198873. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és fungicid favédő készítmény
1 HU 198873 B 2 A találmány tárgya favédő készítmény, mely különböző nedvességt&rtalmú faanyagok és más cellulóz-tartalmú anyagok gombák és rovarok elleni védelmére szolgál. A vonatkozó szakirodalomban ismeretessé vált már számos szervetlen és szerves anyag, mely alkalmas faanyagok kártevők elleni védelmére. A szervetlen anyagok közül megfelelőnek bizonyultak a fluor-, arzén-, higany- és réz-vegyületek. A szerves hatóanyagok közül említésre méltók a fenolok, a naftalin-származékok, a különböző nitro-vegyületek és a kátrányok. Részletesen ismerteti a felhasználható anyagokat és azok alkalmazási lehetőségeit pl. a G. Langendorf: Handbuch für den Holzschutz (Leipzig 1961) cimü összefoglaló munka és Gyarmati-Igméndy-Pagony: Faanyagvédelem (Budapest, 1964) című műve. A használatos hatóanyagok előnyös tulajdonságaik mellett számos hátránnyal is rendelkeznek, ilyen pl. az, hogy víz hatására viszonylag könnyen kioldódnak a védendő anyagból, vagy leoldódnak annak felületéről. Ezen túlmenően sokszor toxikus bomlástermékek keletkeznek belőlük, sőt extrém esetekben rákkeltő hatásuk is van. Gyakorlati alkalmazásuk során igen előnytelen az is, hogy elszinezik a felületet. Sokszor előállításuk is nehézségeket okoz és gazdaságilag sem mindig előnyösek. Ismeretes, az is, hogy széles körben alkalmaznak faházak tetőszerkezeti elemek belső, fából készült falborítások és mezőgazdasági épületek faanyagának védelmére olyan szerves oldószerrel készült, általában műgyanta kötőanyagot tartalmazó szerves fungicid-inszekticid hatóanyag (pentaklór-fenol, szerves ón-vegyület) felhasználósával előállított készítményt. Ezen készítmények némelyikét dekoratív felületi hatást vagy-ultraibolya sugárzást kiszűrő szerekkel is kiegészíthetik. A hatóanyagként felhasznált pentaklór-fenol hátrányos tulajdonságaként az utóbbi időkben a szakirodalomban jelentős számú közlemény jelent meg az emberre és maga- Babbrendű állatokra gyakorolt toxikus hatásokról. A szerves ón-vegyületek jelentős mértékű illékonysága jelent problémát a tartós védelem szempontjából. Célunk az volt, hogy olyan készítményt állítsunk elő, melynek a farontó gombákra és rovarokra gyakorolt hatása a megkövetelt szintet eléri vagy előnyösen meg is haladja, hatóanyaga gazdaságosan állítható elő, nagy mennyiségben rendelkezésre áll és toxicitása kisebb, mint az ismert szereké. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy fungicid, inszekticid hatás szempontjából kiváló eredményt biztosit a növényvédőszer gyártás melléktermékének a poliklórozott benzolnak (összetételét az 1. táblázat mutatja be) néhány származéka. 5 10 15 20 25 30 35 10 45 50 55 60 r>5 1. táblázat Palik lór-benzol komponensei xilol diklór-benzol triklór-benzol 1.2.4.5-tetraklór-benzol 1.2.3.4-letraklói— -benzol pentaklór-benzol hexaklór-benzol TőwegX 2.0-4.0 0.7-1.3 12.0-20.0 16.0-20.0 40.0- 50.0 18.0- 22.0 legfeljebb 1.0 Kiemelkedő hatásúak a poliklór-benzol szulfoklór- és szulfonsav-helyettesitett vegyületei. Ezek az anyagok egyenként is kedvező védőhatást mutatnak, és ismert fungicidekkel is keverhetők. További munkánk során ezekből a hatóanyagokból állítottunk elő műgyanta, szerves oldószer és adott esetben egyéb adalékok felhasználásával a faanyagok védelmére szolgáló készítményt. A találmány tehát olyan favédő készítményre vonatkozik, melyben 1-15 tömeg% a hatóanyag amely különböző mértékben klórozott benzol-szulfonsavak és/vagy különböző mértékben klórozott benzol-szulfonsav-kloridok, keveréke. A kompozíció tartalmaz továbbá szerves oldószerben oldott műgyantát, célszerűen levegőn száradó alkid-gyantát 10-40 tömeg% mennyiségben és legfeljebb 1 tömeg% diszpergáló anyagot és szükség esetén más, például dekorativ hatást, napfény elleni védelmet biztosító adalékot. Az általunk előállított készítmények fungicid és inszekticid hatása felülmúlja a jelenleg leggyakrabban használt pentaklór-fenol hatóanyagtartalmú termékeket és ezen felül a toxicitása jóval kisebb. Az inszekticid hatás vizsgálatára az enzimbénításos módszert alkalmaztuk, melynek lényegét az alábbiakban ismertetjük. Kieselgéhl G 250 pm vastagságú vékonyréteg lapra 100-100 pg vizsgálandó mintát és összehasonlító standard anyagot viszünk fel és 30 másodpercre brómmal telített légtérbe helyezzük, majd megszáritjuk és liofilizált, kevert, humán vérplazma-oldattal (0,5 g liofilizált anyag, 20 cm3 0,05 M trisz pufferben oldva, pH = 8,6) átnedvesedésig bepermetezzük. Az így előkészített lemezt 30 percig 37 °C hőmérsékleten nedves légterű termosztátban tartjuk; ezt követően 5-bróm-indoxil-acetát-oldattal bepermetezzük és 45-60 percre újra termosztátba tesszük. (Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a háttér élénk kék szine és a kolinészterázgátló vegyületeket jelző fehér foltok kialakuljanak.) A szinintenzitást például pentaklór-fenol-nátrium okozta hatással összehasonlítva kapjuk az inszekticid hatás mértékét [C.E Mendoza: Analysis of pesticides by the thin-layer 3
