198897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás komposztálási iszap előállítására

1 HU 198897 H 2 A találmány tárgya eljárás különböző eredetű szennyvíz iszapokból és/vagy szerves anya­gokból, főleg kommunális szennyvíztelepek iszapjából komposztálási alapanyag előállítá­sára, melynek sorén a sűrítést követően, de mindenképpen a víztelenítés előtt az iszaphoz redukálószert, előnyösen metanolt adagolunk. Ismeretes, hogy a szennyvíztelepek iszapjának elhelyezése, hasznosításának meg­oldása világszerte nem megnyugtatóan megol­dott kérdés. Sok esetben az iszapok lehetsé­ges mértékű víztelenítésük után tároló he­lyeken lerakásra kerülnek, amivel földterüle­tet foglalnak el, és a bennük felhalmozódott újra hasznosítható anyagok elvesznek a tár­sadalom számára. Más megoldásoknál az isza­pokhoz különböző eredetű szerves anyagokat adagolva, azokat komposztálják. Ennek szá­mos megoldása ismert, így lakossági, háztar­tási szeméttel keverik, más esetben mezőgaz­dasági eredetű és/vagy természetes anyago­kat adnak hozzá, pl. szalmát, stb. A nagymennyiségű anyag-hozzáadás a komposztálási folyamat zavartalan és megfele­lő minőségű végrehajtásához szükséges, amit döntően a szennyvíziszapban lévő nitrogén­hez szükséges szén mennyiségének igénye határoz meg. A szennyvíziszap kezelésénél alapvető probléma, hogy a szén-nitrogén arányt meg­határozott arányra kell beállítani. A 177 689 számú magyar szabadalmi leí­rás szerint a szén:nitrogén arány beállításá­ra szalmát adunk a szennyvíziszaphoz, majd a komposztálás során az anyagot forgatják. A 187 195 számú magyar szabadalmi leí­rás szerint a szén:nitrogén arányt 35-40 : 1 közé állítják széntartalmú hulladékok adago­lásával, és levegőztető rendszert alkalmaz­nak. Benedek-Valló: Víztisztítás-Szennyvíz­tisztítás (1976, Bp. Műszaki Könyvkiadó) című zsebkönyvének 504. oldala szerint a denitri­­fikáló baktériumok a nitrát oxigénjét hasz­nálják anyagcseréjükhöz és nitrogéngéz tá­vozik. Ez a folyamat ugyancsak igényli szén­­forrás adagolását, és azt a fenti arányban javasolják. A 099 052 sz. európai szabadalmi beje­lentés szerint szerves trágyát agyagásvá­nyokkal, komposztáló baktériumokkal és ezek növekedését elősegítő növényi anyagokkal kevernek. A 2 571 717 sz. NSZK nyilvénos­­ságrahozatali irat szerint ipari eredetű, víz­telenített szennyvíziszapokhoz szénhidrátot adnak a komposztáló mikroorganizmusok szá­mára kedvező feltételek biztosítására. Az eddig ismert eljárások nagy mennyi­ségű szénforrás adagolását tették szükséges­sé, ezáltal olyan nagymennyiségű kezelt iszap keletkezett, hogy annak deponálása ko­moly gondot okozott. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy az iszaphoz adagolandó szenet tartal­mazó szerves anyag szükséges mennyiségét csökkentsük. Ezáltal minimális anyag hozzá­adásával ártalmatlaníthatjuk az iszapot, és a lehető legkevesebb szennyvíztelepi komposzt elhelyezéséről kell gondoskodni. A találmány elé kitűzött cél megvalósítá­sát az a felismerés tette lehetővé, hogy az adagolandó szerves anyag mennyiségét füg­getleníthetjük a nitrogéntartalom adta felté­teltől. Ezt az iszapkezelési folyamatba adagolt szerves redukálószerrel, előnyösen metanollal élhetjük el. A találmány szerint a szennyvíztisztítási technológia egyik fázisaként a tisztítás során keletkező fölös iszapot még víztelenítés előtt készítjük elő komposztálásra az alábbi mó­don:- A kedvezőtlen C/N arány javítására a rendszerben nem C-t teszünk be közvetle­nül, hanem a N-tartalmat csökkentjük. A nitrogén részleges eltávolítása denitrifikáló baktériumok segítségével történik. A de­nitrifikáló baktériumok elszaporításóhoz, életfeltételeinek biztosításához adagolunk .redukáló" vegyszert, pl. metanolt, ez le­het azonban etanol, vinasz stb., is. A redukálószer hatáséra az iszap szén­­tartalmát nem növeljük, hanem közvetett mó­don a N-tartalmat csökkentjük, annak ellené­re, hogy maga a redukálcszer szenet tartal­maz. A megoldás azon az elven alapszik, hogy a vegyszerrel beadagolt szénmennyisé­get a denitrifikáló baktériumok saját szerve­zetükbe beépítve képesek az iszapban lévő nitrátot lebontani, melynek hatáséra nitrogén gáz keletkezik. Ez a géz az iszapból eltávo­zik. Ezen elv alapján a komposztáláshoz szükséges C/N arány (min. 30:1) az elemek egy alacsonyabb abszolút értékén áll be az eddig ismert eljárásokkal szemben. Az eljárás során a szerves redukáló­szert célszerűen folyamatosan adagoljuk, és az iszap étkeverését ciklikusan vagy folya­matosan végezzük. A találmány szerint tehát úgy járunk el, hogy az iszap sűrítése után, de víztelenítése előtt az iszapban és/vagy szerves anyagban jelenlévő denitrifikáló baktériumok növekedé­sét szerves redukálószer, előnyösen metanol adagolásával elősegítjük, és az iszap nitro­géntartalmát csökkentjük. Redukálószerként előnyösen metanolt adagolunk, a célszerűen alkalmazható meny­­nyiség 25-150 mg szennyvíz literenként. A redukáló anyaggal biztosítjuk a de­nitrifikáló baktériumok biológiai aktivitáséhoz szükséges szénforrást. Ily módon a megfelelő szén : nitrogén arány nem nagy mennyiségű szénforrés hozzáadásával, hanem a nitrogén­tartalom csökkentésével áll be. Találmányunkat egy példakénti eljáráson mutatjuk be. 5 10 15 20 25 30 35 •10 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents