198910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-szubsztituált-piperazin-2-karbonsavak és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 HU 198910 B 4 szitmények előállítása céljából a 2-karbon­­savcsoportot és/vagy az Y savcsoportot gyakran célszerű fiziológiásán elviselhető vizoldható só, például nátriumsó alakjában előállítani. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy egy (III) általános képletű piperazin-2-karbonsa­­vat - a képletben R5 a fenti jelentésű - egy (IV) általános képletű vegyülettel - a képlet­ben R4, X és Y a fenti jelentésűek és Z re­aktív csoport, Így halogénatom vagy p-tozil­­csoport - reagáltatunk. Ezt a kondenzációs reakciót általában bázisos körülmények között végezzük. Ha R4--Í-Y együtt acilcsoportot jelent vagy ilyen csoportot tartalmaz, a vegyületeket előállít­hatjuk úgy, hogy a piperazin-2-karbonsavat reagáltatjuk a megfelelő savhalogeniddel vagy a sav más aktivált származékával, ugyancsak bázisos körülmények között. Közelebbről, alkalmazhatók olyan (IV) ál­talános képletű vegyületek is, amelyekben az Y csoportban lévő savas csoportok észter formájában vannak jelen. Így például azok­ban az előnyös találmány szerinti vegyüle­­tekben, amelyekben Y foszfonsavcsoportot jelent, Y a (IV) általános képletben lehet egy foszfonsav-dialkilészter. A kondenzációs re­akciót követően kívánt esetben egyik vagy mindkét észtercsoport hidrolizálható savas körülmények között, s igy szabad foszfonsav alakjában lévő megfelelő vegyületet kapunk. Ha olyan vegyületeket akarunk előállítani, amelyek képletében az Y savas csoport, szul­­fonsav-, vagy karbonsavcsoport, akkor az alkalmazott kísérleti módszerek jelzik olyan (IV) általános képletű köztitermék használa­tát, amelyek képletében Y szabad sav formá­jában van jelen. Ha az alkalmazott szintézi­sek olyan találmány szerinti vegyületeket eredményeznek, amelyek képletében Y szabad sav alakjában van, akkor ezek a savas cso­portok a szintézist követően kívánt esetben észterezhetők vagy sókká alakíthatók. Ha pe­dig foszfonsav-vegyületeket akarunk előállí­tani, akkor ezeket - amint azt a fentiekben említettük - általában észter alakjában ké­szítjük el, és kivént esetben az észtereket ezt kővetően átalakíthatjuk a szabad savakká vagy sókká, és visszaalakíthatjuk más ész­terformákká. Ha olyan vegyületeket akarunk előállíta­ni, amelyek képletében X egy szén-szén telí­­tetlenséget tartalmaz, akkor a (IV) általános képletű kiindulási anyag lehet egy olyan ve­­gyület, amelyben az X csoport egy megfelelő szén-szén telitetlenBéget tartalmaz, igy olyan találmány szerinti vegyületet kapunk, amely a megfelelő olefines szén-szén teli tétlenséget tartalmazza, bár alkalmakként azt találtuk, hogy előfordul a szén-szén telitetlenség mig­rációja. Azokat a találmány szerint előállított vegyületeket, amelyek az X csoportban egy szén-szén telitetlenséget tartalmaznak, hasz­nálhatjuk mint ilyeneket vagy tekinthetjük ezeket köztitermékeknek olyan vegyületek előállításéhoz, amelyek képletében X telített csoport. A telítetlen helyek katalitikusén hidrogénezhetek a szokásos körülmények kö­zött, hidrogént használva vagy triciumot al­kalmazva, s így a molekulába olyan helyeket vezetnek be, amelyek a vegyületet jelzett munkára alkalmassá teszik. Általában megfelel, ha olyan (IV) általá­nos képletű közliterméket használunk, ame­lyek képletében 2 reaktiv halogéncsoport, előnyösen klói— vagy brómesoport, de - amint azt már emlitetttük - más szintézisek is alkalmazhatók egy bázisos nitrogénatom reakciójához, az XR4Y csoport bevezetéséhez a piperazingyűrűre. A (III) általános képletű kiindulási anyagokat előállíthatjuk úgy, hogy a megfe­lelő pirazin-karbonsavakat hidrogénezzük. Ezzel a redukcióval általában olyan vegyüle­tet kapunk, amely a Cz szénatom racém, Ha egyedi izomereket kívánunk előállítani, akkor a hidrogénezett termékek rezolválésát a (IV) általános képletű köztitermókkel végzett re­akció előtt hajtjuk végre vagy a végső kon­denzációs terméket rezovéljuk. Ha a találmány szerinti vegyületeket sók alakjában kívánjuk előállítani, akkor a só­képzést általában a (III) és (IV) általános képletű vegyületek reakcióját kővetően vé­gezzük el, de némely kondenzációs reakció közvetlenül sótermékeket eredményez. A találmány tárgyát képezi továbbá az eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, amelyek egy (I) általános képletű vegyületet és gyógyszerészetíleg elfogadható higitó­­vagy hordozóanyagokat tartalmaznak. A találmány szerint előállított vegyüle­tek a központi idegrendszerre hatnak, és beadhatók parenterálisan vagy orálisan, pél­dául intravénásán akut megbetegedések ke­zelésére vagy szubkután vagy orálisan kró­nikus esetek kezelésére. A találmány szerint előállított vegyületeket klinikai alkalmazásra megfelelő oldószerekben, általában mint viz­oldható készítményeket állítjuk elő, bár kis vizoldhatóságú készítmények, esetleg fizioló­giásán elviselhető emulgeéló szerekkel együtt, késleltetett hatású alkalmazásra is használhatók. Mivel valószínű, hogy a találmány sze­rinti vegyületeknek át kell hatolni a vér­­-agy válaszfalon, a vegyületeket gyakran olyan mennyiségekben kell beadni, amelyek jelentős feleslegben vannak ahhoz a mennyi­séghez képest, ami az agyban a kívánt terá­piás hatást előidézi, és ez befolyásolja a ha­tóanyagok koncentrációját a találmány sze­rint előállított készítményekben. Az ilyen típusú megfontolások alapján a találmány szerint előállított készítmények a hatóanyagot olyan koncentrációban tartalmaz­hatják, hogy egy szokásos dózistérfogatban 5 10 15 20 25 30 35 •10 45 50 55 «0 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents