, illetve gyártástechnológiájából következően - összepréselt 5 makroszemcsék halmazából áll. Az m mélységre az 1 keményhab-lemezbe hatoló 4 műgyanta egyrészt — körülfogva ezeket az 5 szemcséket — azok felületén 6 bevonatot képez, másrészt ki is töltheti az 5 szemcsék között tereket, illetve hézagokat. Amennyiben az 1 hablemez anyaga poliuretán, annak nyitott celláiba hatol a műgyanta, és ennek köszönhetően jön létre az 1 műanyaghab-lap és a 2 felületi kéreg között a kötés, vagyis a jó kapcsolat. A 2. ábrán erősen felnagyítva ábrázoltuk a 2 kéregben kialakuló méhsejt-szerkezet. A már említett megszilárdult műgyantavázat — amely a 3 szemcséket körülveszi — 7 hivatkozási számmal jelöltük. A szemcsék közötti 8 üregek bezárt levegőt tartalmaznak, de ha a keveréket annyi műgyanta hozzáadásával készítjük el, hogy a bedolgozott mátrix telített lesz, a szemcsék közötti 8 tereket a 4 gyanta ki is töltheti. Általában elegendő a keveréket annyi gyantával készíteni, hogy a bedolgozott mátrix telítetlen legyen, és a gyantához - amint már említettük — színezőanyag is keverhető. A 3. ábrán két, találmány szerinti előregyártott hőszigetelő burkolóelem 9 függőelges fala — akár vakolt, akár vakolatmentes — felületére ragasztásának és egymáshoz csatlakoztatásának egy célszerű megoldási lehetősége látható., A burkolóelemeket 10 ragasztóréteggel erősítjük a 9 falhoz, míg a vízsintes 12 illesztési hézaggal csatlakozó burkolóelemek közé tartósan rugalmas 11 tömítőanyagot (pl. FUGASIL-t) helyezünk. Ugyanilyen tömítőanyag kerül a szomszédos burkolóelemek (nem ábrázolt) függőleges csatlakozási hézagaiba is, miáltal zárthézagos rendszer alakul ki. A 4. ábra szerinti megoldásnál viszont nyílthézagos rendszert alakítunk ki; a már ismert szerkezetrészeket és anyagokat a 3. ábrán már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 13 illesztési hézag ebben az esetben tört vonalvezetésű, mind vízszintes, mind függőleges értelemben. Ennek a megfelelően az előregyártott hőszigetelő burkolóelemek a peremei körben a 4. ábrán látható profillal rendelkeznek. Visszatérve az 1. ábrához: az 1 hőszigetelő réteg Y2 vastagsága a mindenkori igényeknek megfelelően választandó meg, például 30—100 mm lehet, a 2 kéreg Vj vastagsága pedig általában 3 — 15 mm között változhat, az alkalmazott szilárd szemcsés anyag méretétől függően. A találmányt a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük részletesen. 1. példa Alagútzsaluzatos technológiával készült öntött beton-falú épületet kell külső hőszigeteléssel ellátni. Ehhez — üzemi előregyártással az alábbi technológia szerint készítünk hőszigetelő burkolóelemeket: 1000 x 3000 mm-es, 80 mm vastagságú poli5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
