198829. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként tiokarbamát származékokat tartalmazó meghosszabbított talajélettartamú herbicid készítmények

19 HU 198829 B 20 vegyületekben a nitrogénatom még legalább egy másik funkciós csoporttal helyettesített. A vegyületeknek ez a csoportja magába fog­lalja azokat is, amelyekben a nitrogénatom egy helyettesített heterogyűrű részét képezi, mint azt később ismertetjük. Ilyen típusú antidotumokat számos iro­dalmi helyen, igy például a 4 021 224, 4 256 481 és 4 294 764 számú amerikai egye­sült államokbeli és az 1 521 540 számú nagy­­-britanniai szabadalmi leírásban ismertetnek. A 4 021 224 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírásban ilyen típusú vegyü­­letek széleskörű leírása található, és a nitro­génatom mono- vagy diszubsztitúciójának igen nagyszámú lehetőségére utalnak. A 4 021 224 számú amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírásban szereplő egyik antidotum típus a (III) képletű N,N-diallil-di­­klór-acetamid, amelyet néhány kereskedelmi tiokarbamát-származék herbicid hatóanyagú termék antidotumként tartalmaz. Egy adott antidotumnak a tiokarbamát­­-származék herbicidet és talajélettartamot meghosszabbító vegyületet tartalmazó készít­ménnyel együtt alkalmazandó mennyisége és az alkalmazás módja az antidotumtól, a vé­dendő terménytől, az alkalmazandó herbicid mennyiségétől vagy alkalmazási arányától és annak a mezőgazdasági területnek a talajától és éghajlati viszonyaitól függ, amelyen a ke­veréket használják. A tiokarbamát-származék herbicidet és talajélettartamot meghosszabbí­tó vegyületet tartalmazó készítménnyel együtt való alkalmazásra a speciális antido­tum, valamint az alkalmazás módjának a kivá­lasztása (például tank-keverék formájában, barázdában, magkezeléssel, stb.) annak a ha­tásnak, amely nem fitotoxikus, de antidotum­ként hatásos és a hatás eléréséhez szüksé­ges mennyiségnek a meghatározása könnyen elvégezhető az idézett szabadalmi leírások­ban, például a 4 021 224 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirásban ismertetett eljárások alkalmazásával a te­rületen szokásos gyakorlattal összhangban. Antidotumok és alkalmazási eljárásaik ismertetése található a 3 959 304 számú (Teach, 1976. május 25.), a 3 989 503 számú (Pallos és munkatársai, 1976. november 2.), a 3 131 509 számú (Hoffman, 1964. május 5.), a 3 564 768 számú (Hoffman, 1971. február 3.), a 4 137 070 számú (Pallos és munkatársai, 1979. január 30.), a 4 294 764 számú (Rine­hart, 1981. október 13.), a 4 256 481 számú (Gardi és munkatársai, 1981. május 17.), a 4 415 353 számú (Pallos és munkatársai, 1983. november 15.) és a 4 415 352 számú (Pallos és munkatársai, 1983. november 15.) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Egy további használható antidotum az 1,8- -naftalinsavanhidrid. Az antidotumot a tiokarbamát-származék herbicid del és a tiokar barnát, tiokarbamát­­-szulfon, tiokarbamát-szulfoxid, tionokarba­mát, ditiokarbamát vagy karbamát talajélet­tartamot meghosszabbító vegyülettel nemfito­­toxikus, antidotumként hatásos mennyiségben alkalmazzuk. A .nemfitotoxikus" kifejezés az antidotum olyan mennyiségét jelenti, amely a kívánt terményfajta legkisebb károsodását okozza. A herbicid és antidotum előnyös tö­megaránya körülbelül 0,1:1 és 40:1 között­­van. Másik előnyös tömegarány-tartomány a 3:1 és 25:1 közötti. Egy még előnyösebb tö­megarány-tartomány az 5:1 és 20:1 közötti.­­A következő példák a készítmények, el­járások és a találmány szerinti eljárás ha­tékonyságát mutatják be, és a találmányt semmi módon nem korlátozzák. 4. példa Példák a talajélettartamot meghosszabbító ha­tásra A herbicid hatás javulásának vizsgálata Az 1. táblázatban a találmány körébe tartozó jellegzetes talajélettartamot meghosz­­szabbító hatóanyagok herbicid hatásvizsgálati adatai láthatók, amelyek e vegyületeknek a tiokarbamát-származék herbicidek gyomirtó hatását meghosszabbító hatékonyságát mutat­ják. A hatást úgy észleljük, hogy összeha­sonlítjuk a gyomirtás mértékét olyan vizsgá­lati területeken, amelyeket egy tiokarbamát herbiciddel kezeltünk, olyan vizsgálati terü­leteken kapott eredménnyel, amelyeket tio­­karbamát-származék herbiciddel és egy talál­mány szerinti, talajélettartamot meghosszab­bító hatóanyagot tartalmazó készítménnyel kezeltünk. Ezekben a vizsgálatokban Sunol­­ból (Kaliforniából) származó homokos termőta­lajt használtunk, amelyet tiokarbamát-szár­mazék herbiciddel előkezeltünk egy olyan ti­pikus szántóföldi terület szimulálására, ame­lyet már korábban kezeltek herbiciddel. A legtöbb esetben a kísérleteket tiokar­­bamát-származékot és antidotumot tartalmazó készítménnyel végeztük (lásd a 2. eljárást), kivéve azokat, amelyek eredményét csillaggal jelöltük, mivel ezeknél a talajt előkezeltük, majd kizárólag tiokarbamát-származék herbi­ciddel kezeltük, (lásd az 1A és 1B eljárást). A talajélettartamot meghosszabbító ható­anyagnak a tiokarbamát talajban való lebom­lásának csökkentésében mutatott hatásossá­gát úgy igazoljuk, hogy összehasonlítjuk a herbicid vagy a herbicid és antidotum gyom­irtó hatását azzal a hatással, amelyet akkor kapunk, amikor a fenti készítményeket kü­lönböző mennyiségű talajélettartamot meg­hosszabbító hatóanyagot tartalmazó készít­ménnyel együtt alkalmazzuk. A herbicid ma­gában vagy a herbicid és antidotum talaj­­élettartamot meghosszabbító hatóanyag nélkül elhanyagolható, azaz 0-5% közötti herbicid hatást mutat kondicionált talajban. A talaj­élettartamot meghosszabbító hatóanyag min-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12

Next

/
Thumbnails
Contents