198813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gilisztahumusz-sol előállítására
1 HU 198813 B A találmány tárgya: eljárás gilisztahumusz-sol előállításéra. A gilisztahumusz-sol a biohumuszból (gilisztahumuszból) kivont és a növények számára hasznos tápanyagokat és mik nőszervezeteket tartalmazó vizes oldat. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárásra az jellemző, hogy az önmagában ismert, gyűrűsférgek (giliszták) által termelt biohumuszból a növényi kultúrák számára hasznos tápanyagokat (mikro- és makroelemeket) valamint biológiailag aktiv anyagokat vízzel kivonjuk, s az így nyert folyékony tápanyagot öntözéses formában juttatjuk a talajra. A gyűrűsférgek (giliszták) biológiai védekezést nyújtó alkalmazása dísznövény kultúrákban már ismert. Az eljárást az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont és az Óbuda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet közösen fejlesztették ki és találmányként 195 902 lajstromszámon, az Országos Találmányi Hivatalban szabadalmi oltalom elnyerése végett bejelentették. A gyűrűsférgek (giliszták) speciális törzseinek kitenyésztésére és folyamatos fenntartáséra alkalmas eljárás szintén ismert. Gyűrűsférgek szervestrágyán történő üzemi szaporításéra szolgáló eljárás (191 375 lajstromszémon) az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont részére megadott szabadalom tárgyát képezi. Az „Eisenia foetida' elnevezésű gilisztatörzs tenyésztésére alkalmas eljárás az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont által kidolgozásra került. A gyűrűsférgek által létrehozott biohumusz értékes növényi tápanyagokban gazdag, porhanyós összetétel, szagtalan, barna színű anyag, amelyet egy adott területegységre előre számított mennyiségi arányban juttatunk a növényi kultúrákra. A találmány révén most azt a célt tűztük ki, hogy a gyűrüsférgek (giliszták) által termelt ú.n. gilisztahumuszbó] olyan folyékony tápanyagot hozzunk létre, amely higiénikusan, öntözéses formában juttatja vissza a talajra a növények számára fontos tápanyagokat képező elemeket, mikrobiológiai szervezeteket és nyomelemeket. Az eljárás foganatosítása rendkívül egyszerű módon történik: a biohumuszhoz (gilisztahumuszhoz) meghatározott mennyiségű folyadékot -vizet- adagolunk, a vizzel a biohumuszt áztatjuk és ezzel kivonjuk a vízben oldódó értékes tápanyagokat és mikroszervezeteket. A találmány tehát eljárás gilisztahumusz-sol előállítására, amely során 100 1 10 °C-45 °C-os 15° d alatti keménységű vízhez legalább 10 kg gilisztahumuszt lassú keverés mellett adagolunk, a gilisztahumuszt legalább 24 órán ét áztatjuk, utána a szilárd alkotórészeket önmagéban ismert módon, szűréssel leválasztjuk. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárást két kiviteli példán részletesen is ismertetjük. I. példa A biohumuszból hideg eljárással vonjuk ki a tápanyagokat. Ez az eljárás úgy történik, hogy 72 órán át +20 °C hőmérsékleten áztatunk 12 kg biohumuszt 100 1 10° d keménységi fokú vízben, lassú keverés mellett. A 72 órás éztatást követően a feloldott biohumuszt leszűrjük, majd a kapott folyadékot kiszereljük. A szűrőszitát úgy választjuk meg, hogy annak lyukétmérője 50 p legyen. (A gyakorlatban többszörös szűrők a legmegfelelőbbek.) TI. példa A biohumuszból ebben az esetben is áztatás útján vonjuk ki a növényi kultúrák száméra értékes tápanyagokat és mikroszervezeteket. Ez az eljárás abban különbözik az I. példa szerinti eljárás foganatosításától, hogy a gilisztahumusz áztatása során hőkezelést hajtunk végre. A hőkezelés során a biohumusz értékes tápanyagainak természetesen nem szabad károsodniuk, ezért az áztatást - annak hatékonysága növelése érdekében - 24-28, előnyösen 36 órán át +35 "°C és +45 °C előnyösen azonban +40 °C hőfokú vízben hajtjuk végre. Az áztatást ezután az I. példából már ismert szűrés és kiszerelés követi. A biohumusz mint növényi tápanyag a talaj életének regerenáló médiuma. A növények számára csak azok az anyagok hasznosulnak, amelyek vízben oldódnak. Ilyen módon az áztatás sorén és útján higiénikus, közvetlenül alkalmazható, tápanyagokban, makro- és mikro-, valamint nyomelemekben és mikrobiológiai szervezetekben gazdag szűrletet nyerünk. A felhasználás szempontjából főként a dísznövénytermesztés területén mutatkozik jelentős igény. A találmány szerinti áztatásos eljárással kapott szűrlet előnye abban van, hogy lakáson belül tartott növényekre közvetlenül juttatható ki. A terméknek az egyes növényfajtákhoz leendő felhasználásánál gyakorlati szempontok döntenek. Cserepes dísznövények tápanyag utánpótlását az áztatás útján nyert gilisztahumusz-sol révén teljes mértékben biztosíthatjuk. Mezőgazdasági kultúrákhoz öntözés útján híg, biológiailag aktiv tápanyagként használjuk. 2 f. 10 15 20 25 30 35 ■10 •15 50 55 R0 3
