198850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ferri-klorid eltávolítására halogénezett piridinekből
1 HU 198850 B 2 A vas(III)-klorid katalizátorként! alkalmazása halogénezett piridinek klórozási és fluor-klór-kicserélödési reakcióiban jól ismert, a halogén-piridinek előállítása során kapott reakcióelegyek közös komponense a vas(III)-klorid. így például a vas(III)-klorid mint katalizátor szerepel a 2,3,5,6-tetraklór-piridin előállítási eljárásában 2,6-diklór-piridin klórozásával (3 538 100 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás), 3,5-diklór-piridin klórozásával (4 225 718 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás) vagy 2-klór-6-(triklór-metil)-pirid in klórozásával (4 256 894 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirés); a 2,3-diklór-6-(triklór-metil)-piridin előállítási eljárásában 2- -klór-6-(triklór-metil)-piridin klórozásával (4 256 894 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás); a 3,5-diklór-2,4,6-trifluor-piridin előállítása során a pentaklór-piridin halogén-kicserélödési reakciójával (4 542 221 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirés); és a 2,3-diklór-5-(trifluor-metiU-piridin előállításában 2,3-diklór-5-(triklór-metil)-piridin halogén-kicserélódési reakciójával (83307212.7 számú európai szabadalmi leirás), vagy 2-fluor-3-klór-5- -(trifluor-metil)-piridin halogén-kicserélódési reakciójával (4 546 192 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás). A vas(Ill)-klorid a fenti reakcióelegyekben egyben közös, nemkívánatos korróziós terméket is jelent. A vas(III)-kloridot általában egy tisztítási eljárással el kell távolítani a halogén-piridin termékből, mielőtt azt kereskedelmi forgalomba hozzák, vagy más termékek előállítására köztitermékként felhasználják. A vas(III)-kloridot ismert módon a halogén-piridinektól vagy egyéb, vas(III)-kloridtartalmú halogénezett vegyületekból desztillálással választják el, amelynek eredményeként a vas(III)-kloridot nem desztillálódó maradékként kapják (4 256 894 és 4 225 718 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások) vagy a halogénezett vegyületet klórozott szénhidrogén oldószerben oldják, amelyben a vas(III)-klorid nem oldódik, és mint szilárd anyag szűréssel elválasztható az oldattól (4 541 221 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás); illetve az extrahálást vízzel végzik (4 546 192 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás). A fenti eljárások közül egyik sem eléggé hatékony, és alkalmazásuk ipari méretekben korlátozott. Ennek oka az, hogy a halogénezett piridinek bizonyos mértékben képesek a vas(III)-kloridhoz kötődni, és ennek a kötésnek eredményeként a vas(TlI)-klorid nemcsak igen nagy mértékben oldódik halogénezett piridinekben, hanem igen nehéz azoktól elválasztani. Ezért, noha a halogén-piridinek fő tömegét desztillálással el is választhatjuk, sőt gyakran ilyen módon kell elválasztanunk az elegyből, a desztilláció önmagában nem elegendő, mivel a desztillálás végén a halogén-pirid inból sok marad a vas(IID-kloriddal a desztillációs maradékban, és azt további desztillálással nem lehet elválasztani a vasdlll-kloridtól. Magasabb hőmérsékletre való melegítés itatására a halogén-piridin elbomlik, ezért veszteséges, és veszélyes is ennek alkalmazása. A vas(III)-kloriddal szennyezett halogénezett piridinek extrahálása klórozott szénhidrogén oldószerekkel szintén nem kielégítő, mivel a vas(IH)-klorid lal kötődő halogénezett piridin nem extrahélódik. Ezen kívül, az alkalmazott klórozott szénhidrogén oldószert is el kell távolítani egy következő műveletben a halogénezett pirid nből. A vizes extrakció hátránya, hogy korróziót okoz. A fenti okok és a halogénezett piridinek magas értéke miatt kellett jobb elválasztási eljárást kidolgozni a vas(III)—klorid elválasztáséra a halogénezet piridinektól. Azt tapasztaltuk, hogy a vas(III)-klorid halogénezett piridinekkel alkotott elegyeiböl bizonyos nem-elegyedö diói oldószer alkalmazásával extrahálható. A vas(III)-klorid oldódik a fenti dióiban, és oldott formában elválasztható az elegyből, míg a lényegében vasdlll-kloridtól mentes halogénezett piridin maradékként visszamaradt. A fenti eljárás további lényeges előnye, hogy a halogénezett piridineket tartalmazó reakcióelegyben gyakran jelenlévő kátrányos melléktermék is extrahálódik a halogénezett piridinekból. A találmány szerinti eljárással úgy tévolítjuk el a vas(III)-kloridot, hogy a vas(dl)-kloridot és legalább egy (I) általános képletű halogénezett piridint - a képletben X jelentése egymástól függetlenül klórvagy fluoratom és m értéke 1 és 5 közötti egész szám, és n értéke 0 és 2 közötti egész szám, azzal a megkötéssel, hogy m és n összege 2 és 5 közötti egész szám - tartalmazó folyadékelegyet nem-elegyedö diói oldószerként etilénglikollal összekeverünk és 15-130 °C közötti hőmérsékleten, az elegyet halogénezett piridin és diói oldószer fázisra hagyjuk szétválni, majd a diói oldószer fázist a halogénezett piridin fázistól elválasztjuk, A találmány szerinti eljárás igen hatékony. A halogénezett piridint - amely eredetileg még 20 t% vas{III)-kloridot is tartalmazhat, és az extrakció után vas(III)-klorid-tartalma legfeljebb 1% - 99%-os hozammal nyerjük vissza. A találmány szerinti eljárással extrahált halogénezett piridinek általában 0,5 tX-nál kevesebb maradék diói oldószert tartalmaznak. Az így nyert halogénezett piridineket közvetlenül felhasználhatjuk számos cél -a; szokásos módon - például desztilléléssal vagy kristályosítással - tovább tisztíthatjuk; vagy visszanyerhetjük abba a folyamat ba, amelyből származtak. A találmány szerinti eljárással tisztított halogénezett piridinek herbicid hatású anyagot, és nitrifikáoióL gátló anyagok, és in-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
