198919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furfurolgyártás reakcióelegyének vagy LUTTER-víznek energiatakarékos feldolgozására

1 HU 1989I9B 2 A találmány tárgya eljárás furfurolgyártás 0,5 —10 tömeg% furfuroltartalmú reakcióele­­gyénck vagy Lutter víznek extrakció és desztillá­­ció kombinációján alapuló energiatakarékos fel­dolgozására. A találmány szerint a furfurol-tar­­talmú reakcióelegy valamennyi szerves kompo­nensét extrakció ás az azt követő oldószer vissza­nyerés útján nyerjük ki. Az így kapott vízmentes eíegyct desztillációval választjuk szét komponen­seire. Faforgácsból, mezőgazdasági melléktermé­kekből (pl. kukorica csutka) történő furfurol gyártás során képződő reakcióelegy az alkalma­zott technológiai körülményektől függően 380 — 410 °K hőmérsékleten gőz alakban lép ki a reaktorból. Összetétele a kiindulási alapanyag és a reaktor technológiai paramétereitől függően kismértékben változik ugyan, de fő tömegében mindenképpen víz, amely 3-5 tömeg% furfu­­rolt, 1 — 3 tömeg% ecetsavat és 0,1 —0,3 tömeg% hangyasavat tartalmaz. A kis mennyiségben je­lenlévő egyéb szerves anyagok alkoholok, keto­nok, aldehidek, stb. együttes mennyisége általá­ban nem éri el a 0,1 tömeg%-ot sem. Az ismert eljárásokkal abból a reakcióelegy­­ből különböző módon megvalósított vízgőz desz­tillációval és ezt követő szeparálással nyerik ki a furfurolt. [Bowne R.I.: Handbook of Sugar Ana­lyses J. Wiley and Sons, New York (1912), Hitchcock L., Duffey H.: Chem. Eng. Prog. 44, 669 (1949(, Dunlop A.P.: "Furfurol" in Kirk- Othmer 2.nd. Ed. Vol.10. 237-251 (1966), Ullamns Encyklopadie der technoschen Chemie 4. Aufl. Band 12, 15 Verlag Chemie, New York (1976) I. A desztillációs feldolgozás mellékterméke az ún. Lutter-víz, amely kevés furfurol mellett a reakcióelcgynek a furfurolnál könnyebben illó komponenseit tartalmazza, összetétele általában 96 — 98 lömeg% víz, 1,0 —3,0 lömeg% ecelsav, 0,1 —0,3 tömeg% hangyasav, 0,05 — 0,1 tömeg% egyéb illékony szerves anyag és 0,5 — 1,5 tömeg% furfurol. Az ismert technológiai eljárásokkal ez a melléktermék, amelyet a környezetvédelmi elő­írások miatt meg kell tisztítani a szerves anyag tartalmától, csak igen költségesen dolgozható fel úgy, hogy a benne lévő furfurolt és a karbonsava­kat desztillációval elválasztják a víztől. Az erre vonatkozó szakirodalmi utalások [Brown W.V.: Chem, Eng. Prog. 59, 65 (1963), Hampe M.: Chem. Ing. Techn. 50, 647 (1978)ú arról tanús­kodnak, hogy az c.yan híg vizes oldatok, amelyek csupán 3%-nál kevesebb karbonsavat tartalmaz­nak szennyezésként, desztillációval vagy extrak­­cióval is csak nagy költséggel dolgozhatók fel úgy hogy a kinyert karbonsav értékesítése a legtöbb esetben nem fedezi a víztisztítás költségeit. A hagyományos furfurolgyártási technológiák további hátránya, hogy a reakcióelcgyből a furfu­rol desztillációs elválasztása csak többszöri visz­­szacirkuláltatással oldható meg és így az eljárás energiaigénye igen magas, esetenként a 12 —16 tonna gőz/tonna furfurol értéket is eléri. A furfurol előállításakor keletkező reakció­elegy extrakción alapuló feldolgozási eljárását is­mertetik a 423973 sz. és a 1011645 sz. szovjet szabadalmi leírásban. Minkdét eljárás szerint triklór-etilénnel extra­hálják a furfurolt a reakcióelegyből, majd az ext­raháló szert desztillációval választják el a furfu­­roltól. Egyik megoldás sem foglalkozik a furfu­rolgyártás reakcióelegyében szükségszerűen je­lenlévő karbonsavak kinyerésével, így azok a vi­zes fázisban maradva a környezetet szennyezik. A találmány szerinti eljárást azzal a céllal dol­goztuk ki, hogy a furfurolgyártás energia felhasz­nálásának csökkentése mellett, a környezet­­szennyezést okozó melléktermékek keletkezését megszüntessük, növeljük a kinyert furfurol mennyiségéi és a keletkezett ecetsavat, valamint hangyasavat is értékesíthető termékként nyerjük ki. A találmány kidolgozására végzett kísérlete­ink során felismertük, hogy ha a furfurolgyártás reakcióelegyét, alkil-acetát extrahálószerrel ext­raháljuk, akkor a reakcióelegy szerves kompo­nensei kis energiafelhasználás mellett együttesen és vízmentesen választhatók el a reakcióelegytől, mert az (alkil-acetát)-víz rendszerben a szerves komponensek megoszlási hányadosa a feladat megoldása szempontjából kedvező. Felismertük továbbá, hogy ha az extrahálószer veszteséget úgy pótoljuk, hogy azt az oldószer visszanyerő kolonnában az extraklumban lévő ecetsav felhasználásásval állítjuk elő, akkor egy­úttal az extraktum oldószermentesítését is előse­gítjük, mivel az. észterképződés során keletkező víz és az észter minimális forráspontú az.eotro­­pol alkotva az oldószer visszanyerő kolonna fej­­termékeként távozik a rendszerből. Az oldószer visszanyerő kolonnában történő alkil-acetát előállítást tesz lehetővé, hogy a fur­furolgyártás során keletkező ecetsav-hanagysav arány kedvező arra, vagy beállítható úgy, hogy a hangyasav katalitikus hatását kihasználva, alko­hol adagolásával az extrakció észterveszteségé­nek megfelelő mennyiségű alkil-acetátot állít­sunk elő. A találmány tárgya, eljárás furfurolgyártás 0,5—10 tömeg% furfuroltartalmú reakcióele­­gyének vagy Lutter víznek energiatakarékos fel­dolgozására extrakció és a szerves fázis kompo­nenseinek desztillációval történő szétválasztása útján oly módon, hogy a reakcióelegy ecelsavtar­­tulmára vonatkoztatva legalább 50 tömeg% fur­furoltartalmú reakcióelegyel a reakcióelegy tö­megáramára számítva 1,5-2,5-szörös tömegára­mú (1—4 szénatomos alkil)-acetáttal extrahá­lunk, a vizes fázist 4 kifúvaló kolonnán oldószer­mentesítjük, a szerves fázist 1 oldószer visszanye­rő desztilláló kolonnába vezetjük, az 1 oldószer visszanyerő desztilláló kolonnába az extraktum­­ban lévő ecelsav tömegáramára számítva 0,3-0,5.-szörös tömegáramú 1 — 4 szénatomos alkanolt adagolunk, az 1 oldószer viszanyerő desztilláló kolonna extrahálószert tartalmazó fejtermékét az 3 extraktorba visszavezetjük, a furfurol, ecetsav és hangyasav vízmentes elegyét tartalmazó fenékterméket ismert módon rektifí­­káljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5Q 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents