198945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklusos piridon-származékok előállítására

I HU 198945 B 2 a dózist tekintjük, amelyben a teszt-vegyület a kí­sérleti állatok 50%-át megvédi a Pentetrazol ál­tal kiváltott görcsszerű rohamoktól-. Az I. Táb­lázatban foglaljuk össze az (I) általános képletű­­vegyületek néhány képviselőjének a fenti teszten mutatott hatását, valamint az akut toxicitást (LD50; egéren egyszeri orális adagolás során mért érték). I. Táblázat Teszt-vegyOlet ED50 mg/kg P.0.LD50 mg/kg p.o. A 1,10 1500 F 0,79 5000 G 0,08 5000 H 0,66 >4000 M 0,83 5000 A = 3-metoxi-l-[(4-oxo-3-fenil-4H-piri­­do[2, í-a]flalazin-l-il)-karbonil]-azetidin; F = l-((10-klór-4-oxo-3-fenil-4H-pirido[2,l­a]ftalazin-l-il)-karbonil]-3-metoxi-azetidin; G = N,N-dimetil-10-klór-4-oxo-3-fenil-4H- pirido[2,l-a]ftalazin-l-karboxamid; H = N,N-dietil-10-klór-4-oxo-3-fenil-4H-pi­­rido[2,l-a)ftalazin-l-karboxamid; M = 3-metoxi-l-[(7-oxo-8-feniI7H-pirido­­[l,2-b]tieno[2,3-d]piridazin-10-il)-karbonil]-aze­­tidin. Az (I) általános képletű vegyületeket és a bá­­zikus szubsztituenseket magukban foglaló (I) ál­talános képletű vegyületek gyógyászatiig alkal­mas savakkal képezett addiciós sóit a gyógyászat­ban a hatóanyagot és inert hordozóanyagokat tartalmazó készítmények alakjában alkalmazhat­juk. A hatóanyagot orális (pl. tabletta, bevonatos tabletta, drazsé, kemény- vagy lágyzselatinkap­­szula, oldal, emulzió vagy szuszpenzió), rektális (pl. kúp) vagy parenterális (pl. injekciós oldat) adagolására alkalmas formában készíthetjük ki. A gyógyászti készítményeket oly módon állíthat­juk elő, hogy a hatóanyagot inert, szervetlen vagy szerves hordozóanyagokkal összekeverjük. A tabletták bevonatos tabletták, drazsék és ke­­ményzselatinkapszulák készítésénél hordozó­­anyagként pl. lakló/t, kukoricakeményítőt vagy származékait, lahamot, sztearinsavat vagy sóit stb. alkalmazhatunk. A lágyzselatinkapszulák hordozóanyagként pl. növényi olajokat, viaszo­kat, zsírokat, félszilárd vagy folyékony poliolokat stb. tartalmazhatnak. A lágyzselatinkapszulák azonban — a hatóanyag tulajdonságaitól függő­en — külön hordozóanyag nélkül is előállítha­­tók. Az oldatok és szirupok hordozóként pl. vi­zet, poliolokat, szaccharózt, ínvertcukrot, glü­kózt stb. tartalmazhatnak. Az injekciós oldatok készítése során hordozóanyagként pl. vizel, alko­holokat, poliolokat, glicerint, növényi olajokat stb. alkamazhatunk. A kúpok hordozóként pl. természetes vagy keményített olajokat, viaszokat, zsírokat, félszilárd vagy folyékony poliolokat stb. tartalmazhatnak. A gyógyászati készítmények továbbá konzerváló, oldásközvetító-, stabilizáló-, nedvesító-, emulge­­álószereket, édesítőszereket, színezékeket, aro­maanyagokat, az ozmózisnyomás változását elő­idéző sókat, puffereket, bevonatanyagokat vagy antioxidánsokat, valamint gyógyászatiig értékes további hatóanyagokat is tartalmazhatnak. Találmányunk tárgya továbbá eljárás gyógyá­szati készítmények előállítására oly módon, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet vagy savaddiciós sóját és adott esetben egy vagy több gyógyászatiig értékes anyagot galenikus formá­ra hozunk. A fenti gyógyászati készítmények betegségek kezelésére vagy megelőzésére alkalmazhatjuk, éspedig különösen konvulziók és szorongásos ál­lapotok kezelésére vagy megelőzésére, továbbá izemrelaxáns, szedatív-hipnotikus, antikonvulzív és/vagy anxiolílikus hatás kifejtésére alkalmaz­hatjuk. A hatóanyag-dózis tág határokon belül változ­hat és mindenkor az adott eset követelményeitől függ. Az orális napi dózis általában kb. 1 mg és kb. 100 mg közötti érték. Eljárásunk további részleteit az alábbi példák­ban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa I) 66,95 g tieno[2,3-d)piridazin-7(6H)-tiont argon-atmoszférában 3200 ml metilén-kloridban szuszpendálunk, majd 102,7 g a-bróm-fenil-ecet­­sav-kloridot csepegtetünk hozzá. A reakcióele­­gvet kb. 30 percen át szobahőmérsékleten kever­jük, majd 121 ml trietil-amint csepegtetünk hoz­zá és 25 — 30 °C-ra hűtjük. A reakcióelegyet kb. 40 percen át keverjük, majd az oldószert váku­umban eltávolítjuk. A maradékot 1000 ml vízben és 200 ml éterben felvesszük, kb. 30 percen át keverjük. A kiváló kristályokat szűrjük, vízzel, majd éterrel mossuk és egy éjjelen át szárítjuk. A megszárított kristályokat 1000 ml vízzel kever­jük, majd a vörösesibolya színű kristályokat szűr­jük, vízzel mossuk és vákuumban szárítjuk. A ka­pott 3-hidroxi-2-fenil-tiazolo[3,2-b]tieno[2,3-dj­­piridazin-4-ium-hidroxid (belső só) 260 — 264 °C-on olvad (bomlás). Kitermelés: 111 g (98%). A fenti eljárással analóg módon II) 7-klór-l(2H)-ftaizin-tion és a-bróm-fe­­nil-ecetsav-klorid reakciójával 9-klór-3-hidroxi-2-fenil-tiazolo[2,3-a]ftalazin-4-ium-hidroxidot (belső só) állítunk elő. Op.: 296-298 6c (kloro­­formos átkristályosítás után). a) 13,5 g 3-hidroxi-2-fenil-tiazolo[3,2-a]ftala­­zinium-hidroxid (belső só) és 8,1 ml propiolsav­­metil-észter 200 ml toluollal képezett elegyét a nedvesség kizárása mellett 24 órán át visszafolya­tó hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A reakció­elegyet lehűlni hagyjuk és egy éjjelen át jégfür­dőn keverjük. A kristályokat szűrjük, szárítjuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents