198833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a virágpor biológiai értékének tartós megőrzésére
1 HU 198833 B 2 A találmány tárgya eljárás a virágpor biológiai értékének tartós megőrzésére. A virágpor, tudományos nevén pollen, értékes és különleges tulajdonságokkal rendelkező természetes anyag, amelynek többféle megjelenési alakja van; szemcsemérete 2- -100 mikrométer. A virágpor a magvas növények ivaros szaporodásának szerve. A pollenszemcséknek kettős burkolata van: a külső burkolat főként kutinszerű anyagokból épül fel és fő alkotórésze a nagy molekulatömegű politerpenoid-sporopollenin, amely 300 °C hőmérsékletnek is ellenáll és levegőtlen körülmények között a virágpor rövid élettartama után sok ezer évig fennmarad. A belső réteg vékony cellulóz rétegből és kevés pektinból áll. A virágporban fehérjék, szabad aminósavak, cukrok, ásványi anyagok, hormonhatású anyagok, zsírok, illó olajok és antibiotikus hatású anyagok vannak; indolecetsav tartalma jelentős. A mézelő méhek sokféle növényről gyűjtenek virágport. A pollen fajspecifikus morfológiai bélyegei alapján, pollen-analízis segítségével megállapítható a mézek eredete. A virágpor fogyasztása ősidők óta szerepel az emberek táplálkozásában és fogyasztása ma is megtalálható a természeti népeknél. A friss virágpor tápértéke nagyon magas; 100 g mennyisége annyi aminosavat tartalmaz, mint 0,5 kg marhahús vagy 7 db tojás. A virágpor klinikailag bizonyított hatásai folyamatos fogyasztás esetén:- erősítő és étvágygerjesztő,- urológiai, különösen prosztata bántalmak esetén és más esetekben is gyulladáscsökkentő,- szexuális funkcionális zavarokat csökkentő. További előnyös hatását tapasztalták májelváltozás, érelmeszesedés, bélfertőzés, neuraszténia és látászavarok esetén is. Ezek az előnyös tulajdonságok azonban kizárólag biológiailag sértetlen virágportól várhatók el. A virágpor, a méz és a méhpempő által az életfolyamatokra gyakorolt kedvező hatás mellett igen régen ismert a propolisz (méhszurok) gyógyító hatása, amelyet elÓBzőr Aristoteles írt le az i.e. 3. évszázadban. Az utóbbi időben számos tudományos intézményben foglalkoztak a gyógyhatósának vizsgálatával és megállapították hatásosságát a gyulladásos megbetegedésekkel szemben is. Különösen jelentős a vírus-, a baktérium- és a gombaölő tulajdonsága (Georgikon, XXVI. évf. 2., melléklete, p. 3-9.). A virágport eddig szárított, tartósított állapotban közvetlenül fogyasztották, de élelmiszerekben nem alkalmazták. A tartósítás hagyományos módja a viszonylag magas hőmérsékleten való szárítás, amelynek során azonban a fehérjetartalom nagy része denaturálódik és a hőre érzékeny enzimek elbomlanak. Gyakran előfordul, hogy a virágport a szárítás során túlpörkölik vagy elégetik, ami azt a károsodása mellett keserűvé, élvezhetetlenné teszi s a krakkolás következtében niutagén anyagot is tartalmazhat. A találmány célja a természetes, friss virágpor magas biológiai értékét és eredeti minőségét, megőrző, hosszú időn át eltartható és humán célra széles körben felhasználható termék előállítására szolgáló eljárás kidolgozása, amellyel a virágpor károsodása elkerülhető és a termék egyéb élelmiszeripari terítékekben bioaktiv adalékként felhasználható, azok zsinatának, aromájának hátrányos befolyásolása nélkül. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kitűzött cél elérhető a természetes virágpornak alacsony hőmérsékleten, propolisz jelenlétében való víztelenítésével. A találmány szerinti eljárás nagyüzemi n egvalósltása esetében a naponként begyűjtött friss virágporhoz 0,1-10% szárazanyagra vetített porított propoliszt adagolunk, homogenizáló dobban összekeverjük, majd fluidizációs szárítóban, germicid lámpák jelenlétében, steril szűrőn ét megszűrt 20-40’°C hőmérsékletű levegővel 4-12 tömeg% nedvességtartalomig víztelenítjük. A virágporral azonos természetű, de tartósító hatású propolisszal bevont virágport tisztítjuk, osztályozzuk, szükség szerint aprítjuk, majd légmentes csomagolási móddal kiszereljük. Az így tartósított virágpor csiramentes, hosszú ideig bomlásmentesen tárolható, eredi Li biológiai értékei nem károsodtak. A találmány szerinti eljárás kisüzemi megvalósítása esetén úgy járunk el, hogy a méhkaptár nyílására szerelt virágpor csapdával, amelynek alja pl. szúnyogháló, a virágport összegyűjtjük és ezt naponta ürítjük. A virágport keretre feszített lxl mm lyukbőségű rostaszöveten 2-4 mm vastag rété gben elterítjük és szellős helyen, 25-28 °C hőmérsékleten 1-4 napon ét szikkasztjuk. A rostaszöveten szikkasztott virágport a mintegy 2%-ot kitevő apró porszemektől rázással megtisztítjuk, majd 4x4 mm lyukbőségű hálón át szeleiébe öntjük. A durvább szennyeződés a hálón fennmarad, a kisebb fajsúlyú szennyező anyagok a szeleié nyíláson ét eltávoznak. Az ily módon megtisztított virágpor legfeljebb 1-2 ezrelék fekete szemcsét tartalmazhat, amit oly módon ellenőrzünk, hogy egy 10 g tömegű mintában, amely kb. 1500 -db szemcsét tartalmaz, legfeljebb 2 db fekete szemcse lehet. Más fajtájú, de nem fekete szemcséből a mintában legfeljebb 2%, vagyis 25-30 db engedhető meg. A szárított virágport 1 kg Lömegre számított 180-200 g mézzel, továbbá 10-100 g propolisszal illetve 10-50 g borkősavval tartósítjuk és légmentes fóliacsomagolásban hozza k forgalomba. Tartósítható továbbá a szikkasztott természetes virágpor zárt edénybe 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
