198860. lajstromszámú szabadalom • Aprítómalom

3 HU 198860 n 4 fedőlemez nyílása alatt egy 7 ütközőiá re ha található, mely az aprítandó anyagot elosztja. Ez a 2 forgórészben a 11 lapátok segítségé­vel felgyorsul és végül a Ifi kióinlőnyHúsokon át az 1 húz ütközőfelületeire sodródik, mi­közben széttörik. A forgórész kerületi sebes­ségének előnyösen 60-72 m/sec érlékeL vá­lasztanak. Mivel a 2 forgórész természetsze­rűleg nagy légmozgást eredményez, a por­­képződést úgy kerüljük el, hogy a 2 forgó­részből kilépő levegőt 41 terelölemezeken át egy 42 terelőcsatornába vezetik, amelyből a 10 fedölemez nyílásához kerül (D nyíl). Ezál­tal egy belső körfolyamat alakul ki, Így kül­ső porképződés nincs. Mint a 2. ábrából látható, a 2 forgórész húrom 11 lapáLlal van ellátva, melyek a 7 üt­­közötárcsúnak megfelelő méretű tér szabadon hagyása mellett lényegében kerületi irányban helyezkednek el. Mimién 11 lapát egy három­oldalú részből áll, melynek a kerületnek megfelelő ívű külső oldalai és belső oldalai vannak, miközben két szomszédos lapát belső oldalai egy-egy kiömlőcsal.ornát határolnak, melyek a 16 kiötnlönyilások felé szűkülnek. A két belső oldal egyike konkáv felületű, és egy 17 anyaggyűjtó helyet képez, amelyben az apritási folyamat kezdetén anyag gyűlik össze, melynek felülete ütköző felületet ké­pezve a 11 lapátokat a károsodástól védi. A 17 anyaggyűjtőhely két peremélén átfekteteLL B érintősík, melyen egy a forgórész forgása következtében görbe 27 vonal menti anyag­­felszin alakul ki, előnyösen lényegében tan­­genciális a 7 ütközótárcséval és az A axiál­­síkkal ill. a forgórész sugarával előnyösen 35°-os szöget zár be (.'}. ábra). A 11 lapát kidobóvégén, ahol a felületvédelem az anyag öszegyülemlése révén nem lehetséges, egy a forgórész kerületéből kiálló cserélhető kopó­rész van elhelyezve. Ez a 12 lapáthoz rögzí­tett acél 12 tnrtótestből és egy 13 kemény­­fém lécből áll, ami előnyösen B 10 T anyagból van. Ennek volfram hányada 94%, Vickers keménysége 1460 HV és a volframkarhid szemesemére te 0,002-0,004 mm közötti. A for­górész kerületén levő koptató anyag all la­pátok felületét védi, így a páncélzat véko­nyabbra készíthető. A 3. ábrán egy 11 lapát kopóbeLéltel felszerelt végének részlete látható. A 14 csa­varokkal a 11 lapát végére rögzített 12 tar­­tótesL példaképpen lényegében lapszerű kia­lakítású. A 13 keményfém léc keresztmetszete körcikk alakú és egy körív formájú 21 kopó­felületet, egy belső, a 17 anyaggyűjtőhely' belső falét képező 20 felületei és egy 22 il­leszkedő felületet tartalmaz, mely a 12 tartó­­test egy lerézselt támaszkodó felületén fek­szik fel. A 13 keményfém léc a 12 lartólest végé­hez úgy vart rögzítve, különösen forrasztva, hogy a 21 kopófelülethez n 24 l/mV:lnól hó­zott érintő megközelítőleg a B érintősíkba esik, és a belső 20 felület 90-105° közötti előnyösen 9G°-os szöget (uC) zár be a B érin­­lösikkut. A belső 20 felület szélessége meg­közelítőleg kétharmada a kopófelület görbüle­ti sugarának. A 22 illeszkedő felölel széles­sége megközelítőleg azonos a görbületi su­gárral, és a 22 illeszkedő felület és a belső 20 felület egymással 100-115° közötti, előnyö­sen 105°-os szöget zár he. A kopórész ezál­tal összességében I. alakú, miközben a rövi­­debh szárat a 13 keményfém léc, a hosszab­bikat pedig a 12 tartótest képezi. Ezek egy­mással 95° és 110° közötti, előnyösen 105°-os szöget zárnak be. A kopórész elrendezése előnyösen olyan, hogy a sarok sík ja az A axi­­álsikhan fekszik. SZABADALMI HIÁNYPONTOK 1. Apritómaloni kőzetek vagy hasonlók őrléséhez, melynek gyűrű alakú házának bel­ső ütköző felülete előnyösen rt felaprított anyagból lerakódon rétegből van képezve, függőleges méghajl.őlengelyeh a házhoz ké­pest gyűrű alakú rés közbeiktatásával elhe­lyezett. axiális heömlőnyilású forgórészének központos ül.közötárcsttval ellátott fenékleme­ze, központos nyílással ellátott fedóleiueze, valamint a fenék- és fedőlemez között kido­bói nyila so kai. képező lapáljai vannak, melyek­nek forgórész tengely felöli oldalai minden­kor az aprított, anyag felvételére alkalmas anyaggyűjtőhelyekkel vannak ellátva, miköz­­hen az anyaggyű jlőhelyek kidobóoldalai cse­rélhető kopórészekkel vannak ellátva, melyek larlól.esteken levő keményfém lécek által al­kotott. pereméi páncélzatként, vannak kiké­pezve, anyaguk elóuiyösen 91%-ol. meghaladt) részarány ói volframkarhid és lényegében ko­balt. ötvözete, továbbá a kitlobóárány ban vissza ugró) kopófelületük van, melynek az anyaggy "ijlő helyhez csatlakozó felületsza­­kasza az anyaggyűjtőhely peremélei érintő­síkjához szöget bezátőan van elhelyezve, és melynek külső éle .a forgórész kerületén túl­nyúló, azzal jr)h‘mt*y ve, hogy a kemény fém lécek (13) felületei (20) az anyaggy ű jlőhe­lyek (17) belső) felületeit képező felületeket alkolóan az anyaggyűjtőhelyek (17) perem­éleinek érintő» síkjával (B) 90-105° közötti, előnyösen 95°-os szöget (of) zárnak he, és a keményfém lécek (13) visszaugró kopófelüle­tei (21) körivszerűen konvex kiképzésűek. 2. Az 1. igénypont szerinti apritómaloni, azzal ye/lemezve, hogy a körív alakú kopófe­lületek (21) negyedkor méretűek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ap­­ritónialom, azzal jellemez ve, hogy a kemény­­fém léc (13) illeszkedő felülettel (22) van ki­alakítva, amely az anyaggyűjtőhelyen (17) fekvő belső felülettel (20) 105°-os szöget zár he. 4. A 3. igénypont szerinti apritómaloni, azzal jellemezve, hogy kopófelülete (21) és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents