198900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izoftálsav előállítására

3 HU 198900 B 4 zódik. Ha a in-xilol oxidációját. 1,9 MPa nyo­másnál alacsonyabb nyomáson végezzük, ak­kor csökken az oxigén oldódása a reakció­elegyben és így csökken az oxidáció sebes­sége, nó a szabad gyökök rekombinálódása, 5 ami növeli a nemkívánatos színes szennyező vegyületek képződését. A nyomás növelése 2,3 MPa fölé célszerűtlen, mert szükségtele­nül megnöveli a készülékek, berendezések költségeit. H) A kiindulási reakcióelegy ben a m-xilol koncentrációjának alsó határát (1,0 inól/1) főleg a folyamat leljesitménye határozza meg. Ha a kiindulási reakcióelegyben a m-xilol koncentrációját 1,0 mól/1 alá csökkentjük, 15 akkor - bár a keletkező izoftálsav minősége javul - az izoftálsav képződési sebessége lassul és a folyamat teljesítménye is csökken (265 g/l.óra alá). Ha a kiindulási reakció­elegyben u m-xilol koncentrációját 1,75 mól/1 20 fölé növeljük, akkor az izoftálsav minősége megengedhetetlen mértékben csökken. Az ol­dószer víztartalmának alsó határával kapcso­latban a következőket kell megemlítenünk. A m-xilol oxidációja alapvetően jégecetben (víz- 25 mentes ecetsav) is kivitelezhető, de ebben az esetben a katalizátor rendszer aktivitása kismértékben csökken, ez viszont az izoftál­sav szennyezettségének növekedését, okozza. Az ecetsav regenerálásánál a reakcióban ke- 30 letkezett viz teljes eltávolítása (a jégecet új­ra előállítása) is többletenergia-felhasználást okoz. Ezen kívül a jégecetnek erős a korro­­deáló hatása, ilyen körülmények között még maga a titán sem korrózióálló. Ha a kiindulási 35 reakcióelegyben a víztartalmat 2,5 inól/l fölé növeljük, akkor szintéri csökken a katalizá­tor rendszer aktivitása és romlik az előállí­tott izoftálsav minősége. Ha a kobalt és man­gán aránya valamint koncentrációjuk eltér 40 bármely irányban a megadottaktól, akkor a m-xilol oxidációs reakciójának sebessége csökken és nő az izoftálsav szennyezettsége. A katalizátor brómvogyület-tartalniának mennyiségét célszerűen úgy választjuk meg, 45 hogy az összesített kobalt- és mangán-acetát mennyiséggel ekvimoláris legyen. Ha a bróm­­vegyületet feleslegben alkalmazzuk, akkor nem romlik az izoftálsav minősége, de nó a brómvegyület-felhasználás, ami gazdaságtalan 50 (a brómvegyületet általában nem lehet rege­nerálni). Ha csökkentjük a katalizátor bróni­­vegyület-tartalmát, akkor romlik az izoftálsav minősége. A találmány szerinti eljárással előállított 55 izoftálsav megfelel a következő követelmé­nyeknek: utólagos tisztítás nélkül a m-toluil­­-sav max. 0,025 tömegX-ban, a m-karboxi­­-benznldehid max. 0,035 tömeg%-ban szeny­­nyezheti, a színszáma max. 30 lehet a Házén- 60 -skála szerint. Az ilyen minőségű izoftálsav szálképző polimerek monomerje lehet. Az izo­­ftálsav találmány szerinti előállítási eljárása lehetővé teszi az előállítási folyamat lényeges egyszerűsítését, a monomer tisztaságú termék (J5 egy lépésben történő előállítását, a folyamat teljesítményének lényeges növelését (ez a ta­lálmány szerinti eljárásban 265-420 g izoftál­­sav/l.óra). Az izoftálsav kitermelése is kielé­gítő, értéke 85-90%. Az izoftálsav találmány szerinti előállítá­si eljárása technológiai szempontból egyszerű és a következők szerint valósíthatjuk meg. Egy keverős reaktorba beadagoljuk a komponensek számított mennyiségét a m-xi­­lolt, az ecelsav vizes oldatát és a katalizá­tort tartalmazó kiindulási reakcióelegy előál­lításához. Az oldatot keverés közben 80- -90 °C hőmérsékletűre melegítjük és 50-60 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk. Az elő­állított kiindulási reakciódegyel folyamatosan vezetjük be az oxidációs reaktorba, olyan sebességgel, hogy 30-40 perc legyen a tar­tózkodási idő. A reaktor hőmérsékletét 190- -205 °C tartományban, a nyomást 1,9-2,3 MPa tartományban állandó értéken tartjuk. A re­aktorba 360-390 Nl/mól ni-xilol mennyiségű levegői, vezetünk be. Az elhasznált levegőt lefúvatjuk. Az oxidációs termékeket folyama­tosan elvezetjük, és egy olyan gyűjtötartály­­baTi fogjuk fel, ahol a keletkezett izoftálsav kikristályosodik. A kivált izoftálsav, miután ecetsavval kimostuk és 125 ±5 °C hőmérsék­leten megszárítottuk, max. 0,025 tömeg% m­­-toluil-sav és max. 0,035 tömeg% 111-karboxi­­-benzaldehid szennyeződést tartalmaz és a színszáma a Hazen-skála szerint max. 30. Az izoftálsav kitermelése 85-90%-os. A találmány szerinti eljárást a kővetke­ző példákkal szemléltetjük. 1. pé]da A m-xilol oxidációjához 1000 ml kiindulá­si reakcióelegyel, készítünk 80-90 °C hőmér­sékleten, keverés közben. A kiindulási reak­cióelegy összetétele: 98 1%-os ecelsav 815 ml m-xilol 185 ml kobalt-acélát 2,00 g mar gán-acetát. 0,98 g riátrium-broniid 1,24 g A fenti összetételű nagyságú térfogatáramban táriból készült, keverővei reaktorba. Az oxidációs (víz: 1,1 mól/1) (1,5 mól/1) (0,8 • 10-2 mól/l) (0,4 • IO'2 mól/1) (1,2 ■ 10-2 mól/1) elegyet 400 ml/h beadagoljuk a ti­­ellótott oxidációs termékeket azonos sebességgel vezetjük a reaktorból a gyűjtő­­tartályba. A reaktor hőmérséklete 200 °C, a nyomás 2,0 MPa. A levegő-felhasználás 5 Nl/­­perc. (367 Nl/mól m-xilol). Az elhasznált leve­gőt koridenzáltalás és abszorbeálás után a szabadba engedjük. A reakcióelegy tartózko­dási ideje a reaktorban 40 perc. Az izoftál­sav képződési sebessége 3,90-10-2 mol/1.perc. A stacionárius állapot elérés«; után az izoftál­­savat. kicsapatjuk, ecetsavval öblítjük és 130 i 5 °C hőmérsékleten szárítjuk. Az izo­­ftálsav 0,024 tömeg% in-tolni sav és 0,026 tö­rne g/í, m-karboxi-benzaldebid szennyeződést ■1

Next

/
Thumbnails
Contents