198824. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 5,9-dimetil-heptadekánt tartalmazó készítmény Leucoptera Scitella elleni védekezéshez
1 HU 198824 B A találmány tárgya készítmény Leucoptera scitella elleni védekezéshez. A Lyonetiidae családba tartozó foltaknázómoly (Leucoptera (=Cemiostoma) scitella (Zell.)] (német elnevezései Flecken-, Münzen- 5 vagy Pfennigminiermotte) különböző gyümölcsfákat károsít. Ez a molylepke szórványosan jelentkezik az európai gyümöncstermesztó területeken, de elsősorban Franciaországból, Olaszország- 10 ból és Magyarországról tudósítanak jelentős károkról, főképpen az almaültetvényekben [Heinze: Schädlinge und Krankheiten im Obst- und Weinbau, 1978. 165. oldal; Celli: Institute di Entomologia, Universita di Bolo- 15 gna, Italy, 1975, 1984.; Chambon: Phytoma 331, 18-20 (1981) (Franciaország); Dulic, Injac: Zastita Bilja 32, 409-426 (1981) (Jugoszlávia); Balázs: Növényvédelem 19, 305-306 (1983) (Magyarország)]. 20 A kártevő gazdasági jelentősége abban áll, hogy a levél felületének kisebb-nagyobb részét tönkreteszi, s így ez a rész asszimilációt nem végez. Súlyos kór esetén a levelek idő előtt leeshetnek és ennek követkéz- 25 menye lehet a gyümölcsök kényszerérése. A levélhullás meggátolja elegendő tartalékanyag raktározását a télre. Az aknázómolyok elleni védekezés rejtett életmódjuk miatt nem egyszerű dolog. 30 Kifejezetten nagy hatással alkalmazhatók a foszforsav-észterek csoportjába tartozó rovarirtó hatóanyagok. Valamennyi ilyen terméknek azonban az a hátránya, hogy nem mutatnak szelektív hatást és sok esetben to- 35 xikusak a melegvérűekre. Ezideig azonban biztos módszer e káros molylepke megjelenésének a felismerésére vagy szelektív védekezési eljárás nem volt ismeretes, és Így célravezető irtása sem volt -10 lehetséges. Önmagában ismeretes, hogy a molylepkéknél a pérzásra kész nóstényállatok szexuál-csalogatószereket (fenomon) termelnek és ezeket a környezetükbe kiválasztják. Az azo- 45 nos fajú hím molylepkék azután ezeknek az illatanyagoknak a segítségével tudják megtalálni a nőstényeket. Szexuál-csalogatószerek alkalmazására a növényvédelemben alapvetően három külön- 50 bözó lehetőség van: Vannak az úgynevezett csalogatószer-csapdák, amelyeket szintetikus szexuál-csalogatószer csalétkekkel látnak el, ezeket a potenciálisan megtámadott területeken 55 akasztják ki. A hím molylepkék csapdába esése bizonyítja a kártevő jelenlétét. Ezenkívül következtetni lehet a kór erősségére és a védekezés helyes időpontjára is. A csalogatószer rovarirtó hatóanyagok- 60 kai kombinálható. A csalétekhez, illetve a csapdához adhatók rovarirtók és/vagy ezekkel csak a csapda közvetlen környéke kezelhető. Ez azután a messziről odacsalogatott him molylepkéket megöli (Abfangtechnik). A 05 környezet-terhelés megfelelő határig csökken. Végül irtható a kártevő olyan eljárással, hogy a légteret szexuál-csalogatószerekkel vagy hasonló hatású anyagokkal telítik. Ez megzavarja a hím molylepkéket a nőstények megtalálásában és így megakadályozza az állatok párosodésát. Ebben az esetben a védelemre szoruló növényi ültetvények teljes területén nagyobb mennyiségű csalogatószert oszlatnak el a légtérben, úgy, hogy a hímek mindenhol érzik az illatanyag jelenlétét, és ez normális tájékozódási magatartásukat megzavarja. A szexuál-csalogatószerek alkalmazásának még ennél a legutóbb említett módjánál is viszonylag csak igen kismennyiségű hatóanyagokra van szükség, amelyek gyakran csak tört részei a klasszikus rovarirtó hatóanyagok szokásos dózisainak [Birch (editor): Pheromones, North Holland Publ. Co., 1974]. Jelen esetben egy igen szelektív, nem-toxikus védekezési eljárásról van szó, a nem cél-organizmusok, főképpen a hasznos rovarok lehető legnagyobb fokú megóvása mellett. Azt találtuk, hogy az (I) képletű 5,9-dime-til-heptadekánt tartalmazó készítmények hatásos csalogatószerek a Leucoptera scitella elleni felhasználáshoz. A találmány tárgyát tehát az (I) képletű vegyületet tartalmazó készítmények képezik, a Leucoptera scitella fajhoz tartozó hím állatok csalogatására vagy megzavarására. Az 5,9-dimetil-heptadekán előállítására egy lehetséges szintézismódon a következő példában ismertetünk. Az eljárást az (A) reakcióvázlat mutatja be. Példa Levulinsav-etil-észter 0 °C-ra lehűtött éteres oldatához nitrogénatmoszférában 1- -klór-n-oktánból készített Grignard-reagens éteres oldatát csepegtetjük. Az így kapott laktont, az 5-metil-5-oktil-tetrahidrofurán-2- -ont (II) metanolos sósavval 4-klór-4-metildodekánsav-metil-észterré (III) alakítjuk át, amely a sósav termikus eliminálása és az ezt követő hidrogénezés után racém 4-metil-dodekánsav-metil-észtert eredményez, s ebből elszappanositással kapjuk a 4-metil-dodekánsavat (V). Párhuzamosan 2-hexanolból tozilátot állítunk elő, amely nátrium-malonsav-dietil-észterrel etanolos oldatban 2-etoxi-karbonil-3-metil-heptánsav-etil-észtert (VI) képez. Ezt elszappanositással és termikus dekarboxilezéssel racém 3-metíl-heptánsavvá (VII) alakítjuk. Az 5,9-dimetil-heptadekán hatóanyagot vegyes Kolbe-elektrolízissel állítjuk elő 4- -metil-dodekánsavból (V) és 3-metil-heptansavból (VII): 3 g 4-metil-dodekánsavat és 2 g 3-metil-heptánsavat 50 ml metanolban 2 3
